Gráf József a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetője
„Rossz évük volt a gabonatermelőknek, mert az április–májusi aszályos időjárás következtében 22-24 százalékkal csökkent a termésátlag. Ehhez jött a pénzügyi válság, amelynek következtében a hazai felhasználók nem tudtak készletezni, de egész Európában hasonló volt a helyzet. Heti, legfeljebb havi készleteket vásároltak, és amíg el nem fogyott a tavalyi áru, nagyon nyomott piaci árak uralkodtak” – mondta Gráf József agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén tartott évértékelésében.
A tárcavezető emlékeztetett: a betakarított 14 millió tonna gabonából a hazai felhasználás nyolcmillió tonna volt, így a terményből jutott exportra is. „A tejtermékágazatban kialakult – az unió összes tagországát érintő – válságra válaszként gyors intézkedéssel a sertés- és baromfiágazathoz hasonló csomagot hirdettünk meg, amely 2,5 milliárd forintot jelentett a termelőknek” – mondta Gráf József.
A szőlő- és borágazat közepes évet teljesített: 3,2-3,4 millió hektoliter bort állított elő. Az eladatlan borokról a tárcavezető azt mondta: nincs egyévesnél nagyobb átmenő készlet a pincékben. „Az Új Magyarország vidékfejlesztési programnak köszönhetően nőtt az ágazat hatékonysága és a gépesítettség színvonala, s az állat-egészségügyi helyzet is javult. A tavalyelőtti az elmúlt tíz év legjobb éve volt az agráriumban, 74 milliárd forint volt az ágazat nyeresége, 2009-ben jó, ha a felét el tudjuk érni” – mondta Gráf József.
Herbály Imre az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke
„Rendkívül nehéz év volt az elmúlt esztendő. Szinte soha nem látott aszály pusztított a nyáron, aztán az ősz igen csapadékos időszakkal köszöntött be. A gazdák életét nagyban megnehezítette a végletekig szélsőséges időjárás” – hangsúlyozta Herbály Imre. A politikus úgy vélte, hogy nemcsak azért voltak nehéz helyzetben a gazdák, mert száraz időszakban kevesebb az előállított termény mennyisége, hanem azért is, mert a felhasznált mezőgazdasági anyagoknak ilyenkor rosszabb a hatásfokuk.
„Az agrárium elmúlt éve ellentmondásos volt abból a szempontból, hogy az előző szezonhoz képest alacsonyabb volt a termésátlag, kevesebb termésmennyiség került a piacra, ám a felvásárlási árak mégsem emelkedtek, hanem csökkentek. Sok esetben a gazdák csupán az önköltségi ár alatt tudtak túladni terményeiken” – mondta Herbály Imre. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke szerint a szokásosnál alacsonyabb termésátlag ellenére a termények iránti kereslet csekély volt. A szocialista politikus felhívta arra is a figyelmet, hogy a gazdáknak nemcsak érdekeik védelmében, de a hatékony termelés megvalósulása szempontjából is érdemes lenne a szövetkezés gondolatát komolyan venni.
Herbály Imre szerint az ag-ráriumnak már a közeljövőben fel kell készülnie a klímaváltozásra, ezen belül is a víztakarékos termelési módokra a növénynemesítés és a technikai eszközök modernizáció-jában.
Mikula Lajos az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke
„A tavalyi évben sem sikerült az agrártámogatások kifizetése körüli zűröket csökkenteni” – jelentette ki Mikula Lajos. Az Agrya szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) működésére jellemző anomáliák közül az eljárási, kifizetési határidők be nem tartása, a fellebbezések indokolatlanul hosszú elbírálása változatlanul fennállt. A jogszabályok állandó módosulása szintén komoly gond. „Akadt olyan intézkedés, ahol alig egy hónap alatt háromszor módosult a beadási határidő.
Az agrárintézményi struktúra jelenlegi működése sajnos már az idei esztendőre is kódolva van” – hangsúlyozta Mikula Lajos. Az elnök szerint tavaly a jó hír a családi gazdaságoknak az volt, hogy nem sikerült a kormánynak az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert (SPS) bevezetni. „A jelenlegi elképzelések szerint a 2013 utáni uniós közös agrárpolitika, éppen az SPS támogatásától – a hazánk által jelenleg is használt –, az átalánykifizetés felé mozdul el, amelyben csökken a múltbeli termelés szerepe. A magyar SPS-modellel pontosan szembemegyünk az uniós trendekkel” – mondta Mikula Lajos.
„A területalapú támogatási előleg nagy segítség volt – tette hozzá. – Eredménynek tekinthető az is, hogy a tavalyelőtti kétezer-ötszáz helyett tavaly több mint hatezer támogatási kérelem érkezett a fiatal gazdák támogatására. Generációváltás zajlik, a fiataloknak vonzó perspektíva az agrárium, csak legyen miből a támogatási igényeket kielégíteni, de erre nem sok esélyt látok.”
Font Sándor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke
„Tavaly év végére eljutottunk odáig, hogy nincs olyan mezőgazdasági ágazat, amelyre azt mondhatnám a gazdáknak, hogy tessék ezt vagy azt termelni, illetve tenyészteni, mert most az a jövedelmezőbb” – mondta Font Sándor. A politikus szerint a cukorreform következtében a korábbi cukorrépa-termelők is megjelentek a gabonapiacon, így még több eladatlan áru halmozódott fel. A zöldség-gyümölcstermelők helyzetéről Font Sándor csak annyit mondott: katasztrófahelyzet alakult ki a megalázóan alacsony felvásárlási árak következtében. „A gyümölcsszezont a szőlő zárta. A gazdák nevetségesen alacsony, huszonöt-negyven forintos kilogrammonkénti áron tudtak csak túladni áruikon. Nem csoda, hogy kétszer annyi szőlőtőkét akarnak kivágni, mint amennyit hazánk uniós kvótája engedélyez” – hangsúlyozta az elnök.
Az állattenyésztők sem zártak jó évet, folytatódott az állatállomány drámai csökkenése. „Egy egységnyi mezőgazdasági termék előállítását hazánkban tizenöt-harminc százalékkal magasabb adóteherrel sújtják, mint Lengyelországban vagy Szlovákiában” – hangsúlyozta Font Sándor, aki szerint nemcsak a régi uniós tagországokkal szemben kerültünk versenyhátrányba, hanem a velünk együtt csatlakozott államokkal is. Hozzátette: a nyolcvanmilliárdos elvonás mellett a kiegészítő támogatást is figyelembe véve további 58 milliárd forinttal jut kevesebb pénz a gazdáknak itthon, mint a velünk együtt csatlakozó országokban.
Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke
„A mezőgazdaság jelenlegi struktúrája alkalmatlan arra, hogy a gazdák elfogadható jövedelemre tegyenek szert – mondta Jakab István. – A jövedelemelvonásnak számtalan apró trükkjét alkalmazzák az erre a célra létrehozott gazdasági szervezetek, amelyhez a jelenlegi kormány, élén az agrártárcával, asszisztál.
A Magosz elnöke szerint a magyar agrárpiac gyarmati típusú kereskedelmet bonyolít. Szinte már csak nyersanyagot szállítunk a külpia-cokra, és feldolgozott, tehát nagy hozzáadott értéket tartalmazó termékeket importálunk. A kiskereskedelmi forgalomban már az ötven százalékot is meghaladja a külföldi élelmiszerek aránya. A Magosz elnöke szerint a magyar alapanyag-termelők teljesen kiszolgáltatottak, a feldolgozóipar pedig leépült, kapacitásait nem tudta korszerűsíteni, versenyképtelenné vált.
„A kormány az idén nyolcvanmilliárdos tételt von ki az ágazatból, pedig az elmúlt évek során már a mezőgazdaság egyéves költségvetésének megfelelő összeget vont el a magyar gazdáktól. Ha durván akarok fogalmazni, azt kell mondanom, elsikkasztották a pénzt” – hangsúlyozta a Magosz elnöke. Jakab István szerint az egyszerűsített mezőgazdasági támogatásra (SPS) való áttérés kísérlete a kormány utolsó vergődése, hogy a jelenlegi rendezetlen földviszonyok mellett helyzetelőnyhöz juttassa a nagyüzemi klientúrát, és a vidéket a spekuláció színterévé silányítsa.
