1979-ben indította útjára az Év Madara programját a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra, valamint bemutassa a különböző madárcsoportok társadalmi szerepét. Az idei évben a cigánycsuk nyerte az internetes szavazást, ezért ezzel a csodálatos madárral ismerkedhettek meg közelebbről!
A cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerték, de újabban külön fajként kezelik ezeket a madarakat, vagyis az európai és az afrikai alfajok külön, önálló fajok lettek. Ebben az értelemben az európai faj helyes neve Saxicola rubicola, míg a Saxicola torquata név ebben az esetben csak az Afrikában költő fajra vonatkozik. 2021-ben az év madarának választották.
A cigánycsuk előfordulása
Költőterülete Ázsia és Európa nagy részére, Észak-Afrikára, valamint Afrikának a Szaharától délre eső területeire és Madagaszkárra terjed ki. Észak- és Kelet-Európában nem fordul elő. Vonuló és állandó madár is. Bokrokkal tarkított domboldalak, füves árokpartok, nedves rétek és legelők lakója. Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig tartózkodik a térségben. Alkalmanként áttelel.
A cigánycsuk megjelenése
Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter és testtömege 14-17 gramm. A hím feje és farka fekete, nyakán kétoldalt a foltok, fartöve és a szárnyán lévő hosszanti csíkok fehérek, melle rozsdavörös. A költési időszakon kívül kevésbé élénk színezetű. A tojó hátoldala szürkésbarna és csíkos, melle matt rozsdabarna, nyakának oldalsó része halvány fehér. A kevéssé feltűnő színezet álcázza a költő madarat. A madár felegyenesedve ül az ágon. Tápláléka rovarok pókok, százlábúak, ászkák és apró csigák. A cigány csaláncsuk 6 évig élhet.
