Az utóbbi években egyre több állatkert igyekszik a számlája egy részét napenergiával vagy a trágya biogázzá alakításával fedezni.

Szinte minden állatkertben tartanak trópusi vagy meleg éghajlatról származó állatokat. Energiatakarékosság céljából nem lehet őket sötétebb vagy hűvösebb helyen tartani; a nem megfelelő környezetben tartott állatok el is pusztulhatnak. Az állatkertek éppen ezért zöld beruházásokkal próbálják csökkenteni a számlák összegét. Manapság az állatkertek a bemutató mellett oktatási célokat is szolgálnak, ezért alkalmas helyszínek a környezetbarát tevékenységek megismertetésére, népszerűsítésére.

 

2012  januárjában a franciaországi Beauval állatkertjébe egy pandapár érkezett, melyet tíz évre adott kölcsön a kínai állam cserébe másfél millió euróért. A pandák lakhelyének kialakítása ötmillió euróba került, ezért a beaivali állatkert vezetősége úgy döntött, hogy további 2,3 millió eurós ráfordítással biogáz-üzemet hoz létre.

A biogáz-üzem 2014 tavaszára fog elkészülni, melyben növényevő állatok – köztük a pandák - trágyáját és zöldhulladékot alakítják biogázzá. Az így készült biogázzal fogják fűteni és kivilágítani a tengeri tehenek medencéjét. A két panda naponta 35 kilogramm bambuszt fogyaszt el, így csak ők évente 11 tonna trágyával támogatják a környezetbarát működést. Ezt a környezetbarát technikát alkalmazva 40 százalékkal csökken az állatkert földgázszámlája.

Németországban a müncheni állatkertben illetve Ázsiában a Sri Lanka-i és thaiföldi állatkertekben is hasonló biogáz-üzemek találhatóak. Indiában is ezt a környezetbarát módszert alkalmazzák: napi 1,5 tonna szerves hulladékot hasznosítanak, és 600 kilogramm biogázzal 20 kilogramm cseppfolyós földgázt helyettesítenek.

A Fővárosi Állat- és Növénykert épületeit közel fél éve a Széchenyi fürdő termálvizével fűtik. A geotermikus energia hasznosítása 500 tonna széndioxiddal csökkenti a környezet terhelését és pénzt is takarítanak meg ezzel. Az állatkertben összesen 800 ezer köbméternyi légteret fűtenek termálhővel 26 épületben, és több mint 350 állatfaj valamint közel 500 növényfaj egyedének és kolóniájának biztosítanak az igényeiknek megfelelő meleget. Télen a kemény hidegekben kiegészítésként gázüzemű kazánokkal rásegítenek a fűtésre, de ezeket csak üzembiztonsági tartalékként hagyják meg.  A termálhővel történő fűtéssel az Állatkert földgázfelhasználása akár a jelenlegi felére is csökkenhet, de ez nagyban függ az időjárástól is. 

Kanadában a québec-i a Granby Állatkert már 2004-ben átállt a környezetbarát és költségtakarékosabb geotermikus energia használatára. 65 kutat fúrtak az állatkert alatt, és az ezekből feltörő termálvízzel fűtik az elefántházat és a vízilovak medencéjét. Ezzel a fűtési módszerrel 21 százalékkal csökkent az állatkert CO2-lábnyomva, ugyanis évente 350 tonna szén-dioxiddal egyenértékű gázt spórolnak meg, a vízfogyasztásuk 75 százalékkal lett kevesebb, az áramszámlát pedig energiatakarékos izzók, napenergia és mozgásérzékelő kapcsolók használatával csökkentették. 

A rotterdami állatkertben a zsiráfházakban speciális fűtőfalakat alakítottak ki, amelyhez a téli hidegekben odabújhatnak a zsiráfok. Az épület tetején pedig összegyűjtik az esővizet, és azzal locsolják a közelben lévő parkot. 

Az Egyesült Államokban található Cincinatti Zoo üzemeltetői a parkolót 6500 napelemtáblával fedték be. Így nem csak a látogatók járnak jól azzal, hogy árnyékban parkolhatnak, hanem az állatkert is, mert annyi áramot termelnek a napelemekkel, ami a villanyszámla 20 százalékát teszi ki. A napelemek egy kisebb falu napi fogyasztását termelik meg.

Az ohio-i Toledo Zoo, valamint a houstoni és San-Diegó-i állatkertekben is zöld energia hajtja a személyzet villanyautóit. A San Franciscó-i állatkertben a tömegközlekedéssel érkező látogatókat kedvezményes árakkal engedik be az állatkertbe.