A csomagolás a termékek betakarításával kezdődik és a szállítás során, a nagy- és kiskereskedelmen át a fogyasztóig tölti be szerepét. Valamennyi anyagmozgatási és szállítási művelettel, rakodással és árukezeléssel az értékesítés szerves részét képezi. Sok esetben a terméknek hosszú utat kell megtennie a termelőtől a fogyasztóig különösen export esetén. Ezalatt az út alatt a kertészeti termékeket mennyiségi és minőségi veszteség éri.
A hullámpapír (továbbiakban hpl) rekeszeknek biztosítaniuk kell a szállítás, rakodás alatti igénybevétel ellenére az áru védelmét. A hpl zöldség-gyümölcs (továbbiakban z/gy) szállítására alkalmas konstrukciók forgalmazása előtt akkreditált csomagolástechnikai laboratóriumban a gyakorlati igénybevételt szimuláló vizsgálatot végeznek. A termékkel megtöltött rekeszeket a raklap teljes területén és 10-12 db rekesz magasan rázó, vibrációt szimuláló készüléken vizsgálják. A raklapok szállítása alatti egymáshoz ütődésének hatását laboratóriumi lejtős csúsztatási és ütköztetési vizsgálattal ellenőrzik. A megfelelést minőségi bizonyítvánnyal igazolják.
Az elosztási lánc elemeinek (begyűjtés, csomagolás, szállítás, tárolás, kezelés stb.) működése alatt a z/gy termékeket különböző minőségcsökkenést okozó igénybevétel érheti. Ezek jellegük szerint az alábbiak lehetnek:
-Mechanikai
-Klimatikus
-Biológiai igénybevételek
A mechanikai sérülésnek két formáját különböztetjük meg: a felületi horzsolást és a nyomás okozta károsodást. A mechanikai sérülések komoly veszélyt jelentenek, mert a stresszetilén keletkezését okozzák, amely mint érést elősegítő hormon felgyorsítja a gyümölcs továbbérését és a káros mikroorganizmusok elszaporodása miatt a gyümölcs korai romlását.
a./ Felületi dörzshatás
. A gyümölcs felületi horzsolása a leggyakoribb mechanikai sérülés. A szállítás alatt a rekeszekben lévő gyümölcs a jármű rázóhatása miatt egymáshoz képest elmozdul és a keményebb termékek esetében a felülete a dörzs-hatás miatt sérül, a puhább termékek húsa pedig összetöredezik. A tapasztalat szerint a közúti szállítás okozza a legnagyobb kárt. A függőleges irányú rázás nagyobb kárt okoz, mint a vízszintes rezgés. A rezgés káros hatását kivédhetjük, ha megakadályozzuk a termék rekeszen belüli mozgását. Ez részben azzal érhető el, hogy a rekesz/doboz teljes térfogatát kitöltjük, részben a töltési sűrűséget helyesen állítjuk be. A kézi töltéskor hasznos eljárás párnázó és/vagy burkoló anyagok, tálcák, csészés tartók, fedő lemez, alátétek használata. Speciális eljárás a feszes-töltésű csomagolás, mikor a töltés után teszik a doboz tartalmát elmozdulás mentessé. Célszerű tehát, ha a terméket nem ömlesztve, hanem rétegesen csomagoljuk. Dörzshatással kell számolni a rekeszbe való töltéskor is.A sérülés a terméken sokszor nem is látható a felületes szemlélő számára, ezért gondos minőségellenőrzés szükséges, hogy a terméket ettől megóvjuk. A töltéskor a csúszdáknál ezért a betöltési sebességet csökkentő terelőket használnak, vagy az üres dobozokat a töltő garat magasságába emelik, csökkentve ezzel az esési magasságot.
Az üres konténer aljára párnázó bélést is helyeznek a gyümölcs védelmére az erőhatás és az említett horzsolások csökkentésére. További sérülési veszélynek van kitéve a termék a palettázáskor a ki- és berakáskor valamint a villástargoncával történő rakodási szállításkor.
b./ Nyomóerő általi károsodás
A nyomás az egymásra helyezett gyümölcsök önsúlyából származó erőhatás. A nyomás okozta károsodás általában abból adódik, hogy a dobozt túltöltik rendszerint, mert a doboz mérete kisebb, mint a megkívánt töltőtömeg. A túltöltés miatt a doboz/rekesz oldalfala kihasasodik. Jelentős termék-sérülés egyrészt akkor következik be, amikor a túltöltött rekeszeket oszlopban egymásra helyezik, mivel a nyomóerő jelentős részét a dobozban lévő termék viseli, másrészt, ha a rekesz teherviselő képessége kisebb, mint a felette lévő termékkel töltött dobozoktól származó nyomóerő. Nem gazdaságos, ha a hpl rekeszeket 3-4 paletta egymásra tevéséből adódó nyomóellenállásra tervezzük. A paletta-állványok kisebb költséget jelentenek, mint az extra erős dobozok/rekeszek, ezért a paletta-állványok használata ajánlott.
c./ Ütőerő hatása
Az ütődés dinamikus igénybevétel eredménye, amely egyaránt keletkezhet rakodás során közvetlenül pl. ejtés útján, vagy a szállításkor a rakomány megdőlése esetén, illetőleg a szállító eszköz helyváltoztatása következtében (rázás, tolatási ütközés). A dobozokban a dinnyék egymáshoz ütődését a közéjük helyezett hpl válaszlapokkal gátolhatjuk. Célszerű a dinnyés doboz megrendelésekor a válaszlapok leszállítását is kérni.
A csomagolás klimatikus igénybevétele a földrajzi és az időszaki adottságokból származó meteorológiai körülményektől függ. Két fontos klíma tényezőt említünk: a hőmérsékletet és a relatív légnedvességet. Valamely zöldség-gyümölcs termék számára az optimális hőmérsékletnél nagyobb hőmérséklet gyorsítja a klimakterikus termékek továbbérését. A 4 0C alatti hőmérsékleten a fiziológiai folyamatok viszont lelassulnak és ezáltal a termék eltarthatósági ideje megnő. A túl alacsony hőmérséklet azonban károsodást okoz a termékben. A legtöbb zöldség, gyümölcsféle 80-90% vizet tartalmaz. A növényi szövet sejtközi terében a relatív légnedvesség 100%. Az ehhez képest alacsony, hazánkban uralkodó átlagos 50-65% relatív páratartalom a gyümölcs gyors vízvesztését, fonnyadását eredményezi. Nagy páratartalom mellett viszont felgyorsulnak a káros biológiai folyamatok, amelyek a termékek romlását elősegítik. A kertészeti termékek tárolhatósági idejét 20-25 0C-on és a hazai normál, átlagosan 50-65% légnedvességen az 1. táblázat foglalja össze. A z/gy termékek károsodás nélküli, hosszabb tárolási, szállítási idejét hűtőtárolással biztosíthatjuk. a./ Hűtőtárolás Mint említettük, a z/gy termékek biológiai aktivitása alacsony hőmérsékleten lelassul, ezért a minősége megőrzésének egyik módszere, hogy a szüretelés után a terméket lehűtik a légzés és a vízvesztés csökkentésére, az élettani folyamatok lassítására. A csomagolás, a tárolás és az elosztás tehát célszerűen alacsony hőmérsékleti feltételek mellett végzendő. A hűtőházak rakodó terének a hőmérsékletét közvetlen hűtéssel vagy légáram segítségével csökkentik a kívánt értékre. A leggyakoribb a légárammal való hűtés. Ez esetben a hűtőberendezés a tárolótéren kívül van felállítva és a lehűtött levegőt ventilátor juttatja be a tároló térbe. Nagyon fontos, hogy a z/gy rekeszek oldalain kialakított szellőző nyílások alakja, száma és elhelyezése megfelelő legyen. A hűtött levegő ezeken a rekesz-nyílásokon keresztül áramlik át a terméken. Vizsgálataink szerint az eltarthatósági idő akkor a leghosszabb, ha a rekeszek felületének 5%-a a szellőzést biztosító nyílások területe. Ha egy átlagos méretű z/gy doboznak a mérete 400x300x200 mm, akkor az oldallapok felülete 1600+1200 = 2800 cm2 és a doboz fenéklapja 1200 cm2 , így a teljes felület 4000 cm2 . Ennek az 5%-a a szellőző nyílások összes felülete, vagyis 200 cm2. Ez azt jelenti, hogy a doboz/rekesz két hosszabbik oldalán 3-3, egyenként 6,5 cm átmérőjű kör alakú nyílás elhelyezésére van mód. A nyílások helyét és alakját a doboz konstruktőr tervezi. A külföldi kísérletek eredménye szerint a szellőző nyílások alakja olyan téglalap, amelynek két rövidebb oldala az oldal méretével azonos átmérőjű körben végződik. Biztosítani kell, hogy az egymás mellé helyezett rekeszek, dobozok nyílásai egymással fedésben legyenek, hogy a lehűtött levegő a rekeszeken keresztüli akadálytalanul áramolhasson. b./ Hűtőlánc A z/gy termékeket általában 50C hőmérsékleten és 85-90% relatív légnedvességen tárolják. A hpl rekeszeket rendszerint felületileg kezelt alappapírok felhasználásával készítik a z/gy termékek felületi víztartalma és a hűtőház nagy páratartalma miatt. A felületi kezelés a papírt hidrofóbbá vagyis a nedvességgel szemben részlegesen vagy teljes mértékben ellenállóvá teszi. Fontos felhívni a hpl csomagolóeszköz felhasználók figyelmét arra, hogy a nedvességgel szembeni legnagyobb igénybevételt a rekeszekre a hűtőlánc szakadása jelenti. Ha az 50C hőmérsékletre lehűlt z/gy termék normál hőmérsékletű és nedvességtartalmú légtérbe kerül és átmeneti tárolás, átrakás, szállításra várakozás miatt több órán át ilyen körülmények között tárol, majd újra az előbbi klíma feltételek közé kerül, úgy a papíralapú csomagolóeszköz vízzel szembeni ellenállása gyengül és a rekesz kismértékben nedvességet köt meg. Ez a folyamat meggyengítheti a rekesz szilárdságát és emiatt kisebb teherbírásúvá válik. A hűtőlánc megszakítás nélküli folyamatos biztosítása a szállítandó termék védelme szempontjából tehát kiemelten fontos feladat. A hpl csomagolóeszközök minőségi tulajdonságaira a -14…-35 0C-on történő mélyhűtés nincsen különösebben káros hatással. A papír által megkötött nedvesség ugyanis ezen a hőmérsékleten szilárd halmazállapotú lesz és ebben a fázis formában nincs hatással sem a rostok kötésszilárdságára, sem a hpl réteg ill. a doboz ragasztására. Probléma esetleg abból adódhat, ha a jég, mint kristályok formájában kötött víz a hűtőlánc szakadása miatt a szilárd halmazállapotból folyadékká lesz. A doboz/rekesz gyártásakor használt nedves szilárdságot adó ragasztó, vagy a felületi víztaszító kezelés csak bizonyos feltételek mellett, korlátozott ideig tartó védelmet biztosít a nedvességgel szemben. A z/gy dobozok/rekeszek tartós terheléssel szembeni ellenállását általában 7-10 napra tervezik, amennyiben a vevőnek az ennél hosszabb idejű tárolásra külön igénye nincsen. Biológiai igénybevétel A szüretelés és a felhasználás közötti időszakban a z/gy termékeket minőségi és mennyiségi veszteség éri. Ennek egyik fő oka az, hogy a szüret utáni tárolás és szállítás ideje alatt a termékek tovább érnek. Ezalatt víztartalmuk csökken, fonnyadnak, súlyveszteség lép fel, ami a termék minősége és a gazdaságosság szempontjából is előnytelen (1., 2. ábra). A hosszabb tárolási idő alatt csökken a z/gy termékek energia szolgáltató értéke, nevezetesen cukor-, vitamin-, savtartalma, romlik az élvezeti értékük (íz, aroma), megváltozik a színük és keménységük A továbbérés későbbi szakaszában a káros mikroorganizmusok elszaporodnak, majd megindul a termék erjedése. A szüretelés és a felhasználás közötti időszakban az érés szabályozása, általában a gátlása ezért fontos gazdasági érdek. A fejlett országokban a szüretelés utáni veszteség 5-25%. A fejlődő országokban - ezek közé tartozik hazánk is - 20-50% a veszteség a terméktől függően. Cél a veszteségek csökkentése. Ehhez azonban ismernünk kell a tárolás alatti biológiai és környezeti tényezőket. A friss gyümölcsök élő szövetek, amelyek a szüretelés után folyamatosan változnak. Ezen változások egy része kívánatos a fogyasztó számára a legtöbbjük azonban nem. A szüretelés utáni változásokat nem lehet megállítani, csak lassíthatjuk bizonyos határok között. Az öregedés (senescence) a növényi szervezet fejlődésének utolsó állomása, amikor irreverzibilis folyamatok mennek végbe és a sejtek lebomlásához és pusztulásához vezetnek. Valamennyi gyümölcs nagy víztartalmú, ezért beszáradásnak vannak kitéve. Emellett, mint említettük, mechanikai sérülés érheti a terméket. A sérült termékek különösen érzékenyek a baktériumos, gombás fertőzésre, amely fertőzés patológiás lebomlást eredményez. A z/gy termékek szüretelés utáni tovább érésük gátlása fontos feladat. Ennek megértéséhez a következő cikkben áttekintjük a kertészeti termékek legfontosabb biológiai tulajdonságait Z/gy termékek minőségvédelmét biztosító csomagolás Hullámpapírlemezből készülnek olyan víztaszító, nedvességtűrő zöldség-gyümölcs rekeszek, amelyek alkalmasak a fa- és műanyagrekeszek helyettesítésére. Ha csak szállítói csomagolásról van szó, akkor nem lényeges az esztétikus kivitel. Mint ismeretes azonban, a kertészeti termékek jelentős hányada - a nyugati országokban több mint 70%-a - szupermarketekben, szaküzletekben kerül értékesítésre. A kívánalom ez esetben a figyelmet és reklámhatást is keltő, a vevők tájékoztatását is szolgáló, esztétikus gyümölcscsomagolás, mivel a szállítást követően a rekeszek a kínáló pultokra kerülnek. Termékféleségenként az alábbiakban ismertetett hpl dobozok, rekeszek többszínű nyomtatásuknál, figyelemfelkeltő grafikai kivitelüknél fogva nemcsak reklámhordozók, de természetesen maradéktalanul teljesítik alapvető funkciójukat, a zöldség-gyümölcs termékek minőségének védelmét a szállítás, raktározás alatt. o Csonthéjas gyümölcsök doboza: mérete 390x290x130 mm, töltőtömege 6 kg, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, körte paradicsom, spárga fogyasztói és szállítói csomagolására alkalmas, az egymásra tehető dobozok száma 12 db. o Almás doboz: mérete 600x400x180 mm, töltőtömege 15 kg, alma, körte, paprika, uborka szállítói csomagolására alkalmas, az egymásra tehető dobozok száma 8-10 db. o Kétrészes almásláda: mérete: 600x400x 400 mm, töltőtömege 20 kg, alma szállítására, raktározására használatos doboz, egymásra tehető dobozok száma 8 db. o Dinnyés doboz: mérete 580x360x220 mm, töltőtömeg 20 kg, kézi felállítású doboz három rétegű hpl-ből készítve fehér márvány fedőréteggel, görögdinnye raktározására, szállítására alkalmas. A termék méretétől függően a doboz rekeszelemekkel 2, 4, 6 részre osztható. o Paprikás doboz: mérete 400x300x150 mm, töltőtömege 3 kg. Kézi felállítású doboz, Paprika, paradicsom, csonthéjas gyümölcsök raktározására, szállítására alkalmas. Egymásra tehető dobozok száma 12 db o Uborkás rekesz: mérete 595x395x130 mm, töltőtömege 13 kg, rekesztékkel két részre elválasztható, uborka, paprika, csonthéjas gyümölcsök, szőlő raktározására és szállítására alkalmas csomagolóeszköz. Egymásra tehető dobozok száma 8-10 db. o Gombás rekesz: mérete: 398x298x120 mm, töltőtömege 3 kg, gomba, paradicsom, csonthéjas gyümölcsök fogyasztói és szállítói csomagolására alkalmas, egymásra tehető dobozok száma: 14 db. o Őszibarack rekesz: mérete 360x290x100 mm, töltőtömege 3 kg, őszibarack raktározására, szállítására és fogyasztói csomagolására alkalmas. A termék ebből a rekeszből árusítható, de rekesszel együtt is értékesíthető. Az egymásra tehető rekeszek száma 15 db. Összefoglalás A hazai gyártású hullámpapírlemez dobozok, rekeszek megfelelő áruvédelmet nyújtanak, környezetbarát és újra hasznosítható alapanyagból készülnek, esztétikusan nyomtathatók, biztosítva a reklámhatást is. Víztaszító, nedvességtűrő kivitelben gyártják és alkalmasak a fa- illetve a műanyagrekeszek kiváltására. A már említett előnyükön túl további kedvező tulajdonságuk a következők: o Kis súlyuk és összehajthatóságuk, valamint kis helyigényük miatt alacsony a szállítási és tárolási költségük. További gazdasági előnyt jelent, hogy használatukkal megtakarítható a mosás miatti víz és munkaerő költség. o Legalacsonyabb a termékdíjuk a kis súlyuk miatt. o Több színnel való nyomtatásuk nemcsak esztétikai megjelenést kölcsönöz számukra, de kiváló reklámhatást is biztosít a termelő ill. a forgalmazó részére.
A klímaváltozás Magyarországon egyre érezhetőbb hatásokkal jár. Az országban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási események, mint például hőhullámok, intenzív esőzések és hosszabb aszályos időszakok. Az elmúlt é...
Jó minőségű aszalványt csak ismert tulajdonságú és aszalható fajtákból lehet készíteni. Meg kell határozni, hogy mely alapanyagból, mekkora mennyiség, mennyi idő alatt aszalható eredményesen. Az aszalás előtt általában nem szabad mosni a gyümölcsöt, csak ...
Az MTI híroldalán találtuk a hírt a rekord árvízzel kapcsolatban. Ötvenegy éves árvízszint-rekord dőlt meg hétfőn a Dráván Őrtilosnál a Mura és a Dráva összefolyásánál - adta ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a tájékoztatást.