Sokan még értetlenül néznek rám, ha megkínálom őket a kertünkben termett jostával. De egyre többen ismerik és szeretik ezt a sima héjú, sötét színű, áfonyás aromájú, az egres és a fekete ribizli (más néven köszméte)keresztezéséből nemesített gyümölcsöt.
A jostát mesterségesen állították elő a 20. században, Németországban. Lényegében tényleg a fekete ribizli és az egres közötti faj, ám a több lépéses nemesítő programban egy vad egres faj is részt vett. A nemesítést 1922-ben kezdte Lorenz Kölnben, a Max Planck Intézetben, munkáját Rudolf Bauer fejezte be. Kereskedelmi forgalomba a növény szaporítóanyaga, és maga a gyümölcs is a hetvenes években került. Nevét a fekete ribizli (JOhannisbeere) és az egres (STAchelbeere) német nevének kezdő szótagjaiból alkották meg.
Érdekes dolog megvizsgálni, hogy melyik "szülőjétől" mit örökölt: a tüskétlen cserje, hosszú hajtásaival inkább a ribizli, mint az egres cserjéjére hasonlít. Levelei közepesen nagyok, háromkaréjúak, fényesen zöldek, inkább a köszmétére hasonlítanak, mint a fekete ribiszkére. Sziromlevelei lilás színűek. Kifejezetten gyorsan nő, könnyedén eléri a 2 méter magasságot. Hosszú vesszői tüskétlenek, így a bokor - mind a vesszők, mind a rügyek - inkább hasonlít a ribizlire, mint a köszmétére, bár a vesszők színezettebbek, a rügyek testesebbek. Az elültetett vessző már 1-2 éven belül termést hoz. Sötét színű, sima héjú, szőrtelen bogyóinak normális átmérője 14–15 mm, tömege kb. 3 g. A gyümölcs húsa zöldes, benne apró magokkal. Kellemes íze mindkét ősére emlékeztet, a tipikus fekete ribizli-íz nélkül: a köszméte frissítő savanyúsága mellett aromája inkább az áfonyáét idézi.
A növény kevés gondozást igényel. Szereti a napot. De félárnyékos helyen is megterem. Hazánk éghajlata megfelelő a termesztéséhez. A téli fagy a gyökérben, a szárrendszerben és a rügyekben nem tesz kárt. Április első harmadától virágzik, akkortól oda kell figyelni, hogy elegendő vizet kapjon. Folyamatosan érik, június közepétől július közepéig. Persze ez az időjárástól is függ. Magyarországon átlagosan 3-4 kg termés van egy bokron.
A felhasználás módja nagyon sokrétű. Bogyójában sok a C-vitamin. Élelmiszerként frissen és feldolgozva is szerteágazóan hasznosítják. Fogyasztható nyersen, lefagyasztva, lekvárként, szörpnek, de akár befőttként is. Fogyókúrázóknak kitűnő választás, hiszen a josta nagyon erős zsírégető hatású. Rendkívül magas a C- és a B- vitamin tartalma, ennek köszönhetően igen jó hatással van a zsíranyagcserére. Savai jó hatással vannak az emésztésre, és a benne található magocskák pedig kitűnően átmossák a bélcsatornákat.
Talán kevesen tudják - de az agrárszakemberek számon tartják -, hogy magyar nemesítés, keresztezés eredményeképpen magyar fajtaváltozata is van, a rikő, amely nevét a ribiszkeköszméte szó rövidítéséből kapta. A GYDFV Fertődi Állomásán 1964-ben Porpáczy Aladár a Silvergieter fekete ribiszke és a Lady Delamare köszmétefajta keresztezésével 310 magot kapott, amelyekből termékeny faj hibrideket tudott előállítani. Ezek egyike a Rikő. A rikő bokra robusztus növekedésű, a virágja méretben mindkét szülőét felülmúlja. Gyümölcse barnás fekete, majd sötétkék színű, fényes. Íze kellemes, enyhe feketeribiszke-illat érződik. Gyümölcse mindarra a célra felhasználható, amire a jostáé.
Amikor a citromfát beltérre helyezzük, hirtelen megváltoznak a körülmények: kevesebb a természetes fény, a páratartalom csökken, és a levegő gyakran szárazabb. Ezek az új körülmények stresszt okozhatnak a növény számára, ami fogékonyabbá teheti a betegség...
A szabadgyökerű gyümölcsfák ültetése kiváló lehetőség, ha szeretnénk gyümölcsökkel teli kertet kialakítani, ráadásul ezek a fák gazdaságosabbak és gyorsabban beindulhatnak, mint konténeres társaik. Azonban a sikeres ültetés érdekében el kell kerülni néhán...
Az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, korai tavasz, kései ősz és a gyümölcsfa korai érésének jelenségei jelentős hatással voltak a gyümölcsfák gondozására Magyarországon. A hagyományos metszési időszakok és technikák módosításra szorulnak annak ...