A mindennapi életben gondolatainkat, vágyainkat illetve akaratunkat szavakkal fejezzük ki. Egy-egy szóról juthatnak azonos és különböző dolgok is eszünkbe. Ha kiejtjük azt a szót, hogy mérleg, mérlegelés, másmás termék jut eszébe a mérnöknek, az orvosnak és más a mezőgazdaságban dolgozó embernek. Ezekben technikailag csak egy a közös: a tömeg mértékegysége, a kg, mely az SI szerint is alapmértékegység.
Cikksorozatunk első részének célja, hogy egy átfogó képet adjunk a mezőgazdaságban működő korszerű mérlegelésről, illetve mérlegekről. A XX - XXI. század vívmányaként az elektrotechnika és számítástechnika forradalmasította a mezőgazdaságban is a mérlegelést. Míg a régmúltban a parasztember szekérmérlegeken, favázas tizedes mázsákon mért, addig napjainkban a gazdálkodó korszerű számítógépek mellett ülve vezérel egy-egy takarmánykeverési folyamatot. Tudományos állattenyésztési kutatások kimutatták, hogy az állatok súlygyarapodása nem arányos a bevitt táplálékkal, ezért optimalizálni kell - szintén a mérlegelés segítségével - az állatok etetését.
De nézzük meg milyen mérlegeket alkalmaz a növénytermesztő, illetve gabonaipari ágazat, milyet az állattenyésztés illetve az ezekhez kapcsolódó feldolgozóipar.
Az áprilisi számban szó esett a közúti hídmérlegekről, melyek a ki- és bemenő áruforgalom mérésére illetve mérési adatainak rögzítésére szolgálnak.
A szakaszosan összegző mérlegek (köznapi nevükön átfolyásmérő mérlegek) feladata a ki- és a betároláskor, valamint a technológiai anyagmozgatáskor a gabona tömegének mérése és regisztrálása.Kép 1.
Az összegző szalagmérlegek szintén folyamatos tömegmérést végeznek a technológiai folyamatban anélkül, hogy az anyagáram kontinuitása megszakadna. Az adagoló szalagmérlegek abban különböznek az összegző szalagmérlegektől, hogy képesek szabályozottan mérni és szállítani a mérendő anyagot.
Kép 2.
A tartálymérlegek alkalmazási területe igen széles körű, hiszen a legkülönbözőbb helyeken van szükség az anyagok tartós vagy átmeneti tárolására. Gondoljunk csak a gabonatároló silókra vagy netán egy összemérési folyamatban a mérő tartályra. Mindannyiuk közös jellemzője, hogy három illetve négy pontban alátámasztva egy-egy nyúlásmérő bélyeges mérőcellával a mérőműszer részére egy tömeggel arányos villamos jelet adnak.
Kép 3.
A keverőmérleg a tartálymérlegek speciális elektronikával felszerelt változata. Feladata, hogy egy meghatározott receptúra szerinti keverési folyamatot levezényeljen, biztosítva ezáltal az állandó minőségi követelményeket. Gondoljuk csak el, ha egy ismert csokoládét szánkba véve mindig más ízt éreznénk, mekkora csalódás érne bennünket. Ugyanígy lehetnek ezzel az állatok is, fontos tehát a keverési arányok pontos betartása. A számítógépes vezérlés lehetővé teszi, hogy a korszerű minőségbiztosítási rendszereknek megfelelő dokumentálást is el tudjuk végezni.
Kép 4.
A tömegáram mérők szintén speciális feladatokat végeznek el, hiszen ha egy folyamatosan szállított anyaghoz vegyszert, csávázó anyagot, vagy egyéb dolgot kell adagolni, s mindezt úgy, hogy folyamatosan változhat a szállítási teljesítmény, akkor csak ez a mérleg jöhet számításba.
A kiszerelések területén is általánosan alkalmazzák a bruttó illetve nettó zsákoló mérleget, melyről a laikus felhasználó csak úgy beszél, hogy zsákoló mérleg. Pedig alapvető különbség van a két mérleg működése között, s ezáltal a mérlegek zsákolási teljesítménye is jelentősen eltér egymástól.
Kép 5-6.
A laborokban használt mérlegek köre is igen széles, hiszen megtalálhatjuk az általános tömegmérésre használt 2. osztálypontosságú mérleget, az elektronikus nedvesség mérőket, a hektoliter súlymérő eszközöket, melyek az intervenciós raktárakban a betárolási hely meghatározására szolgálnak. De jelen van sikértartalmat és az esésszámot meghatározó berendezés is, melyek szintén mérleges elven működnek.
Az állattenyésztési szakágban lényegesen kevesebb helyen történik mérlegelés, de azért ennek jelentősége sem elhanyagolható.
Általánosan használt mérleg a közúti hídmérleg, valamint az élőállatok mérlegelésére szolgáló karám mérlegek. (Ismertebb nevén állatmérleg.)
Mint ahogy a bevezetőben is említettem, a mezőgazdasági kutatások kimutatták, hogy a súlygyarapodás nem arányos a megetetett takarmány mennyiségével, ezért a nagy állattartó telepeken igen jelentős gazdasági megtakarítást lehet elérni azzal, hogy mérjük az állatok tömegváltozását. A takarmánykiosztó kocsikba épített mérlegek segítségével minden állat egyedileg kimért takarmányadagot kap etetéskor!
Korunkban a mezőgazdasági alapanyagok termesztéséhez illetve termeléséhez egyre szorosabban kapcsolódik a magasabb szintű feldolgozottság, hiszen ezek előállítása szerény profitot eredményez. Szükséges tehát a kiegészítő, feldolgozó és csomagoló ágazat fejlesztése. Ezen a területen is jelen van a mérlegelés, hiszen nem csak egységcsomagokat kell létrehoznunk, hanem adott esetben szükség van összemérési feladatokra is. Példaként gondoljunk a kutya- és macskaeledel gyártására, hiszen ezen termékek jelentős része gabonaipari alapanyagokból készül és ezek összemérése egy precíz, összehangolt adagolási folyamat vezérlője.
A legyártott termék egységcsomagokba történő kiszerelését a csomagolórendszerekbe beépített mérlegek és az azok által vezérelt adagolók végzik. A kiszerelt termékek pontosságára illetve a csomagok jelölésére szigorú EU-s követelmények vannak. Ebben segít a szalagpályába építhető gyors-súlyellenőrző és osztályozó mérleg. A rendszer bővíthető fémszennyezettséget vizsgáló fémdetektorral illetve automatikus címkéző modullal.
Kép 7.
Fent leírtakból is kitűnik, hogy számos terület nélkülözhetetlen eszköze a mérleg. Írásomban csupán egy egységes keretet mutattam be a teljesség igénye nélkül. Ha belegondolunk, hogy a mérlegek félesége és a beépítési adottságok figyelembevételével a rendszerek variációja több tízre, sőt százas nagyságrendre tehető, már nem is olyan irigylésre méltó a vásárló helyzete. Döntésekor a gazdasági számításokhoz hozzá kell rendelnie a megfelelő típust illetve gyártót. Elemeznie kell az ár/érték arányt, a megtérülést, s nem utolsó sorban meg kell vívnia a harcot a piaccal és a politikával. Tervezett cikksorozatunk a vásárlóknak nyújt majd szakmai segítséget, hogy az igényeikhez és anyagi lehetőségeikhez képest a legmegfelelőbb típust választhassák ki.
A klímaváltozás Magyarországon egyre érezhetőbb hatásokkal jár. Az országban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási események, mint például hőhullámok, intenzív esőzések és hosszabb aszályos időszakok. Az elmúlt é...
Jó minőségű aszalványt csak ismert tulajdonságú és aszalható fajtákból lehet készíteni. Meg kell határozni, hogy mely alapanyagból, mekkora mennyiség, mennyi idő alatt aszalható eredményesen. Az aszalás előtt általában nem szabad mosni a gyümölcsöt, csak ...
Az MTI híroldalán találtuk a hírt a rekord árvízzel kapcsolatban. Ötvenegy éves árvízszint-rekord dőlt meg hétfőn a Dráván Őrtilosnál a Mura és a Dráva összefolyásánál - adta ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a tájékoztatást.