Magyarország ösztönzi a régió gabonapiacával kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseket
Magyarország ösztönzi a régió gabonapiacával kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseket
- A magyar fővárosban rendezik meg május - 10-12 között - az Európai Gabona-és Takarmánykereskedelmi Szövetség, valamint a Nemzetközi Élelmiszer- és Mezőgazdasági Kereskedelempolitikai Tanács közös kongresszusát.
A tanácskozást üdvözlő beszédében Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta: Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben a szántóterület 70 százalékán - mintegy 2,7 millió hektáron - átlagosan 12 millió tonna gabona termett. Az ország belső felhasználása ezzel szemben 8 millió tonna körül alakul évente. Így Magyarország hagyományosan nettó gabonaexportőr ország. Az elmúlt 15 évben a gabonakivitel 2-4 millió tonna volt.
Ugyanakkor az uniós belépést követően főként a kedvező termés mennyiségek miatt jelentős feleslegek halmozódtak fel, a 2005-2006-os gazdasági évben az EU-25-ök intervenciós felajánlásának 50 százaléka volt a magyar. Elmondta, hogy az intervenciós gabonakészlet 4 millió tonna körül alakult. A kukoricánál 50 százalékot meghaladó arányú a magyar felajánlás, ez az EU-25-ök teljes intervenciós kukorica felajánlásának 82 százaléka.
Gráf József utalt arra is, hogy Magyarország költségvetését az intervenciós felajánlások finanszírozása jelentősen megterheli, évente erre mintegy 140-150 milliárd forintot kell fordítani, ebből 110-115 milliárd forint a gabonafelvásárlásra fordított pénz.
A miniszter szerint a magyar gabonatermesztők és kereskedők helyzetét lényegesen rontja a gabonapiacon az a tény, hogy Magyarország nem rendelkezik tengerparti kikötővel. Ezért a szállítási költségek rendkívüli módon megnövelik a magyar gabona árát.
Gráf József emlékeztetett arra, hogy magyar részről továbbra is ösztönzik a régió gabonapiacával kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek közvetve az unió és közvetlenül az egész közép-európai térség nemzetközi versenyképességét növelik.
Jelezte viszont azt is, hogy a gabonapiacot érintő esetleges uniós reformlépésekről Magyarországra eljutott információk alapján az ágazatot érintő radikális reformokat Magyarország nem tudja támogatni. Kérte ugyanakkor azt, hogy az esetleges gabonapiaci reformlépések kidolgozásába Magyarországot is vonják be. Szerinte ugyanis csak így képzelhető el, hogy a reformlépések hatékonyak és célszerűek lesznek.
Az agrárminiszter beszélt még arról is, hogy Magyarország tradicionálisan agrár ország és az is marad. Területének 70 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Jelezte: a magyar agrárgazdaság fejlesztése érdekében a kormány 100 lépés programjának keretében az állattenyésztés versenyképességének növelését, a gazdaságos birtokméret kialakításának felgyorsítását, a növénytermesztés korszerűsítését, valamint a piacra jutás feltételeinek javítását tűzte ki célul és szeretné e célokat elérni, teljesíteni.
A közös agrárpolitika tervezett reformjának kapcsán a miniszter arról beszélt, hogy Magyarország nem törekszik ugyan a KAP felülvizsgálatára, de ha az nem elkerülhető nem zárkózik el attól. Utalt arra is, hogy a felülvizsgálatot hatékonnyá kell tenni.
A KAP finanszírozásával kapcsolatban fontosnak tartotta kijelenteni, hogy Magyarország számára fontos, hogy maximálisan ki tudja használni mind az első mind a második pillér nyújtotta támogatásokat. Nem elfogadható ugyanakkor hazánk számára az agrárminiszter szerint az, hogy a közvetlen mezőgazdasági kifizetés nemzeti költségvetésből történő társfinanszírozásra ösztönözze az unió a tagországokat.
Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági biztosa a tanácskozást üdvözölve arról beszélt, hogy az unió érdekelt a világkereskedelmi szervezet (WTO) tárgyalások dohai fordulójának sikerében. Ezért hajlandó 12-23 százalékos vámtarifa csökkentésre a mezőgazdaság területén. Emellett elkötelezett az uniós támogatások 70 százalékos csökkentésére is.
A mezőgazdasági biztos fontosnak tartotta a közös agrárpolitika reformjának felülvizsgálatát is 2008-2009-ben. Előtte azonban még szerinte végre kell hajtani az unió borászati és zöldség-gyümölcs szektora működésének reformját.
A gabonapiaccal kapcsolatban megjegyezte: 2004-ben az intervenciós gabonakészlet nagysága 3 millió tonna volt, az idén viszont ez a mennyiség eléri a 18 millió tonnát. Ezért szerinte a gabonapiacot is meg kell reformálni, mivel a helyzet tovább romolhat Románia és Bulgária közelgő uniós csatlakozásával.
Mariann Fischer Boel az egyik kiutat elsősorban a bioüzemanyagok, biomassza, bioetanol, biodízel termelés növelésében látta. Ezért a jelenlegi tervezett 5,7 százalékos felhasználást szerinte 8 százalékra kell növelni. Ehhez 18 millió hektár termőterületre van szükség.
