Az árvák védelméért 1901-ben jött létre egy törvény, miszerint az államnak jelentősen ki kell vennie belőle a szerepét, így történt, hogy megépült az állami gyermekmenhely, amely később gyermekkórház lett, most pedig elhagyatottan ál és csak a szellemek látogatják. Kivéve azokat a turistákat, akik izgalmasnak tartják az ilyen szellemjárta helyek felkutatását.
Széll Kálmán belügyminisztersége idején, 1901-ben született a gyermekvédelmi törvény, amely kimondta, hogy az államnak jelentősen ki kell vennie a szerepét az árva gyerekek ellátásában, így épült fel a Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely egy év alatt és 1904-ben meg is kezdte működését dr. Cseresnyés József igazgató főorvos irányításával. Az épület később gyermekkórházzá alakult és most már több mint 27 éve áll elhagyatottan.
Ez a mondat ékesíti a lépcsőházat, ami még horrorisztikusabbá varázsolja a helyet, ugyanis a 27 éve elhagyatott kórház egy zombifilm forgatására is tökéletes helyszínként szolgálna. Az 1904-ben kezdődő működésével az épületnek sokaknak fényt jelentette az életében, főleg, hogy az akkoriban még nagy szónak számító villanyvilágítás is be volt vezetve. Az 50-es évekre már 1100 árva gyermek lakhatott itt, akik a Nagy-Magyarország különböző megyéiből érkeztek, voltak Veszprémiek, Győriek, és Komáromiak majd az évtizedek alatt ez a létszám egyre nőtt és 1912-ben már 4155 gyermek hajthatta itt álomra a fejét.
Megdöbbentőek ezek a számok igaz? Akkor gondolj bele, hogy az I. világháború milyen túlzsúfolttá tette a helyet, hiszen a hadiárvák miatt ez a szám a háború alatt megduplázódott. Ebből már gondolhatjuk, hogy a legnagyobb megpróbáltatások a háborús időszakokban érték az árvaházat, hiszen rengeteg volt az ellátandó árva gyerek és ne is említsük a rengeteg csecsemőhalálozást, ami mindennaposnak számított abban az időben.
1944 őszén, a II. világháború során az akkori igazgató Németországba küldte az egészséges gyerekeket a szovjetek megszállása előtt, a sérülteket és a fogyatékosokat azonban hátrahagyták….
1945.január 23-án azonban megbízták Dr. Gaál István kassai igazgató főorvost a vezetéssel, és többen érkeztek a habárú elől menekülve a kassai gyermekmenhelyről, Rimaszombatról és még Pécsről is. A szovjet bombázások ellenére a kórtermek többsége épségben maradt, viszont mivel a városi kórház gyermekosztálya több találatot is kapott és teljesen megsemmisült, ezért áthelyezték ide a kórház gyermekosztályát.
1954. január 1-jétől pedig megnyithatta kapuit itt a Heim Pál Megyei Gyermekkórház, amely hamarosan nagy fejlődésen ment keresztül az állam támogatásának köszönhetően. Egyébként ez volt az első kórház, amely a Heim Pál nevet viselte.
Gaál halála után Török János vette át a vezetést, aki Szegedről érkezett és elvét is magával hozta, miszerint a gyerekek mindenek fölöttiek. A kórház ekkoriban kezdett szakosodni, és számos technológiai újításon is átesett. Viszont önállóságát lassan elvesztette és a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház gyermekosztályaként működött tovább, majd 1995. július 12-én a Heim Pál Megyei Gyermekkórház végleg bezárta kapuit, hiszen átköltözött a Csolnoky Ferenc Kórház "E" épületbe.
Kíváncsi vagy hogyan emlékeznek vissza az egykoron ott dolgozók a nehéz időszakokra? Akkor lapozz a következő oldalra!
Az agráriumban dolgozók élete kemény munkával és állandó jelenléttel jár leginkább a nyári időszakban, így nem egyszerű feladat a kikapcsolódás megszervezése akkor sem ha a nyaralás Balatonfüredre tervezik. Az időjárás, a termények és az állatok gondozása...
Az MTI-n olvastuk a felhívást, mely szerint meghosszabbított határidővel, május 20-ig nyújthatják be pályázataikat a 31. Virágos Magyarország versenyre jelentkező helyi közösségek. Érdemes élni a lehetőséggel, és nevezni erre a nagyszerű versenyre. ...
Az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében megkezdődött az az önkéntességen alapuló felújítási program, amelynek célja a MATE budai kampuszának otthont adó arborétum megtisztítása, részbeni megújítása - közölte a Magyar Kertörökség Alapítvány az...