Idén negyedik alkalommal került megrendezésre a Gazdász Szépe, amit Hegyesi Katalin nyert meg. Készítettünk egy interjút a 22 éves lánnyal, akinek a személyében egy nagyon szimpatikus, okos, belevaló embert ismertünk meg, mindenképpen érdemes elolvasnotok nektek is érdekes válaszait!
Mióta foglalkozol gazdasággal, és pontosan mi az, amit csinálsz /csináltok?
Születésemtől fogva a családom, mind a nagyszüleim és a szüleim is állattartással és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoztak, így ebbe születtem bele. Komolyabban 2013 óta foglalkozunk tejtermeléssel. Jelenleg kis gazdaságunkban 20 marha található, fejős tehenek, növendék üszők és borjaik, de ezen kívül megtalálható az udvaron 50 db anyajuh és szaporulata, 3 db lipicai félvér fogatos ló, nyulak, csirkék, kacsák, pulykák, kutyák és saját célra sertés is.
Meséld el, hogy telik egy átlagos napod?
Most fejeztem be a tanítóképző főiskolát Debrecenben, így az elmúlt négy évemre tudok visszareflektálni. Akár vizsgaidőszak volt, akár csak be kellett járni az órákra, én mindig kimentem a jószágokhoz, ahogy az időm engedte és kivettem a részem a munkából. Mikor itthon vagyok, ugyanúgy dolgozom, mint a család többi tagja, etetek, fejek, ganézok, itatok, legeltek, terményt pakolok, szóval nincs olyan dolog, amit ne tudnék megcsinálni. A párom is és családja is állattenyésztéssel foglalkozik, ha kell náluk is szívesen segítek.
Hogy fér meg egymás mellett a tanulás és a gazdász élet? Milyen iskolába jársz? Mi leszel ha „nagy leszel”?
Idén június 29-én kaptam meg a tanítói diplomámat, amit a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanító szakán szereztem kiváló minősítéssel, amire igazán büszke lehetek. Nem volt egyszerű, az egyetem mellett a gazdaságban is helyt állni, de valahogy csak sikerült.
Soha nem szégyelltem, hogy mivel foglalkozom az iskola mellett vagy után, úgy gondolom, a munka nem szégyen, az a szégyen, ha valaki nem dolgozik. Tervezem még a jövőben egy mezőgazdasági diploma megszerzését is, mert azt a tudást, amit itthon megszereztem, szeretném kamatoztatni és csak a jószágokhoz húz a szívem, bármennyire szeretek tanítani. A véleményem az, hogy több lábon állni a mai világban csak előny lehet.
Valljuk be őszintén, azért ritkaságnak számít egy nő a gazdaságban. Ért emiatt valaha is bármilyen negatív élmény, vagy épp ellenkezőleg pozitív tapasztalatokkal gazdagodtál?
Az éremnek mindig két oldala van, nincs ez másképp az én esetemben sem. Mint említettem soha nem titkoltam, mivel is foglalkozom, kisebb koromban volt, aki kinevetett az iskolában, de nem bántottak emiatt soha. Most, mikor májusban jelentkeztem a versenyre, voltak olyan hozzászólások, hogy ilyen nincs és ez kamu, amit én a bemutatkozó videómban mutatok, de úgy vagyok vele, hogy ettől nagyon tanúbizonyosságot nem tudok és nem is akarok tenni.
A legtöbb tapasztalat azért pozitív és büszkék az emberek rám, amiért gazdaságban tevékenykedem. A környezetemben nem sok velem egykorú lányt, hölgyet ismerek, akik ezt csinálják, mint én. Az irigyekkel meg nem foglalkozom, inkább 100 irigyem legyen, mint, hogy egy is sajnáljon. A következő oldalon további érdekességek várnak, lapozzatok egyet, megéri!
