A GMO-k és a hibridek kérdése mostanában sok táplálkozási és növénytermesztési vita központját képezi. Napjaink egyik legmegosztóbb vitája kapcsán gyakran merül fel az érvelés, miszerint ez GMO-k (genetikailag módosított élőlények), illetve a hibridek lényegében ugyanazok, hiszen mindkettő génmanipuláció eredményei. Na, de mi az igazság? Most erről fogunk nektek beszélni!
Tény, hogy mind a GMO-k, mind pedig a hibrid növények génmódosulás eredményei, de míg a hibridek létrejöhetnek a természetben ÉS a laboratóriumokban is, addig a GMO-k kivétel nélkül mind mesterséges, ember alkotta teremtmények. A GMO-kat és az F1-es hibrideket talán kontrollált körülmények között állítják elő, azonban a hibridek keresztbeporzással jönnek létre – a GMO-k sokkal célzottabb génmódosítás eredményei. Mindkettőt cégek szabadalmaztatták (habár nem minden F1 hibrid szabadalmaztatott).
Ennél azonban nagyobb különbségekkel is számolnunk kell!
A GMO-k negatív diverzitásra és organikus haszonnövényekre gyakorolt hatásaik sokkal súlyosabbak, mint a cégek által piacra dobott hibrideké. A „Heritage Hybrid Tomato” („hagyaték hibrid paradicsom”) vagy a „Brandy Boy Hybrid” organikusan is termeszthetők (habár a nevük alapján örökségfajtákról lehet szó). Ezzel szemben a GMO eljárással létrehozott növényeket nem lehet organikusnak tekinteni.
Ha egy F1-es hibridből ültetsz el magokat, akkor nem biztos, hogy a következő szezonban ugyanaz a hibrid nő majd ki belőlük – nem képesek „ténylegesen” reprodukálódni. Azonban ha egy GMO növény magját ülteted el, akkor talán ugyanazt a növényt kapod jövőre is, de ezzel súlyos perek tömkelegét zúdíthatod a nyakadba.
A különbség a génekben van
Az igazán nagy – és legjelentősebb – különbség a GMO-k és a hibridek között a manipulált gének számában, illetve a manipulálás módszerében mutatkozik meg. Ezt a témát Joseph Tychonievich foglalta össze legjobban „Plant Breeding for the Home Gardener” (A növényszaporításról házi kertészeknek) című könyvében, amiben a következőt írja:„A hagyományos szaporítás genetikai sokszínűséget teremt azzal, hogy két különálló példányt összes génjét kombinálja egymással, amelyek többsége nem is szolgál semmilyen konkrét szaporítási célt. Ezzel szemben a génsebészet csupán egy gént, a DNS egyetlen külön kiválasztott részét helyezi be egy példány genomjába.”
Ez az egyetlen gén pedig érkezhet bárhonnan – egy másik növényből, egy gombából, egy baktériumból, és így tovább…A következő oldalon további hasznos információk várnak, érdemes lapozni egyet!
Forrás: Fotó: Pixabay
