A kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének egyik alappillérét az ún. jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) alkotják. Az állatok azonosítása és nyilvántartása keretében az EU a sertés (JFGK 6), a szarvasmarhafélék (JFGK 7 és JFGK 8) valamint a juh és kecske állatfajok (JFGK 8a) vonatkozásában állapít meg gazdálkodási követelményeket.
Ellenőrzés 2009.január 1-től
Az előzőekben felsorolt JFGK-k jellemzői tekintetében közös, hogy a kölcsönös megfeleltetés keretében valamennyit 2009. január 1-től kell ellenőrizni.
A Magyarországon évek óta működtetett ún. sertés ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) – a juh/kecske és szarvasmarha ENAR-hoz hasonló módon – az európai uniós jogszabályi előírásokkal teljesen összhangban lévő komplex rendszert alkot, így a kölcsönös megfeleltetés e területre is kiterjedő bevezetése nem jelenti új kötelezettségek megjelenését. Kizárólag annyiban jelenthet újdonságot a gazdák számára, hogy a kölcsönös megfeleltetés körébe vont és az alábbiakban felsorolt követelmények nem teljesítése esetén a gazdálkodónak nyújtott közvetlen kifizetések szankcionálására kerülhet sor.
A sertések azonosítása és nyilvántartása (JFGK 6)
A sertésekre vonatkozó követelmények megállapításánál az Európai Unió az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló 92/102/EGK tanácsi irányelvet jelölte meg. Ennek megfelelően a meghatározott követelményekkel kapcsolatos KM keretrendszer kiépítésekor a fenti irányelv rendelkezéseit hazai jogrendünkbe átültető, a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet valamint a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet vonatkozó előírásait kellett alapul venni.
A sertések azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos KM követelmények az alábbi előírások, követelmények teljesülésének vizsgálatára kerülhet sor a kölcsönös megfeleltetés rendszer keretén belül végrehajtott ellenőrzések során:
A tenyészetek bejelentésével kapcsolatos követelmények
Új tenyészet létesítését vagy a tenyészet megszüntetését, továbbá a tenyészet bármely bejelentett adatában bekövetkezett változásokat kell jelenteni. A bejelentést a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelethez kiadott Útmutatóban (elérhető: www.enar.hu) szereplő formanyomtatványon, tíz napon belül kell megtenni.
Az állatmozgás-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos követelmények
A tenyészetben lévő sertésekről az előírtaknak megfelelően állatmozgás-nyilvántartást kell vezetni. Az állatmozgás-nyilvántartás elektronikus (nyomtatható) formában is vezethető. A gazdálkodónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatmozgás-nyilvántartás az előírt tartalommal állandóan rendelkezésre álljon; valamint az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselője számára a szükséges információkat és adatokat hozzáférhetővé kell tenni. Az állatmozgás-nyilvántartást és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyveket legalább három évig meg kell őrizni.
Sertés szállítólevélre vonatkozó előírások
Az állatokat szállításkor érvényes sertés szállítólevélnek kell kísérni. A sertés szállítólevelet és az egyéb ENAR-bizonylatokat három évig, illetve később indított tartás esetén a tartás kezdetéig visszamenőleg meg kell őrizni és az ellenőrzés során be kell tudni mutatni.
A sertések jelölésével kapcsolatos követelmények
A sertéseket a jobb fülben elhelyezett, az illetékes hatóság által engedélyezett ENAR-füljelzővel kell megjelölni. Jogszabályban meghatározott esetekben (az önálló tenyészetből vágóhídra szállított sertések esetében) az állatok jelölése jelölőkalapáccsal is történhet.
A nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően megjelölt sertéseket az alábbi esetekben kell megjelölni:
- az állat tenyészetből történő kiszállítását megelőzően;
- importált (az EU területén kívülről származó) állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően;
- amennyiben állategészségügyi okból szükséges;
- szükség esetén tenyésztési célból.
Meg kell akadályozni a füljelzők szándékos eltávolítását, megrongálását illetve olvashatatlanná tételét.
A felsorolt követelmények áttekintését követően megállapítható, hogy a KM ellenőrzések során az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselője a helyszínen ellenőrizhető dokumentumok közül a sertés szállítólevelek, a sertés állatmozgás-nyilvántartás és a jelölőkalapács használatára vonatkozó hatósági engedély bemutatását kérheti a gazdálkodótól.
A szarvasmarhafélék azonosítása és nyilvántartása (JFGK 7 és JFGK 8)
A szarvasmarhafélék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatosan a gazdálkodóra nézve az alábbi előírások, követelmények teljesülésének vizsgálatára kerülhet sor a kölcsönös megfeleltetés rendszer keretén belül végrehajtott ellenőrzések során:
A bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos követelmények
Minden, a gazdaságba illetve az onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetőleg halálát, továbbá ezen események időpontját, az eseménytől számított hét munkanapon belül az országos adatbázisnak be kell jelenteni.
Születés esetében az előírt bejelentési időtartam kezdő napjaként az állat születésének napja helyett a jelölés napja alkalmazható. Ennek megfelelően a borjú születését a jelölését követő hét napon belül kell bejelenti. (A borjú jelölését a születését követő húsz napon belül vagy azt megelőzően kell elvégezni, hogy az állat elhagyja a tenyészetet.)
Az állomány-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos követelmények
A tenyészetben lévő szarvasmarhákról az előírtaknak megfelelően állomány-nyilvántartást kell vezetni.
A gazdálkodónak gondoskodnia kell arról, hogy az állomány-nyilvántartás az előírt tartalommal állandóan rendelkezésre álljon; valamint az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselőjének rendelkezésre kell bocsátani azt. A nyilvántartás elektronikus (nyomtatható) formában is vezethető. A nyilvántartás adatait legalább három évig meg kell őrizni.
A szarvasmarhafélék jelölésével kapcsolatos követelmények
Jelölésre kizárólag az MgSzH által kiadott és olyan páros füljelzőt lehet igénybe venni, amely tartalmazza az ország kódját, az ENAR-logóját, a lézertechnikával nyomtatott ENAR-számot, a megegyező vonalkódot és kiemelt formában a használati számot. Az állatok jelölését a borjú születését követő 20 napon belül kell elvégezni. A harmadik országból behozott állat jelölését a szükséges állategészségügyi vizsgálattól számított 20 napon belül kell elvégezni. A más EU tagállamból származó szarvasmarha megtartja eredeti füljelzőjét, azok átjelölése nem megengedett. Füljelzőt eltávolítani vagy kicserélni csak az illetékes hatóság engedélyével lehet. Ha az állat egyik füléből kiesett a füljelző, vagy ha olyan mértékű károsodás érte, hogy a felirata már nem olvasható, a pótlását 48 órán belül meg kell rendelni és annak átvételét követő 48 órán belül az állat fülébe kell helyezni. A felsorolt követelmények áttekintését követően megállapítható, hogy a KM ellenőrzések során az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselője a helyszínen ellenőrizhető dokumentumok közül a szarvasmarha állomány-nyilvántartás valamint a marhalevél-igazolólap bemutatását kérheti a gazdálkodótól.
A juh és kecske állatfajok azonosítása és nyilvántartása (JFGK 8a)
A juh és kecske állatfajok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos KM követelmények az alábbi főbb követelmény-csoportokba sorolhatók: az állomány-nyilvántartás vezetése és a juh és kecske állatfajok jelölése.
Annak ellenére, hogy az előzőekben bemutatott állatfajokhoz viszonyítva látszólag a juhok és kecskék jelölése és nyilvántartása tekintetében határozták meg a legkevesebb követelményt, mindenképpen szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a juh és kecske ENAR olyan integrált rendszert képez, amelyben az egyes előírások, rendelkezések teljesülése szoros kapcsolatban áll egymással. Ennek megfelelően, ahhoz, hogy a gazdálkodó meg tudjon felelni a kölcsönös megfeleltetés rendszerben kijelölt követelményeknek, az állomány-nyilvántartásra és jelölésre vonatkozó követelményeken felüli egyéb előírások teljesítését is célszerű szem előtt tartania a gazdálkodónak.
Az egyes követelmény-csoportok vonatkozásában a gazdálkodóra nézve az alábbi előírások, követelmények teljesülésének vizsgálatára kerülhet sor a kölcsönös megfeleltetés rendszer keretén belül végrehajtott ellenőrzések során:
Az állomány-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos követelmények
Az állattartónak a tenyészetben található állatokról fajonként előírtaknak megfelelő tartalommal naprakész nyilvántartást kell vezetni.
Az állattartónak rendelkeznie kell az alábbi, az állomány-nyilvántartó mellékletét képző dokumentumokkal:
· a jelölésre felhasználható fülszámok listájával, amelyen fel kell tüntetni a jelölés időpontját (év, hó) minden füljelző esetében;
· az állatok ENAR-számát tartalmazó listával;
· az állatok szállítási dokumentumaival.
A nyilvántartás elektronikusan is vezethető, amennyiben az a nyomtatványnak megfelelő formában kinyomtatható.
Az állomány-nyilvántartót a mellékleteivel együtt az állattartó 3 évig köteles megőrizni a helyszínen és azt az ellenőrzést végző illetékes hatóság részére bemutatni.
A juh és kecske állatfajok jelölésével kapcsolatos követelmények
Az állatokat mielőtt elhagyják a születéskori gazdaságot, de legkésőbb 6 hónapos korukig ENAR-számmal, a hatóság által engedélyezett füljelzővel a következők szerint kell megjelölni:
- azokat az állatokat, amelyeket nem szántak továbbtartásra, két pár füljelzővel kell megjelölni;
- a továbbtartásra szánt állatokat egy füljelzővel és tetoválással kell megjelölni. Ebben az esetben, ha az állatot más tagállamba szállítják, másodlagos jelölésként az ENAR-számot tartalmazó füljelzővel is el kell látni;
- a harmadik országból behozott, továbbtartásra meghagyott állatokat a kötelező állat-egészségügyi ellenőrzések elvégzését követő 14 napon belül, de minden esetben a gazdaság elhagyása előtt meg kell jelölni, és nyilvántartásba kell venni.
Valamely más EU tagállamból származó állat megtartja eredeti azonosítását, annak átjelölése nem megengedett. Füljelzőt állatból kivenni és más állatnál újra felhasználni tilos. Ha az állat füléből a füljelző kiesett, vagy olyan mértékben károsodott, hogy a rajta lévő felirat nem olvasható, annak pótlásáról illetve cseréjéről az állattartónak a lehető leghamarabb, de legkésőbb az állat értékesítéséig illetve a leltár időpontjáig gondoskodnia kell. A füljelzőt az Útmutatóban (elérhető: www.enar.hu) leírtak szerint elfogadott bármilyen típussal lehet pótolni.
A KM ellenőrzések során az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselője a helyszínen ellenőrizhető dokumentumok közül a juh/kecske szállítólevelek, a juh/kecske állomány-nyilvántartás és az állományleltár bemutatását kérheti a gazdálkodótól.
Forrás: Agrárágazat
