Magyarország a száraz kontinentális klímájú országok közé tartozik. Az utóbbi években viszont - a globális felmelegedésnek köszönhetően - a Kárpát-medence szélsőségekkel tarkított klímája még gyorsabban változik. Az évszakok váltása gyorsabb lett, ami az ősz és a tavasz rövidülését jelenti. A hideg tél után hirtelen felmelegedés következhet, ami a növényi nedvkeringés megindulását eredményezheti, így a kisebb fagyhatásokat is rosszabbul tűrik. A gyorsan jött tél végi felmelegedés nagy károkat okozhat. A megváltozott klíma hatására a fagyveszélyes napok száma is több lehet.
A kiélezett gazdasági versenyhelyzetben minden fillérnek és kilónak nagy jelentősége van. Az egyre kisebb árrés százalékok és a gyakran az önköltséget is alig fedező átlagárak miatt a legkisebb termés kiesés is már a ráfizetés felé billentheti a mérleg nyelvét. A teljes fagykár nagyon nagy gazdasági károkat okozhat és okoz, ami kihatással lehet a jövő évi termés alapokra.
A fentiekkel ellentétben viszont, ha sikerül megóvnunk a gyümölcsösünket a fagytól, akkor extra bevételt eredményezhet a magasabb átlagár. Ezért a cél a fagy kártételének gazdasági küszöbérték alatt tartása.
Fagy típusok
Az ültetvényekben kétféle fagyról beszélhetünk: szállított és kisugárzott.
A szállított fagy ellen a legjobb védekezés a légkeverés és a füstölés. A kisugárzott fagy ellen a leghatásosabb védekezés az öntözés. A fagyvédelmi öntözéssel a kihajtás idejét is kismértékben befolyásolni lehetséges.
A fagyvédelmi öntözés lényege és ideje
A várható fagyos napokon a fagy beállta előtt meg kell kezdeni az öntözést. A kijuttatott víz a fagy hatására a környezetébe hőt ad le, ami megvédi az ültetvényt. A későbbiekben viszont már a jég szigetel és megvédi a fagytól. A hosszú hideg éjszaka mellékhatása lehet, hogy a vastag jégpáncél hatására kisebb mértékű töréskárt szenvedhetnek a növények. Az öntözést befejezni csak akkor lehet, ha már a jég teljesen leolvadt az ültetvényről. A fagyvédelmi öntözéssel eredményesen -7 °C-ig lehet védekezni.
Megfelelő öntözőrendszer
Nagyon fontos a megfelelő öntöző rendszer kiválasztása és megtervezése. Ennek a folyamatnak az első lépése a szórófej kiválasztása. A szórófejek a fák tenyészterületétől és szórófej típusától függően minden fán, vagy nagyobb kötésben telepíthetők.
Nagyon fontos kritérium, hogy a védekezés ideje alatt a fák koronájában 4 mm/h mennyiségű vizet juttassunk ki négyzetméterenként. Ez a mennyiség szükséges az eredményes védekezéshez. Ezen kritériumoknak leginkább a zselés és a forgóbetétes szórófejek alkalmasak.
Ha megtaláltuk a fenti kritériumoknak megfelelő szórófejet, akkor az alapján méretezhetjük a szárny és gerincvezetékeket.
A zselés szórófejek alkalmazása esetén előfordulhat, hogy nem bírja a kút vízhozama, így nem tudjuk csak a kútból táplálni a rendszert. Ebben az esetben megoldást jelenthet egy tározó tó kialakítása, ami folyamatos töltést igényel, mivel szakaszolásra nincs lehetőség. Az előbbiek miatt lényeges a szivattyú méretezése is.
A védekezés és a növény szempontjából a kútvíz előnyösebb, mint a tározóé, mivel a kút vize melegebb a tározóban állónál.
Forrás: Agrárágazat
