Az Európai Bizottság hivatalos közleménye szerint az eddigi vizsgálatok alapján tizenegy uniós tagállamba (Belgium, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Németország, Lengyelország, Olaszország és Portugália) és további kilenc, unión kívüli országba (Japán, Egyesült Államok, Hong Kong, Kanada, Korea, Kína, Oroszország, Svájc, Szingapúr) exportáltak ír húsüzemek olyan termékeket, amelyek jelentős mennyiségű dioxint tartalmaznak. A jelenlegi információk alapján Magyarország nem érintett az ügyben, azonban nem zárható ki annak a lehetősége, hogy közvetetten a hazai vállalatok is vásároltak a kockázatos termékből. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ennek megfelelően fokozott készültség mellett ellenőrzi a potenciálisan érintett élelmiszerek körét.
Mit tegyen az élelmiszervállalkozó?
Az országos főállatorvos - hivatkozva a 2008. évi XLVI. törvényre - arra kéri az élelmiszervállalkozókat, hogy önellenőrzés keretében vizsgálják meg a vállalkozásukban felhasznált alapanyagok és készletek származási helyét és amennyiben közvetlenül vagy közvetetten Írországból származó sertéshúst, vagy abból készült terméket találnak, haladéktalanul jelezzék azt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságán. Ezeket a termékeket a vállalkozásoknak mintáznia és dioxinra, valamint dioxin szerű anyagokra laboratóriumban vizsgáltatnia kell. Ezeket az árukat a vizsgálatok lezártáig nem szabad forgalomba hozni, az értékesített termékeket pedig lehetőség szerint vissza kell vonni. Fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozó felelőssége, hogy a fogyasztóhoz eljuttatott élelmiszer biztonságos legyen, ennek érdekében nyomonkövetési rendszert kell működtetnie és a hatósággal való együttműködési kötelezettség terheli. Szankcióra számíthat tehát az a vállalkozás, amelynél az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság azt tapasztalja, hogy az önellenőrzés elmaradt.
Mit tegyen a vásárló?
A dioxin a környezetben is előforduló mérgező vegyület, az emberi szervezetbe elsősorban szennyezett levegővel és szennyezett élelmiszerekkel juthat be. Azonnali mérgezéshez ritkán vezet, inkább hosszú távú hatása a jelentős. A szervezetben felhalmozódva ugyanis idegrendszeri problémákhoz, az immunrendszer gyengüléséhez, illetve daganatos megbetegedésekhez vezethet.
Sertéshús, vagy abból készült termék vásárlásánál és az otthon tárolt élelmiszerek esetében a legfontosabb teendő, hogy meg kell vizsgálni a származási helyet. Amennyiben ez Írország, vagy nem dönthető el pontosan, a terméket célszerű elővigyázatosan kezelni. Magyar sertésből előállított élelmiszereket jelenlegi tudomásunk szerint nem érinti a probléma.
Forrás: www.fvm.hu
