A tavalyi év rekordtermése eredményezte a kezdeti nehézségeket, hiszen az említett 4 millió tonnával az unió legnagyobb felajánlójának számítunk. Pálvölgyi László, az FVM Agrárpiaci főosztályának képviseletében azonban arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az idei, szintén magas termésátlagok a helyzetünket tovább fogják nehezíteni, hiszen habár a felajánlott gabona már uniós tulajdon, az idei termés raktározásának komoly akadályt jelenthet.
Hogy ez legyen az unió problémája? Hiszen a szabály, az szabály, ha az intervenciós feltételeknek - lássuk be, azok nem olyan magasak - megfelel az árunk, fel kell hogy vásárolják felajánlásunkat. De ha tovább folytatom a gondolatmenetet, azt is látjuk, hogy az itt „beragadt” gabona a legelső problémát nekünk okozza. És itt már nemcsak a raktárkapacitásra gondolok, hanem a megítélésünkre is. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy pl. a poloskaszúrt szemek aránya a magyar gabonának már „velejárója”. Pedig a jelenlegi erősen kínálati piacon a vásárló természetesen nem ezt fogja választani, ha más lehetősége is van.
És ez csak egy kiragadott példa volt, de ha ragaszkodnánk a magyar javítóbúza „múltjához”, talán a jövőnk is biztosabb lehetne - hangzott el a résztvevők hozzászólásában.
Dr. Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója a vetőmaghelyzet legfrissebb adatait elemezve az „intervencióra való termelésnek” a nemesítőkre és a termelőkre gyakorolt hatását mutatta be. Hiszen az alacsonyabb követelményszint elérésekor már nem ragaszkodik a termelő a bizonyított, újabb, tökéletesített fajtákhoz, a kereslet-kínálat következtében a nemesítőnek sem fog módjában állni több fajtát előállítani, tehát a kínálat is kevesebb lesz, ami hosszútávon a termelőnek is költségnövekedést okoz - és már körbe is értünk.
Az intervenciós rendszert - még egy-két ilyen termésmennyiség felajánlása után - felül fogják vizsgálni (ha nem hamarabb). Milyen megoldásokat találhatnak? Először is leviszik az árakat, amire már nem sok lehetőség van - a költségek, így is a minimálisra vannak szorítva -, sőt ez a termelőnek sem lenne érdeke. A másik megoldás a minőségi küszöbök (pl. poloskaszúrt szem, mikotoxin, fusárium) beépítése, ami várhatóan hamarosan bekövetkezik. A kérdés az, hogy a magyar termelő felkészült erre? És már vissza is tértünk a már sokszor emlegetett megoldáshoz: minőséget termelni!
Dr. Matuz János ügyvezető igazgató a legfrissebb eredmények bemutatását méltán kezdhette két örömhír bejelentésével: a fajtabemutatóval egyidőben tartott Debreceni Farmerexpo-n a Gabonatermesztési Kutató Kht. Termékdíjat nyert a repcefajták (GK Gabriella, GK Helena, GK Olívia) nemesítésében elért eredményeivel, a MAGOSZ különdíját pedig a több mint 80 éves kutatói tevékenységének elismeréseként kapta. Ezek az eredmények magukért beszélnek, de természetesen alátámasztásul a fajta-összehasonlító kísérletek eredményeit is láthatták a résztvevők, ahol a 34% feletti nedves sikér tartalom (sőt a koraiaknál 34-42%), a 70 feletti farinográfos érték, a 300 s feletti esésszám a szakemberek számára mindent elárult. Az őszibúza fajtanemesítésen túl széles repertoárral várják a termelőket Szegeden: őszi és tavaszi tritikale, valamint árpa, rozs, tavaszi zab, káposztarepce, kukorica, cirok, szudánifű, vöröshere, napraforgó, szója, olajlen és hagyma fajtákkal.
Dr. Beke Béla nemesítő a szegedi búzanemesítés gyakorlati eredményeit mutatta be, évekre, fajtákra és tájegységekre lebontva. A gazdálkodás eredményességét számos tényező befolyásolja, amelyek közül pl. az időjárást nem tudjuk befolyásolni - az elmúlt évek szélsőséges időjárása szélsőséges eredményeket is produkált -, de a megfelelő fajta kiválasztásával már nagyobbak lehetnek az esélyeink. A fajtakísérletek eredményeként elmondható, hogy a szélsőséges időjáráshoz jól alkalmazkodva, minimális terméskülönbséget produkálnak a fajták. A rendkívül aszályos 2003. évben a szegedi érdekeltségű fajták termése éréscsoporttól függetlenül átlagosan 4,7 t/ha volt, ami 2,1 tonnával magasabb az országos átlagnál, míg a csapadékos 2004. évben a GK fajták az országos átlagot 2,6 tonnával múlták felül.
Az eredményeket területi elhelyezkedésük alapján is érdemes vizsgálni, mivel az országos búza vetésterület 65%-a az Alföldön található, és a különböző éghajlati tényezők a termésátlagokban is jelentkeznek. A kísérletek azt igazolták, hogy a csapadékosabb időjárást a Dunántúli termésátlagok jobban meghálálják, míg szárazabb években csökken a különbség a két régió között.
A 2004. év GK gabonáinak értékesítési „toplistája” a következő: GK Kalász, Jubilejnaja 50, GK Garaboly, GK Attila (ami az előző évek 20. helyéről lépett előre), GK Petur, GK Élet, GK Bétadur, GK Verecke. A következő években ezekre a „dobogós” helyekre léphet a friss nemesítésű korai fajták közül a GK Tisza, a GK Hargita és a GK Cinege, a középérésűek közül pedig a GK Piacos, a GK Hattyú és a GK Kapos.
Forrás: Agrárágazat