Szemléletváltásra van szükség! - Ezt a mondatot hallhatjuk már az ágazat minden területén, különösen az elmúlt év májusa óta. Alapjában véve persze nem is a szemléletünkkel volt baj, hanem időközben gyökeresen megváltoztak a gazdasági feltételek körülöttünk, amihez alkalmazkodnunk kell, különben nem tudunk versenyben maradni. A kalászos gabonák esetében ez a szemléletváltás a minőségre való törekvést jelenti - egy mondatban így foglalhatnám össze az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének martonvásári kalászos gabona fajtabemutatóján elhangzottakat.
Tömösközi András, a BME Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszékének munkatársa a hazai és nemzetközi viszonylatban használatos minőségi szabványokat elemezte és hasonlította össze előadásában. Minőségbúza - ezt már olyan sokan és sokszor elmondták, de mit is jelent ez tulajdonképpen? A következő táblázatban a búza minőségi követelményei (MSZ6386:1998) hasonlíthatók össze az intervenciós minimum határértékekkel (FVM 54/2003):
A fenti, már jól ismert tulajdonságokon túl a következő paraméterek is sokat elmondanak a gabonáról a szakemberek számára:
Acélossági %: ebből az értékből következtetni lehet a jó sütőipari értékre is, az acélos búzából a malomipar is több lisztet tud kiőrölni, nagyobb a daranyeredék és kedvezőbb a búza tésztaipari értéke is.
Tisztaság (keverékesség): a nem fajtaazonos, nem egészséges, illetve a felhasználást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok arányát jellemzi.
Alveográfos-érték: a tészta nyújthatóságát jellemzi, az alveográfos mérés során - hagyományos módon, liszt, víz és só hozzáadásával - a liszt nedvességtartalmának megfelelően, dagasztócsészében készítik a tésztát, pogácsákat formáznak, melyeket az előírt kelesztési idő után levegőárammal buborékká fújnak.
Extenzográf-érték: a tészta állandó sebességű nyújtása során a fellépő erő regisztrálásával veszi fel az extenzográf-görbét.
Farinográf-érték: speciális módon végzett gyúrással a tészta reológiai tulajdonságait (vízabszorbció, tészta-kialakulási idő, tésztastabilitás, ellágyulás, konzisztencia) mutató adat.
A végfelhasználó-centrikus minőségvizsgálati követelményekhez igazodva a jövőben lesznek olyan fajták, amelyek eltűnnek a köztermesztésből, míg mások megerősítést nyernek, illetve ezek az újabb és újabb minőségi paraméterek szabnak meghatározott irányvonalat a fajtanemesítésben. Ennek megfelelően (I.) Extra minőségű (II.) Nagy fehérje- és sikértartalmú, (III.) Kemény szemű, malmi minőségű és (IV.) Puha szemű csoportosítással osztályozzák az „Mv” őszi búza fajtákat.
(2. sz. táblázat) Extra minőség kategóriába kerültek mindazon fajták, melyeknek nemcsak hagyományos minőségi paraméterei kiválóak, hanem alveográfos és extenzográfos minőségük is kiemelkedő, s ezért versenyképesek a nemzetközi megmérettetésben. A jövőben e kategóriába tartozó Mv Toborzó, Mv Palotás, Mv Suba, Mv Ködmön, Mv Walzer, Mv Mazurka és Mv Süveges nagy mennyiségű, fajtaazonos és egyöntetű minőségű termésével és folyamatos szállítási potenciállal lehetünk exportképesek a nemzetközi gabonapiacon.
Az elmúlt években Franciaországban végzett beltartalmi minőségi vizsgálatok eredményei elsősorban az alveográfos W-értékszám vonatkozásban - igazolták, hogy a martonvásári fajták állják az uniós versenyt. Az Mv Suba például 500-as W-értéket adott a francia mérésekben. Az alveográfos W-érték vizsgálta során 9 „Mv” fajta haladta meg a kiválónak számító 250-es W-értékhatárt.
Martonvásár széleskörű nemzetközi kutatói együttműködésének eredményeképpen martonvásári fajták Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban, Romániában, Ukrajnában, Törökországban és Iránban is szerepelnek kísérletekbe beállítva, valamint az Elitmag Kft. kereskedelmi tevékenysége révén a köztermesztésben is.
Ha a termelő már megtalálta a megfelelő fajtát, az elvárt minőséget hosszútávon, a megtermelt mennyiség lehető legnagyobb %-ában kell biztosítani, azaz a vevő számára konzisztens minőséget kell előállítani.
A fajtakínálatról a már megszokott módon, szántóföldi bemutatókon is meggyőződhettek az érdeklődők.
Forrás: Agrárágaza
