Életmód és leírás
Valószínűleg az ókorban került Európába, és ma Magyarország legjelentősebb apróvadfaja. A 19. századig Magyarországon a colhicus alfaj volt a hazánkban, ezt követően a galléros alfaj került be, amely végül a hazai állományban dominánssá vált. A vadászcégek által évente belterjesre termelt és szabadon engedett madarak hatalmas száma miatt a fácánok az ország egész területén megtalálhatók. Bár ezek a fiatal fácánok kezdetben békésnek tűnnek, sokan közülük ragadozók áldozatául esnek, és gyakran elütik őket az autók, így csak egy maroknyi hasznos a vadászok számára. A több generáción át fogságban nevelt madaraknak alacsonyabb a ragadozóösztöne, és sok tyúk nem szaporodik.
Nem őshonos, gyakori faj, amely nem károsítja a környezetet; mégis, mivel a vadgazdálkodás szempontjából fontos, sok védett tollas és szőrös ragadozót lőnek ki a vadászok a fácán vélt vagy valós elvesztése miatt, közvetve természetvédelmi szempontból aggályos. Ez egy állandó madár, amely nem merészkedik messzire. A kakasokra októbertől februárig lehet vadászni, míg a tyúkra csak akkor, ha a tenyészállományból kiengedték őket.
TÚLÉLÉS
Ritkán, vagy egyáltalán nem fordul elő, hogy egy fácán öregségben haljon meg. Valójában az átlagos élettartam kevesebb, mint 1 év. A fácán zsákmányállat, és a fészekbe tojásként történő lerakása napjától kezdve jelentős halálozási forrásokkal kell szembenéznie.
Túlélési arány - enyhe tél, jó élőhely: 95%.
Túlélési arány - kemény tél, jó élőhely: 50%.
Túlélési arány - enyhe tél, rossz élőhely: 80%.
Túlélési arány - Súlyos tél, rossz élőhely: 20%
Élőhely és szaporodás:
A Kaukázustól keletre Ázsia nagy részén megtalálható. Népszerű apróvadfajként a világ számos régióját benépesítette. Természetes elterjedési területén a zárt erdők és a tartósan nedves helyek kivételével az egész területen megtalálható. Természetes körülmények között 12-18 tojást rak a talajra egy mélyedésbe, a fészek környékéről puha növényi részeket kaparva. A fiókák 24 napos keltetést követően kelnek ki.
A fészekalj fiókákat csak az anya gondozza. A poligám madárnak több tojója is lehet. A fiókák a többi madárhoz hasonlóan eleinte főként fehérjedús állati táplálékot fogyasztanak, de később egyre inkább létfontosságúvá válnak a magvak, hajtások, bogyók és más növényi összetevők.
