Debrecenben az agrár-felsőoktatás több mint 130 éves múltra tekint vissza. Az Agrártudományi Centrum jelenleg az oktatás, kutatás, szaktanácsadás koordinára a Tiszántúlon, küldetése a mezőgazdaság, a környezet és a vidék fejlesztése Kelet-Magyarországon.
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum a debreceni felsőoktatási intézmények integrációja során 2000. január 1-jével jött létre a Debreceni Agrártudományi Egyetem korábbi egységeinek átalakulásával, ill. összefogásával. Szervezeti egységei a Mezőgazdaságtudományi Kar (MTK), Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar (AVK), a Karcagi Kutatóintézet (KKI), a Nyíregyházi Kutatóközpont (NYKK), a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI) és a Szaktanácsadási és Fejlesztési Intézet (SZAFI).
Az elmúlt években jelentős változások valósultak meg a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Karán. Számottevő mértékben
bővült a hallgatói létszám, új szakok indultak. A mennyiségi növekedés mellett igen nagy gondot fordítottak a minőség kérdésére is. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy egy 2001. évi független felmérés szerint az Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kara a hazai agrár-felsőoktatási intézmények összehasonlító értékelésében az első helyre került. A képzés sokrétű és sokszínű, amelyből valamennyi végzős középiskolás diák megtalálja a neki megfelelő szakot. Ezt a sokrétűséget bizonyítja, hogy a 2 éves postsecundary képzésben egy, a 3 éves
főiskolai képzésben három, a 4 éves főiskolai képzésben egy, az 5 éves egyetemi képzésben öt szak közül választatnak a leendő hallgatók. A szakok a klasszikus agrárterületek mellett átfogják a környezetgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás, a kertészet, a vadgazdálkodás, a természetvédelem, a hulladékgazdálkodás és egyéb területeket egyaránt. A létszámban meghatározó agrármérnök egyetemi szakon közel 20 szakirány közül választhatnak a hallgatók az akvakultúrától, a biogazdálkodáson, a biotechnológián át a marketing, vállalatgazdaság, pénzügy és vidékfejlesztés szakterületig. Az egyetem hallgatói egyre többen vesznek részt 2-6 hónapos részképzésben a nyugat-európai egyetemeken. Különösen nagy gondot fordítanak a gyakorlati oktatásra és képzésre, amelyet részben az egyetem tangazdaságában, részben a gyakorló bázisgazdaságokban valósítanak meg.
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma az alapfeladatok magasabb színvonalú ellátása, küldetésének teljesítése érdekében széleskörű, nyitott és kölcsönös tudományos előnyökön alapuló kapcsolatrendszert tart fenn az oktatás és kutatás valamennyi területén az egyetem más karaival, intézeteivel.
Az Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar szakjainak rövid jellemzése:
Agrármérnöki szak
Főbb tárgyak az agrármérnöki szakon:
- Természettudományos és mérnöki alapismeretek (matematika, fizika, állattudományok, növénytudományok, genetika, ökológia, kémia, informatika);
- Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek (mikrobiológia, szaporodásbiológia, biotechnológia, agrokémia, talajtan, környezettechnika és -gazdálkodás, agrometeorológia, állategészségtan);
- Gazdasági és humán ismeretek (filozófia, szociológia, agrártörténet, jog, ökonómia, számvitel, vállalatgazdaságtan, marketing, munkaszervezés);
- Szakmai törzsanyag (állattenyésztés és -nemesítés, takarmányozás, növénytermesztés és -nemesítés, gyepgazdálkodás, vad- és erdőgazdálkodás, növényvédelem, kertészet, földművelés, haltenyésztés, mezőgazdasági vízhasználat);
- Differenciált szakmai ismeretek.
Agrár mérnöktanári szak
A szakra felvételt nyert hallgató tíz félév alatt teljesíti az agrármérnöki szak követelményeit, és agrármérnöki diplomát szerez. Tanulmányai során az ötödik félévtől veszi fel a tanárképzési blokkot és az agrármérnöki diploma megszerzése után mérnöktanári diplomát is kap.
Agrárkémikus agrármérnöki szak
Az agrármérnöki szak szaktárgyain kívül speciális kémiai jellegű tárgyakat is hallgatnak. Ilyenek például: műszeres analitika, analitikai kémia, preparatív szerves kémia, elméleti szerves kémia, biokémia, toxikológia, kolloid kémia, talajkémia.
Élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki szak
Az agrármérnöki szak tárgyain kívül az alábbi speciális tantárgyakat hallgathatják a szakra jelentkezők: növényi és állati eredetű termékek feldolgozása, élelmiszer analitika, élelmiszer kémia-fizika, élelmiszer mikrobiológia, toxikológia, élelmiszer jog, műszeres analitika, táplálkozástudományi ismeretek, minőségbiztosítás,
minősítés és minőségszabályozás.
Környezetgazdálkodási agrármérnöki szak
Az agrármérnöki szak főbb tárgyain kívül a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakon az alábbi tárgyak alkotják a képzés szakmai törzsanyagát: tájökológia, természeti erőforrások és rendszerek, globális környezeti problémák, vízkészlet-gazdálkodás stb.
Kertészmérnöki szak
Szakmai törzsanyag: borászat, dísznövénytermesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészeti gépek és berendezések, kertészeti termékek feldolgozása, növényvédelem, szőlőtermesztés, zöldségtermesztés.
Mezőgazdasági mérnöki szak
A természettudományos és mérnöki alapismeretek mellett gazdasági és humán ismereteket is szereznek a hallgatók. Aharmadik félévtől érdeklődési körüknek megfelelően állattenyésztési és növénytermesztési szakirány közül választhatnak a hallgatók.
Természetvédelmi mérnöki szak
Állattan, erdészeti alapismeretek, természetes vizek halgazdasága, állategészségügyi ismeretek, növényegészségügyi ismeretek, vadászat, vadgazdálkodás.
Vadgazda mérnöki szak
Természettudományi és mérnöki alapismeretek, mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek, gazdasági és humán ismeretek, szakmai törzsanyag.
Az oktatás mellett a kutatás-fejlesztési tevékenység is prioritásként szerepel a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában. Az egyetem a kutatás során figyelembe veszi a nemzeti és nemzetközi szellemi előrehaladást, a
mezőgazdaságtudomány és a kapcsolódó tudományterületek terén elért eredményeket, a fenntartható gazdasági és természeti erőforrás használat és fejlesztés alapelveit. Nemzetközi szintű tudományos munkával, az ifjúság természettudományos alapokon nyugvó szaktudományi képzésével és nevelésével az intézmény maga is hozzájárul a fenntartható gazdaság fejlődéséhez, a környezet megismerésének, megóvásának hatékony használatának tudományos megalapozásához. A kutatómunka anyagi hátterét az intézmény saját árbevétele, a normatív kutatástámogatás és a pályázati úton nyert források biztosítják. Cél, hogy a termelő szférát minél nagyobb mértékben bevonják a kutatásba, mert az új eredmények a gyakorlatban realizálódnak. A kis- és középvállalkozások, a nagyüzemek a potenciális megrendelők, akik saját tőkéjükkel is részt vehetnek a vizsgálatokban.
Az egyetem oktató-kutató tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a szaktanácsadás, melyet az egyes tanszékek és az erre specializálódott szervezetek valósítanak meg. Ennek markáns példája a Szaktanácsadási és Fejlesztési Intézet. Az Intézet alapvető célja az Agrártudományi Centrumban keletkezett új tudományos eredmények gyakorlatba történő adaptációja, széles körű elterjesztése, valamint a régió kertészeti termesztésének fejlesztésére vonatkozó prioritások és stratégiák kidolgozása. Az intézetben folyó tudományos és fejlesztő tevékenység további célja, hogy kielégítse a nemzeti- és regionális agrárgazdasági, valamint a társadalom jelenlegi és várható mezőgazdasági kertészeti termesztési irányú igényeit, tudományos tevékenységgel járuljon hozzá a regionális értékek feltárásához és kiaknázásához, szerteágazó tevékenységével segítse az eredendően mezőgazdasági jellegű keleti országrész kertészeti termesztési feltételeinek fejlesztését. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma Regionális Szaktanácsadási Központként fog működni a jövőben, melynek kialakítása folyamatban van. A létrejövő Központ feladata: az egyetem szellemi bázisán alapulva, a régióban működő kutatóintézetekkel, főiskolákkal és meghatározó szakközépiskolákkal együttműködve elősegítse az innovációs folyamat felgyorsulását, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosulását, a szaktanácsadás hatékonyságának növelését és a mezőgazdaság versenyképességének javulását.
A Bolognai-folyamat az agrár-felsőoktatásban
Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása alapvető fontosságú. A bolognai folyamat (többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési rendszer) alapgondolata, hogy az európai oktatási térségben mielőbb biztosítani kell a munkaerőpiacra felkészítő felsőoktatási rendszerek közelítését, kompatibilitását, egymással való összehasonlíthatóságát, az állampolgárok mobilitásának és munkaerőként való alkalmazhatóságának elősegítése céljából. Ennek elérése érdekében 1999. júniusában az európai oktatási miniszterek aláírták a Bolognai Nyilatkozatot, amely konkrét célokat fogalmazott meg a felsőoktatási rendszerek nagyobb mértékű összehasonlíthatóságára és harmonizálására vonatkozóan. A nyilatkozat célul tűzte ki egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozását 2010-ig.
A bolognai folyamat célja a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése, az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer, illetve a mobilitást segítő kredit-rendszer kialakítása.
Az agrárfelsőoktatásnak meg kell oldania a Bolognai Deklarációból eredő feladatokat, és ezen kívül olyan fejlesztési stratégiát kell kialakítani, amely képzési és kutatási filozófiájában tükrözi a mezőgazdaság átalakuló arculatát, piac-konform és ezért hallgatókat vonz, valamint társadalmi-kormányzati elismertséget élvez.
Nyugat-európai és tengerentúli felmérések szerint az agrárfelsőoktatás jelenlegi állapota és a tendenciák meglehetősen kedvezőtlenek: egyes egyetemeken erősen csökkenő hallgatói létszám, a kormányzatok és más támogató szervezetek csökkenő érdekeltsége, a mezőgazdaság csekély súlya a politikai hierarchiában.
A társadalmi környezet és az akadémiai szféra változásaira tekintettel új agrárfelsőoktatási stratégia szükséges. Az agrárfelsőoktatás szektor szerepe alapvető az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem területén, valamint a világ számos táján szegénység felszámolásában.
A Debreceni Egyetem az integráció óta folyamatosan akkreditáltatott új szakokat, melyek megfelelnek az európai uniós elvárásoknak. Az egyetem oktatói a Bolognai-folyamat előkészítésében aktívan tevékenykednek. A kétszintű képzés
előkészületei már megtörténtek, a szakvezetők foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehet ideálisan kialakítani a hároméves alapképzést, majd a kétéves master-képzést. Az alapképzések száma nagymértékben csökken, ugyanakkor nagyon színes és a pici igényekhez igazodó master-képzéseket szeretnének indítani. A bolognai követelményeknek megfelelő képzések vélhetően az agrár területeken már 2005 szeptemberében elkezdődhetnek.
Már folyamatban vannak azok a munkák, amelyek pontosítják, hogy egyrészt a három év alatt olyan képzést biztosítsanak, amely jogosítja az elvégzetteket a master-képzésben való részvételre, másrészt olyan szaktudást nyújtson, amely segíti a végzettek álláshoz jutását.
Forrás: Agrárágazat
