A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 1998-ban alakult meg. Az Egyesület célja: Magyarországon gazdasági céllal tenyésztett, szabad besorolású fajtatiszta sertésfajták (magyar nagyfehér hússertés, magyar lapály, duroc, pictrain, hampshire) nemesítése, genetikai képességének folyamatos javítása, a fajták és a fajtákra alapozott keresztezések hasznosításának megszervezése, versenyképességének fokozása és a fajták védelme.
Magyarországon egyedül az Egyesület rendelkezik a szabad besorolású fajták fajtafenntartói jogával. Rendes,teljes jogú tagja lehet minden természetes személy és jogi személy, akinek tenyészetszámmal ellátott, hitelesen ellenőrzött sertéstenyészete van. Az Egyesület demokratikusan működő non-profit szervezet, melynek minden tagja egyenrangú, egy-egy szavazattal rendelkezik.
Az egységes magyar sertéstenyésztés és a sertéstenyésztők érdekében a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete Együttműködési szerződést kötött előbb az ISV Hústermelést Szervező Rt.-vel 2003. évben, majd a Hungapig Termelési Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.- vel 2004. évben. Az együttműködés célja, hogy a szerződő felek kölcsönösen segítsék egymást a hazai fajták eredményeinek javításában.
A szerződéskötésre azt követően kerülhetett sor, hogy az ISV Rt. és a Hungapig Kft. fajtafenntartói jogosítványát visszaadta. hibrid vonalait fajtásíttatta és partner tenyészeteik önállóan beléptek a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületébe.
Az így kibővült Egyesületnek már minden magyar sertéstenyészet tagjává vált és megteremtődött a lehetősége egy hatékonyabb, egymás eredményeire alapozó, az EU-s csatlakozási kihívásoknak is megfelelni képes tenyésztői munkának, a hazai fajtatiszta sertéspopuláció egységes nemesítése és hasznosítása érdekében.
Az Egyesület kidolgozta és a szakminisztérium jóváhagyta az új Tenyésztési programot, amely így már valamennyi magyar tenyésztő számára meghatározza a fajtákra jellemző teljesítményszinteket és a tenyészcélt.
A csatlakozott tenyésztő szervezetek pedig visszaadott hibridprogramjaikat márkajelzéssel megkülönböztetett fajtakeresztezésekként folytatják tovább (ISV Pannonhibrid, ISV Ka-hyb, Hungahib-hibrid) csakúgy, mint az Egyesület korábbi fajtakeresztezése, a Hód-hib.
Az Egyesület, mint elismert tenyésztő szervezet biztosítja a törzskönyvezés és a Tenyésztési program végrehajtását. Tagjai a közösen kitűzött céloknak megfelelően együttműködnek a magyar sertéstenyésztés, végtermék-előállítás, forgalmazás hatékony integrációjának kialakításában.
A kibővült Egyesület 2004. június 23-án tartott Közgyűlésen a napirendi pontok szerint elfogadta a 2003. évi beszámolókat és megszavazta a 2004. évi munkaprogramot, pénzügyi tervet és a változatlanul hagyott tagdíj összegét.
A Közgyűlés ugyancsak elfogadta a márkázott fajtakeresztezésekkel kibővített Tenyésztési programot, aktualizálta az Alapszabályt, döntött arról, hogy a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete belép a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségébe. Tekintettel arra, hogy az Elnökség és a Felügyelő bizottság mandátuma lejárt, ezt követően sor került az új tisztségviselők megválasztására.
A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének Elnöksége:
Elnök: Csóka Lajos
Elnökségi tagok: Ács József, Fekete Balázs, Dr. Kiss György, Machnicz Endre, Nagy Gyula, Pohner János, Rédai Illésné, Straub István, Dr. Técsy László, Vojkovics Gyula
A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének Felügyelő Bizottsága:
Elnök: Ádám Tibor
A Felügyelő Bizottsági tagok: Dr. Horváth György, Ráczné Gyalog Stefánia, Schmidt Antal Zámbó István
Gresa Zoltán
Ügyvezető igazgató
Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete
Kaposvár
Az egészséges, természetes forrásból származó élelmiszerek iránti igény egyre nagyobb, és ezzel együtt nő az érdeklődés a bio gazdálkodás iránt is. A bio sertéstartás nemcsak az állatok jóllétét helyezi előtérbe, hanem azt is garantálja, hogy a fogyasztók...
A takarmányozás közismerten az állati eredetű termékek előállításának legkényesebb területe. Az állatok szervezete egyetlen más környezeti hatásra sem válaszol oly hirtelen és olyan átható erővel, mint a takarmányozásban beálló minőségi változásokra. Ráad...
Márton-nap, lúd, újbor, mi köti össze ezeket a látszólag teljesen különböző fogalmakat? Szent Márton, Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria városában született 316-ban, vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virág...