Ahhoz, hogy a nemiséget megállapítsuk, először fogjuk meg mindkét lábát, tartsuk erősen, és fordítsuk a madarat finoman hátra. A végbélnyílás bármelyik oldalán helyezzük be mutató és hüvelykujjunkat és enyhe masszírozó mozgással fordítsuk ki úgy a kloákát, hogy tisztán lehessen látni a nemi szervet. Így lehet megállapítani a nemiséget néhány napostól a több hónapos korig a madaraknál. Az egyetlen különbség az, hogy az idősebb és erősebb madár lefogásához nagyobb segítségre van szükség: bár egy 10-11 hónapos madár nemét meg lehet állapítani a képen látható módon, de nyilván ez sokkal könnyebb, ha segít nekünk valaki. Azzal, hogy kifordítjuk a kloákát, és nem nyúlunk bele a madárba, kevesebb fájdalmat okozunk neki, különösen, ha nagyon fiatal csibéről van szó.
Ahhoz, hogy a nemiséget megállapítsuk, először fogjuk meg mindkét lábát, tartsuk erősen, és fordítsuk a madarat finoman hátra. A végbélnyílás bármelyik oldalán helyezzük be mutató és hüvelykujjunkat és enyhe masszírozó mozgással fordítsuk ki úgy a kloákát, hogy tisztán lehessen látni a nemi szervet. Így lehet megállapítani a nemiséget néhány napostól a több hónapos korig a madaraknál. Az egyetlen különbség az, hogy az idősebb és erősebb madár lefogásához nagyobb segítségre van szükség: bár egy 10-11 hónapos madár nemét meg lehet állapítani a képen látható módon, de nyilván ez sokkal könnyebb, ha segít nekünk valaki. Azzal, hogy kifordítjuk a kloákát, és nem nyúlunk bele a madárba, kevesebb fájdalmat okozunk neki, különösen, ha nagyon fiatal csibéről van szó.
Az emuknál az egy-két napos csibe nemét is meg lehet állapítani. Azonban van úgy, hogy a csibe nemi szervének nagyon megtévesztő a formája. Ebben az esetben jobb, ha hagyjuk még egy pár hónapot fejlődni, és aztán újra megpróbáljuk. Igazából nincsen észrevehető „porc” vagy keményebb szövet a fiatal csibéknél, ezért nehezebb a nemek közti különbséget megállapítani. A hímnek általában nagyobb a nemi szerve, világosabb (majdnem, hogy fehér) spirális csavarodással az egyik oldalon. A nemi szerv tetején látható nyílás van. A nőstény nemi szerve általában kisebb, rózsaszínű és van egy kisebb csúcsa. Némelyik nősténynek szinte nincs is klitorisza, csak egy olyan pici kidudorodás, mint egy golyóstollnak a vége. A nőstény nemi szerve (nem úgy, mint a hímé) nem növekszik vagy változik a születés kezdetétől az éretté válásig.
Vigyázni kell a fiatal csibék nemiségének megállapításakor. Ha nem kell eladni a madarat, vagy nem muszáj nemének megállapítása, akkor jobb, ha várunk idősebb koráig. A nemiség megállapítása tapasztalatlan vagy durva módon fájdalmat okozhat a madárnak.
A nemi fejlődés és jellemvonásai
A madarak nemi fejlődése az első évben nagyon lassú. Igaz, hogy erre a korra már majdnem elérik teljes magasságukat, mégsem látható sok fejlődés a nemi szervek terén. A legtöbb madárnál a legnagyobb változás 10-20 hónapos korukig zajlik le. Nyilvánvalóan a hímeknél látható a legnagyobb változás, ahogy a fallosz egy pár hónap alatt eléri teljes méretét.
A legtöbb madár kb. 10-14 hónaposan abbahagyja a csipogást, sípolást, és felnőtt hangokat ad. Egy idő után a csipogás helyett morgás hallható, a nőstények ideiglenes morgása átvált mélyebb, doboló hangra. Ebben az időben a nőstény torokzacskója még fejlődésben van, ezért sokszor hallható a morgás és dobolás közti hang. Mire a nőstény két éves lesz, a hangja átvált doboló torokhangra, amit könnyen meg lehet különböztetni a hím morgásától. Természetesen ezek az időpontok viszonylagosak, hiszen vannak kivételek, amikor a madarak gyorsabban vagy lassabban fejlődnek. Ez nem tekinthető abnormálisnak, hiszen minden állat (és ember) más és más életkorban éri el a nemi érettség szintjét.
A legtöbb érett nőstény emunak a hangja ritmikusan doboló az egész évben, míg másoké csak a párzási időszakban. Sokszor ezt a doboló hangot inkább este és éjjel, valamint reggel lehet hallani. Valamiért, ha közeledik a hideg idő vagy a vihar, akkor is többször lehet hallani ezt a hangot. A nőstény általában két hangmagasságban tud dobolni: egy magasabb és gyorsabb, dadogó hang hallható akkor, amikor a nőstényt megfogják, valamint egy olyan sokkal mélyebb és zengőbb dörgés, mint a vadonban hallható törzsi dobok hangja.
A nagy, lógó torokzacskóval rendelkező, dadogó nőstény általában fiatal (2-3 éves). Ahogy öregednek a nőstények, úgy húzódik fel ez a zacskó, és egyre kevésbé (csak rövid ideig, a dadogás alatt) lehet azt lógva látni.
Igaz, hogy az emuknál a nyakon a kék szín több árnyalata, a fejen a „haj” eltérő mennyisége és még más megkülönböztető jellemvonások találhatók, ezek a különbségek akkor sem kapcsolhatók a nemiséghez. A hím és a nőstény közti különbséget kívülről nem lehet megállapítani csak úgy, hogy megfigyeljük az érett tenyészállat torokzacskójának mozgását hangadás közepette. (Ha több emu van egy ólban, és az egyik elkezd dobolni, nehéz megállapítani melyik volt, hacsak nem látjuk a madár torokzacskóját remegni.) Egy tapasztalt szakember lehet, hogy meg tudja állapítani a nemeit azoknak az ólban levő érett tenyészállatoknak, amelyikek nem adnak ki hangot, mivel a párzási időszak előtt és után a nőstény torokzacskója sokszor tokaként lóg a mellkason, ráadásul a hímek nagyon barátságosan viselkednek. Azonban, mivel a hím és a nőstény is felborzolja a tollait a nyakán, és peckesen járnak a párzási időszak alatt, egy idősebb nőstény kisebb tokával összetéveszthető a hímmel, és egy hím hosszabb mellkasi tollazattal nősténynek is tűnhet. Ha nem adnak hangot, akkor csak manuálisan lehet megállapítani a nemét a madárnak.
Forrás: Agrárágazat
