Út Füzér várához
A látogatóközponttól a Felsővárba vezető úton való feljutás a változó terepviszonyok miatt akár hosszabb időt is igénybe vehet, főleg, hogy közben olyan gyönyörű a kilátás, hogy körülbelül méterenként meg „kell” állni nézelődni és fotózni. A vár teljes területe természetvédelmi területen fekszik, és az év bármely szakaszában gyönyörű látványt nyújthat innen a kilátás a Zempléni-hegység legmagasabb vonulatára, a Nagy-Milic-csoportra.
Viszont az időjárási körülmények megnehezíthetik a túránkat. A pénztártól először falépcsőkön vezet az út felfelé, utána pedig az évszázadok alatt kikopott sziklába vájt lépcsősoron kell tovább haladnunk egészen az óratoronyként is funkcionáló kaputoronyig. Innen már kezdetét is veheti a vár bebarangolása, ami igazán kacskaringós, szóval az a vártekergő térkép igazán jól fog jönni!
![[1]](/upload/newsgallery/150_1.jpg?1668767092)
37
Ha inkább szeretnénk tárlatvezetővel jobban elmélyedni a vár történelmében akkor erre is van lehetőség, ráadásul ingyenesen! Az ingyenes tárlatvezetések hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap is 10:30-kor, 12:30-kor, 14:30-kor és 16:15-kor indulnak. A tárlatvezetések a Felső Vár Virágoskertjéből indulnak és bármikor csatlakozni lehet a csoportokhoz.
A virtuális vártérképet ITT éred el!
Füzér várának története
Füzér vára azon földesúri várak egyike Magyarországon, amely már a tatárjárás előtt is állt. A vár pontos koráról csak becslések léteznek, de egyes leírások szerint már a Honfoglalás előtt is állt itt a vár egy része. Valószínűleg a vár teljes egésze a 13. században épült és az Aba nemzetség, egyik itt birtokos tagja építtethette. Egyes oklevelekből kitudódott, hogy a vár II. András korában is már egykor királyi várként, egykor pedig főúri birtokként funkcionált.
A vár fénykorát a mohácsi csata után élte, amikoris Perényi Péter koronaőr a csatát követően itt őrizte a Magyar Királyi Szent Koronát. Majd 1567-ben a Báthoryak szerezték meg a birtokon, utána pedig Bethlen Gábor csapatai állomásoztak itt, de végül az állami kincstár kezelésébe került az 1654-es elzálogosítás útján és a császári katonaság a várat lakhatatlanná tette, majd otthagyták, így a helyiek számára egyfajta kőbányaként funkcionált.
A régészeti feltárások még jelenleg is zajlanak a várban, amit 1977-ben kezdtek meg, a vár felújításán és helyreállításán pedig már a 90-es évek óta dolgoznak.
Barangolás Füzér várában
Füzér várának alaprajza elég szabálytalan, így a várban való barangolás igazán kalandos. A teljesen újjáépített részeken korhű kiállítási darabokat és ruhákat láthatunk, a vár úgy van berendezve, mintha még mindig használatban lenne.
A palotaszárny tornácos folyosóiról juthatunk be a felújított és korhűen berendezett termekbe, hálószobákba, az ebédlőbe és várkonyhába, valamint megcsodálhatjuk a csodálatosan kialakított gótikus stílusú várkápolnát is, aminek rekonstrukciója során igyekeztek minden eredeti elemet beépíteni.
A Felsővárból egy lépcsőn keresztül juthatunk le a pinceszintre és az Alsóbástyához, amire egy elképesztő látvánnyal rendelkező panorámateraszt alakítottak ki. A kilátás parádés innen dél felé, és egészen a Sátoros-hegyig ellátni innen. A várra is gyönyörű innen a rálátás, szép idő esetén érdemes itt több időt is eltölteni.
A várba tett látogatást, az interaktív kiállításon kívül, a kilátás teszi felejthetetlenné, nem hiába nyerte el a fűzéri várhegy Magyarország természeti csodájának járó címet.
