A szemestermények (gabonafélék, olajosnövények) szárításának energetikaikihatása
A 3. táblázat a hazai szárítóberendezések átlagos hőenergetikai jellemzőit szemlélteti a géppark korszerűsítés függvényében.
A hazai szárítógép-parknál jelenleg a korszerű szárítók részaránya kapacitásban mintegy 20% körüli, ugyanis a viszonylag korszerű újabb szárítók (kb. 400-450 db) általában a közepes üzemméreteknek megfelelően jellemzően kisebb teljesítményűek, mint a B1-15szárító.
A szárítógép-park lecserélése és korszerűsítése előreláthatóan mintegy 15 év alatt valósítható meg, és ez 1200 új telepet igényelne. Ez azt jelenti, hogy a telepi beruházásoknál évente közel 80 új telep építésére lesz szükség, mivel csak mintegy a szárítógép-park teljesítményben 20%-át biztosító, meglévő fenti számú szárítót lehet korszerű szárítónak tekinteni. A szárítógép-parknak igazodni kell az üzemi teljesítmény igényekhez, szükség van tehát kisebb, 6-8 t/h-s, illetve nagyobb, 15-20 t/h-s teljesítményű berendezésekre is. A 2. ábrán egy 15-20 t/h-s teljesítményű szárító látható.
A korszerűsítés kétféle termelési szinttel (átlagos, kedvező) számol. A szárítóüzemi technológiák hőenergia felhasználásánál alapvető a nedvességelvonás mértéke, vagyis a betakarításkori kezdeti és a szárítás utáni végnedvesség tartalom. A betakarítási nedvességtartalom fajtától, a klimatikus hatásoktól, valamint a betakarítási időpont helyes megválasztásától függ. Hosszú távon az energiaárak folyamatos növekedése miattkívánatos a vízelvonás mértékének mérséklése, vagyis a betakarítási nedvességtartalom csökkentése, melyet fajta nemesítéssel, a helyes agrotechnikával lehet elérni. Szóba jöhet a vízelvonás csökkentésére - különösen napraforgónál - az állomány desszikálás, vegyi úton történő állomány leszárítás is. A túlszárítás elkerüléséhez pedig korszerű szárítás-, tárolástechnológia szükséges. A szárítóüzemi technológiák hőenergia felhasználásának prognosztizált alakulását kukoricánál és napraforgónál a 4. és 5. táblázat szemlélteti.
Megjegyzés:
Az energiakészletek csökkenése miatt az energiaárak várható növekedése prognosztizált.Fentiek miatt:
1. Várható ill. szükségszerű a szárítók energetikai korszerűsítése.
2. A betakarításkori nedvességtartalom radikális csökkentése (agrotechnikai nemesítés).
Megnevezés:
* földgáz
A szárítók hőenergia-felhasználás javítása révén és a nedvességelvonás csökkentésével kukoricánál, országosan a jelenleg naturális mutatóban számolt gyakorlati hőenergia-felhasználás 22,6 Nm
3/t földgáz egyenértékű felhasználásról 15 év alatt 8,9 Nm3/t értékre csökkenthető, ami a jelenlegi évi mintegy 158 millió Nm3 földgáz egymértékű hőenergia-felhasználás 71 MNm3 értékre redukálását jelentheti.
Ugyanezek az értékek napraforgónál: 12 Nm3/t földgáz felhasználás 8,3 m3/t értékre csökken, míg az országos szárítási hőenergia-szükségletet 12 MNm3-el szemben 10,4 MNm3 földgázzal biztosítani lehet.
Üzemszervezési ajánlások
A szükséges szárítókapacitást új üzem létesítése esetén a 30 napos optimális kukorica betakarítási időtartam figyelembevételével célszerű meghatározni. A szárító egy szárítási szezonban mintegy 600 üzemórát működik. Nagyobb szárítókapacitás létesítésével a szárítási szezon szűkíthető, a termény lábon történő leválasztásával a szárítási költség csökkenhet. A szárító beruházást megfelelő szakértők bevonásával kell előkészíteni. A megadott gyári paramétereket hőtechnikai számításokkal célszerű ellenőrizni.
A szárítási szezonra való felkészülést idejében el kell kezdeni, megfelelő műszaki karbantartás, égők beszabályozása, továbbá tárolók tisztítása, fertőtlenítése, stb. révén.
A szárítótelepeknél, mind a szárításnál, mind a tárolásnál alapvető a gyors, pontos, megbízható nedvességtartalom-mérő készülék.
A nedvességtartalom-mérő készülékeket a fajtajellemzők, évjárati hatások változása miatt évente célszerű kalibráltatni. Rosszul pontatlanul mérő készülékkel a szárító nem állítható, szabályozható megfelelően. Figyelembe kell venni, hogy a nedvességmérők a száraz, illetve nedves tartományban eltérő pontossággal működnek, ezért célszerű a műszereket külön skálán (száraz, ill. nedves) beállítatni. Nem szabad elfeledkezni a szárítószekrényes kontroll ellenőrzésről sem.
A szárítók helyes üzemeltetése a betakarításnál kezdődik. Lehetőleg azonos fajtájú, érettségű és egy táblában lévő termény kerüljön egy időben betakarításra.
A napi betakarított mennyiség a szárító napi teljesítményéhez igazodjon. Nem célszerű a plusz egy napi kapacitásnál nagyobb terménymennyiséget előre betakarítani, mert így a termény minőségi károsodást nem szenved és az esetleges leállások sem okoznak számottevő teljesítmény-kiesést.
A szárítótelepre érkező termény mennyiségi és minőségi átvételre kerül, akár a saját termény szárításáról, akár bérszárításról van szó.
A mérlegelés és mintavételezés után meg kell határozni a termény nedvességtartalmát. A tisztítógépek berostázását a termény jellemzők figyelembevételével úgy célszerű elvégezni, hogy az előtisztítás során a szennyező anyagok leválasztásra kerüljenek, de a felesleges szem-, ill. törtszem leválasztást kerüljük, mivel az veszteséget okoz. A közel azonos nedvességtartalmú tételeket célszerű összegyűjteni, hogy a szárító beszabályozása könnyebben elvégezhető legyen.
A szárító berendezések hőenergia felhasználása a kezdeti és végső nedvességtartalomtól (az abszolút vízelvonás mértékétől) és a fajlagos hőenergia felhasználástól függ. Az 1 t szárított végtermékre vetített tüzelőanyag-felhasználás értékeit különböző kezdeti nedvességtartalom mellett hagyományos, ill. korszerű szárító esetén fentebb, az 1. táblázat mutatja be.
A gyakorlatban a kukorica nedvesség leadásának sebessége az alacsonyabb nedvességtartományban (18% alatt) lassul, így további vízelvonás csökkenésével a valós energia-megtakarítás a táblázatban közölt értéknél valamivel kisebb lehet.
A fentiek szerint - a szárítási idény, illetve szárító teljesítmény figyelembevételével az agrotehnikai követelmények szabta határon belül - a terményt célszerű minél alacsonyabb nedvességtartalommal betakarítani. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy a magasabb FAO számú fajták, amelyek betakarításkori nedvességtartalma általában nagyobb, magasabb terméshozamot produkálhatnak, ami a szárítási költség növekedését egy adott mértékig kompenzálhatja. Az optimális fajtaszerkezet kialakítása az üzemi gyakorlatban, elsősorban a szárítási kapacitás és a termelés szerkezet figyelembevételével történik. Ezeket az üzemi tapasztalatokat már csak a következő szezonban lehet érvényesíteni.
A jelenlegi szárító berendezések szárítási egyenetlensége miatt célszerű, illetve szükséges a terményt elsősorban ott, ahol nincs szellőztethető tároló rendszer a biztonságos tárolás érdekében kismértékben 14% alá, 13-13,5% körüli nedvességtartalomra szárítani. Szellőztető rendszerrel ellátott tárolóknál 14% körüli nedvességtartalom lenne az ideális, azonban ezt a szárítók szabályozórendszere legkedvezőbb esetben is csak + 0,5%-os tűréssel tudja biztosítani.
A régebbi szárítóknál még rosszabb a helyzet, így atúlszárítás - ha nincs a telepen szellőztethető tároló rendszer - szinte elkerülhetetlen.
A szárítás hatása a terményminőségi jellemzőkre
A szárítás jelentős energiaközléssel járó folyamat, melynek során a terményt jelentős behatás éri, mely kihat a termény fizikai, beltartalmi paramétereire.
Ezek a hatások függenek:
- a szárító rendszere,
- a szárítási réteg vastagsága,
- a szárítóközeg útja,
- a szárítóközeg hőmérséklete,
- a szárítóközeg sebesség jellemzőitől.
Egy adott konstrukciónál a legtöbb jellemző állandó, ugyanakkor a szárítóközeg hőmérséklet beállítása jelentősen befolyásolja a szárítási minőséget.
Aknás szárítórendszernél beltartalmi vizsgálatot végeztünk a szárítóközeg hatásának vizsgálatára, ahol a szárítóközeg 120+ 1 oC-ra volt beállítva.
A teljes beltartalmi analízis eredményét a 6. táblázat szemlélteti. Az adatokból látható, hogy az aminósav veszteség mintegy 15%-os. Ezen túlmenően különösen a magas kezdeti nedvességtartalommal betakarított terménynél olyan fizikai károsodás is bekövetkezik, mely révén a szem üvegessé, törékennyé válik, ami az átvételnél, ill. a tárolásnál jelent problémát.
A fentiek, illetve eddigi méréseink üzemi tapasztalataink alapján a szárítóközeg hőmérsékletét 100-110 oC-os tartományban célszerű beállítani. A szárító teljesítményének emelését a szárítóközeg hőmérsékletének növelésével, a terményre gyakorolt károsító hatása miatt nem lehet megengedni.
A fentiek alapján az összes aminósav mennyisége 8,92%-ról 7,65%-ra csökkent 120 oC szárítóközeg hőmérsékletnél. A vizsgálataink és egyéb eddigi méréseink is megerősítik azt, hogy a szárítóközeg hőmérséklet alkalmazása 110 oC felett már nem kívánatos és számottevő beltartalmi veszteséget okozhat.
Összefoglalás
A betakarítás utáni feldolgozás - szárítás - technológiáinak színvonala sürgős fejlesztési igényt támasztott, melyet az energiaárak növekedése tovább erősít.
Az üzemek számára rendelkezésre állnak azok az új, vagy fejlesztett technológiák: hővisszanyeréses automatizált üzemű szárítók, korszerű tisztító anyagmozgató gépek, fejlesztett tárolástechnikai létesítmények. Az új technológiák alkalmazása révén melyekről korábban is beszámoltunk csökkenthető a fajlagos energiafelhasználás, javul a szárított terményminőség megőrzése, a telepek a környezetvédelmi követelményeket is jobban kielégítik.
Az átmenetileg megnövekedett tárolótér többletigény kielégítése után a szárítástechnológiákra célszerű a meglévő, sajnos szűkös fejlesztési forrásokat koncentrálni.
A szárítás szerepe a későbbiekben is alapvetően meghatározó lesz, jelentősen befolyásolja a gabonatermelés gazdaságosságát. A fentiek miatt a hazai szárítógép-park az üzemi szerkezet figyelembevételével sürgős megújításra szorul.
A klímaváltozás Magyarországon egyre érezhetőbb hatásokkal jár. Az országban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási események, mint például hőhullámok, intenzív esőzések és hosszabb aszályos időszakok. Az elmúlt é...
Jó minőségű aszalványt csak ismert tulajdonságú és aszalható fajtákból lehet készíteni. Meg kell határozni, hogy mely alapanyagból, mekkora mennyiség, mennyi idő alatt aszalható eredményesen. Az aszalás előtt általában nem szabad mosni a gyümölcsöt, csak ...
Az MTI híroldalán találtuk a hírt a rekord árvízzel kapcsolatban. Ötvenegy éves árvízszint-rekord dőlt meg hétfőn a Dráván Őrtilosnál a Mura és a Dráva összefolyásánál - adta ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a tájékoztatást.