A VIII. kerületben egy igazi zöld oázisba csöppenhetünk, ami nem más, mint az ELTE tekintélyes múlttal rendelkező botanikus kertje. Története igazán izgalmas, ugyanis számtalan átalakításon és költözésen esett át. Ismerd meg a Füvészkert történetét, és látogass el a város trópusi édenkertjébe!
Feltételezések szerint a Füvészkert néven elhíresült fővárosi édenkert területének története Mátyás királyhoz fűződik, amikor még teljesen más funkciókat látott el. Mátyásnak az ország számos területén voltak vadaskertjei és majorsága, a pesti egy része pedig nem más volt, mint a mai Füvészkert és régebben egy csodás vadászkastély is állt a területen, aminek alapfalait az igazgatósági épület pincéjében még ma is megtekinthetünk. Azonban a török kort ez a vadászkastély sem élte túl és csak az 1720-as években került felújításra Szeleczky Márton vármegye ispán által. Az épületet ma már sokan Festetics-vadászkastélyként ismerik. De ezek csupán feltevések, hiszen az igazsághoz egy alapos régészeti munkálatra lenne szükség, ami viszont a Füvészkert bontását követelné.
A Nagyszombati Egyetem orvosi karának megalakulásához köthető az 1771-ben Winterl Jakab jóvoltából megnyitott, hazánk első botanikus kertje, ami a hazai flóra kutatás mellett az orvos- és gyógyszerképzést is segítette. Az egyetem azonban Nagyszombatról Budára költözött, a Királyi Várba, és a botanikus kertnek a mai Krisztina tér a Déli pályaudvar közötti terület adott új otthont.
Winterl halála után, 1807-ben Kitaibel Pál, hazánk egyik legnagyobb természettudósa, polihisztora vette át az igazgató szerepét a botanikus kertben. Gondolhatnánk, hogy Kitaibel növénygyűjtő szenvedélyének hála ekkoriban volt a legszebb a terület, viszont az aranykor csak Haberle Károly irányítása alatt jött el, amikor a professzor európai hírnevet szerzett a kertnek. Rendszeres gyakorlati foglalkoztatásokon vehettek részt a hallgatók és botanikai kirándulásokat is szerveztek a parkba. Végül 1847-ben került végleges helyére a botanikus kert, amikor az egyetem József Nádor segízségével megvásárolta a józsefvárosi tízhektáros birtokot.
A szabadságharc bukása a Füvészkert életében is borús napokat hozott, így az akkori igazgató Gerenday József egy állatkertet hozott létre a botanikus kert területén, de ez nem is tartott sokáig, ugyanis az igazgató halállát követően ki is lakoltatták az új jövevényeket.
Az új élet akkor kezdődött a Füvészkertben, amikor megépült a legnagyobb látványossága, a pálmaház. A pálmaház fénykorában még átláthatatlansűrűségű növényzettel rendelkezett, ami mára már megritkult, ugyan de még mindig páratlan látványt kölcsönöz a helynek. Találhatunk itt kakaó, kávé, tea, banán, mangó, papaya, avokádó, krémalma és maracuja cserjéket is, valamint számos mediterrán növényt is megcsodálhatunk a trópusi pálmaházban.
A Viktória-ház, körülbelül a 19. század végén épült a pálmaház területére, aminek kuriózuma a nagy vízimedence és az abban található amazonasi tündérrózsa, amit a nyári hónapokban érdemes megcsodálni, ugyanis ekkor nőnek a legnagyobbra, ilyenkor akár egy 80 kilós embert is elbírnának a levelei. A ház érdekességeihez tartozik még a Vénusz légycsapója, a hízókák, a kancsókák, és a harmatfüvek is.
Budapest növekvő népessége és az orvostudomány fejlődése miatt a Füvészkert a területének kétharmadát elveszítette a 20. század elején, és a zöldellő területek helyére klinikák épültek. Azonban a két világháború között megépítették az üvegházakat is.
A második világháború az üvegházi növények teljes pusztulását hozta el, amit csak az 50-es években sikerült helyreállítani, de a 60-as években természetvédelmi területté nyílvánították.
A Füvészkert még mindig megannyi szépséget rejt magában így érdemes ellátogatni, főleg, ha egy kis természet közeli élményre vágyunk abeton dzsungel közepén.
Az agráriumban dolgozók élete kemény munkával és állandó jelenléttel jár leginkább a nyári időszakban, így nem egyszerű feladat a kikapcsolódás megszervezése akkor sem ha a nyaralás Balatonfüredre tervezik. Az időjárás, a termények és az állatok gondozása...
Az MTI-n olvastuk a felhívást, mely szerint meghosszabbított határidővel, május 20-ig nyújthatják be pályázataikat a 31. Virágos Magyarország versenyre jelentkező helyi közösségek. Érdemes élni a lehetőséggel, és nevezni erre a nagyszerű versenyre. ...
Az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében megkezdődött az az önkéntességen alapuló felújítási program, amelynek célja a MATE budai kampuszának otthont adó arborétum megtisztítása, részbeni megújítása - közölte a Magyar Kertörökség Alapítvány az...