Hogyan szabályozzák a géntechnológiai tevékenységet?
Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeként hazánk a közép-kelet európai országok közül elsőként alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt (1998. évi XXVII. tv.), amely a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára meghatározta a GMO-k, a géntechnológiával módosított szervezetek hivatalos elnevezését. A törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szabályozták a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerű (tehát a környezettel nem érintkező) felhasználását, a GMO-k szabad környezetbe való kibocsátását, valamint a GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatalát takarmány, élelmiszer vagy egyéb célra. Meghatározásra került az engedélyezés, eljárás rendje, kijelölték az illetékes engedélyező és ellenőrző hatóságokat, a jelölési kötelezettséget.
A géntörvény megalkotásával szükségessé vált a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság létrehozása is, amely a géntechnológiával módosított (GM) termékek engedélyezésére benyújtott kérelmeket véleményezi az engedélyező hatóságok (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium) részére, illetve javaslatot ad annak elfogadására vagy elutasítására. A Bizottság tagjai között nemzetközileg is elismert kutatók, egyetemi tanárok, a környezet és egészségvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi szervezetek képviselői is helyet kaptak. Mivel minden kérelmet véleményeztetni kell a Bizottsággal, hazánkban olyan GM termék vagy GM növényfajta nem kerülhet forgalomba, amely káros az emberi egészségre, vagy a környezetre.
A törvény 1999. évi hatályba lépése óta Magyarországon kizárólag kísérleti vagy kutatási célra kerültek engedélyezésre GM növényfajták, rendkívül szigorú biztonsági feltételekkel, helyenként maximum néhány száz négyzetméteres területen. Ez mintegy 30 engedély kiadását jelentette. Ezeket a Géntechnológiai Bizottság minden alkalommal engedélyezésre javasolta. A kísérleti parcellák termését és a növényzetet ellenőrzés mellett meg kell semmisíteni, azok nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalára nem került sor, így hazánk az Uniós csatlakozásig teljesen mentes volt a GM termékek forgalmazásától.
Géntechnológiai tevékenység esetén a leglényegesebb feladatok:
- környezeti hatástanulmány készítése,
- biztonsági előírások és veszélyhelyzet esetén teendő intézkedések,
- kockázat-becslési eljárás, amely az emberi egészségre, környezetre való kockázatokat tartalmazza,
- a nyilvánosság tájékoztatása,
- a termékek nyomonkövethetőségének biztosítása (a felhasználás egyes szakaszaiban történő ellenőrzéshez),
- a GM termékek jelölése,
- a jelölési tűréshatár megállapítása, amely alatt nem tekinthető a termék GMO-nak,
- a géntechnológiai bírság mértékének megállapítása,
- az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás megvalósítása.
Az Európai Unióhoz való csatlakozással tovább változtak a szabályok a GMO-k területén.
Az új jogszabályok nagy hangsúlyt fektetnek a GMO-kkal kapcsolatos kockázatbecslésre, jelentősen szigorítják az engedélyezési eljárást, csökkentik a határértéket, amely technikai szennyeződésből származó GMO tartalom felett a terméken jelölni kell a géntechnológiai módosítás tényét, valamint szabályozzák a GMO-k nyomonkövethetőségét és címkézését.
Forrás: www.fvm.hu
