Az Országgyűlés 1999. június 1-i döntésével hozott, LII. törvénye alapján, 2000. január 1-vel három jogelőd intézményből alakult meg a Tessedik Sámuel Főiskola. A jogelőd intézmények: a Körös Főiskola, amely a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola (Békéscsaba) és a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola (Szarvas) 1997-ben alakult jogutód intézménye, valamint a DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara (Szarvas), a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara (Mezőtúr).
Az új felsőoktatási intézmény elsősorban a régió humán erőforrásainak és gazdaságának fejlesztésére alakult. Az integrációval létrejövő Tessedik Sámuel Főiskola a karok hagyományaira építve, három tudományterületre (társadalomtudományok, élettelen természet- és műszaki tudományok, valamint élettudományok), azokon belül számos tudományágra (filozófiai tudományok, közgazdasági tudomány, művészetek, műszaki tudományok, agrártudományok, környezettudományok, neveléstudomány, orvostudomány) kiterjedő képzési-kutatási-fejlesztési profillal rendelkezik. Ez a profil lehetővé teszi, hogy az Alföld két nagy felsőoktatási centruma (Szeged, Debrecen) mellett a nagytérség általános, főiskolai szintű képzőközpontja legyen, amely folyamatosan fejlődve képes kielégíteni a különböző szintű regionális, esetenként országos igényeket, ezzel segítve az elmaradott Dél-Kelet Alföld felzár- kózását az ország fejlettebb régióihoz.
Az új, integrált intézmény főiskolai alap és kiegészítő képzést, általános és szakirányú továbbképzést és akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést indított, hogy segítse a régió lakosságának felkészülését, továbbképzését vagy éppen pályamódosítását a változó munkaerő-piaci helyzetben. A régió gazdaságának fejlődése érdekében különféle kutatási és szakértői tanácsadási tevékenységet is végez.
A többkarú és többlépcsős képzési rendszer rugalmasan alkalmazkodik a társadalmi, gazdasági változásokból adódó követelményekhez. A rövidebb időtartamú kurzusok után, a munkaerő-piacról hiányzó gyakorlati tevékenységre készíti fel a hallgatókat.
Az egymásra épülő képzési szintek a széles alapozást és az egyre szűkülő szakképzést teszik lehetővé. A bemeneti magas hallgatói létszám fokozatosan csökken, végbizonyítványt sokan, szakirányú főiskolai szintű diplomát kevesebben kapnak. A bevezetésre került rendszerben érvényesíteni lehet azt a felsőoktatáspolitikai szándékot, amely szerint a nagylétszámmal beiskolázott fiatalok saját maguk határozzák meg a rendszerből való kilépés és visszatérés időpontját, s azt is, hogy a fő szak mellett - a horizontálisan is nyitott rendszerben - ki milyen egyéni érdeklődésnek vagy munkaerő-piaci igényeknek megfelelő modulokból (kurzusokból) építi fel egyéni képzési programját.
A főiskola valamennyi oktatója, kutatója és hallgatója számára lehetővé teszi az oktatás és kutatás szabadságát, s ezek elválaszthatatlanságának érvényesülését. A hallgatók számára az általános képzési célok megvalósításán belül tanszabadságot biztosít. A főiskola a feladatait az egész világra kiterjedő, szabad információáramlás és széles körű szakmai-tudományos együttműködés szellemében kívánja teljesíteni.
A Tessedik Sámuel Főiskola tanácsának az autonómiából eredő kizárólagos jogköre a szervezeti és működési rendjének önálló kialakítása, az oktatók, a kutatók és a vezetők kiválasztása, az intézmény vezető testületeinek megválasztása.Az autonómia szellemében a főiskola joga a kormány, illetőleg az oktatási miniszter által meghatározott képzési követelményeknek megfelelő tantervek, tananyagok, képzési programok, továbbá a tudományos kutatási feladatok, programok meghatározása és szervezése.
A főiskolai karok autonómiája magában foglalja az általuk művelt tudományterületek oktatási és kutatási igényeihez rugalmasan alkalmazkodó belső szervezeti struktúra, az oktatni kívánt tantárgyak, ill. diszciplínák megválasztását, az oktatás és a tudományos képzés követelményeinek meghatározását, a személyi és a tárgyi feltételek biztosítását, a gazdálkodási tevékenység irányítását és végrehajtását.
Jól megvalósul az intézetek és a tanszékek, ezeken belül pedig az oktatók és a kutatók autonómiája. Az oktatók esetében elsősorban a tananyag szabad és öntevékeny összeállításában, illetve előadásában, a kutatóknál pedig különösen a kutatási programok szabad megválasztásában. Ezen kívül mind az oktatók, mind a kutatók esetében a hallgatók munkájának önálló irányításában, illetve az azokban történő szabad részvételben.
A főiskola sajátos körülményeinek tiszteletben tartásával biztosítja a hallgatók tanulási, ill. önképzési szabadságát, és azokat a feltételeket, amelyek között az általuk célul kitűzött tanulmányok folytathatók.
A főiskolai hallgatók autonómiája alapjaiban a képzési főirányok, szakirányok és képzési szintek szabad megválasztását, továbbá az adott diszciplína elsajátításához szükséges tantárgyaknak és előadóknak a szabályzatban meghatározott kereteken belül történő szabad megválasztását jelenti.
A főiskolai autonómia nélkülözhetetlen eleme a hazai, valamint a külföldi képzési és tudományos kapcsolatok szabad és öntevékeny kialakítása, azok folyamatos fejlesztése.
A Tessedik Sámuel Főiskola szerkezeti felépítése
Forrás: Agrárágazat
