A csomagolás a termékek betakarításával kezdődik és a szállítás során, a nagy- és kiskereskedelmen át a fogyasztóig tölti be szerepét. Valamennyi anyagmozgatási és szállítási művelettel, rakodással és árukezeléssel az értékesítés szerves részét képezi. Sok esetben a terméknek hosszú utat kell megtennie a termelőtől a fogyasztóig különösen export esetén. Ezalatt az út alatt a kertészeti termékeket mennyiségi és minőségi veszteség éri.
A hullámpapír (továbbiakban hpl) rekeszeknek biztosítaniuk kell a szállítás, rakodás alatti igénybevétel ellenére az áru védelmét. A hpl zöldség-gyümölcs (továbbiakban z/gy) szállítására alkalmas konstrukciók forgalmazása előtt akkreditált csomagolástechnikai laboratóriumban a gyakorlati igénybevételt szimuláló vizsgálatot végeznek. A termékkel megtöltött rekeszeket a raklap teljes területén és 10-12 db rekesz magasan rázó, vibrációt szimuláló készüléken vizsgálják. A raklapok szállítása alatti egymáshoz ütődésének hatását laboratóriumi lejtős csúsztatási és ütköztetési vizsgálattal ellenőrzik. A megfelelést minőségi bizonyítvánnyal igazolják.
Az elosztási lánc elemeinek (begyűjtés, csomagolás, szállítás, tárolás, kezelés stb.) működése alatt a z/gy termékeket különböző minőségcsökkenést okozó igénybevétel érheti. Ezek jellegük szerint az alábbiak lehetnek:
-Mechanikai
-Klimatikus
-Biológiai igénybevételek
Mechanikai sérülések
A mechanikai sérülésnek két formáját különböztetjük meg: a felületi horzsolást és a nyomás okozta károsodást. A mechanikai sérülések komoly veszélyt jelentenek, mert a stresszetilén keletkezését okozzák, amely mint érést elősegítő hormon felgyorsítja a gyümölcs továbbérését és a káros mikroorganizmusok elszaporodása miatt a gyümölcs korai romlását.
a./ Felületi dörzshatás
. A gyümölcs felületi horzsolása a leggyakoribb mechanikai sérülés. A szállítás alatt a rekeszekben lévő gyümölcs a jármű rázóhatása miatt egymáshoz képest elmozdul és a keményebb termékek esetében a felülete a dörzs-hatás miatt sérül, a puhább termékek húsa pedig összetöredezik. A tapasztalat szerint a közúti szállítás okozza a legnagyobb kárt. A függőleges irányú rázás nagyobb kárt okoz, mint a vízszintes rezgés. A rezgés káros hatását kivédhetjük, ha megakadályozzuk a termék rekeszen belüli mozgását. Ez részben azzal érhető el, hogy a rekesz/doboz teljes térfogatát kitöltjük, részben a töltési sűrűséget helyesen állítjuk be. A kézi töltéskor hasznos eljárás párnázó és/vagy burkoló anyagok, tálcák, csészés tartók, fedő lemez, alátétek használata. Speciális eljárás a feszes-töltésű csomagolás, mikor a töltés után teszik a doboz tartalmát elmozdulás mentessé. Célszerű tehát, ha a terméket nem ömlesztve, hanem rétegesen csomagoljuk. Dörzshatással kell számolni a rekeszbe való töltéskor is.A sérülés a terméken sokszor nem is látható a felületes szemlélő számára, ezért gondos minőségellenőrzés szükséges, hogy a terméket ettől megóvjuk. A töltéskor a csúszdáknál ezért a betöltési sebességet csökkentő terelőket használnak, vagy az üres dobozokat a töltő garat magasságába emelik, csökkentve ezzel az esési magasságot.
Az üres konténer aljára párnázó bélést is helyeznek a gyümölcs védelmére az erőhatás és az említett horzsolások csökkentésére. További sérülési veszélynek van kitéve a termék a palettázáskor a ki- és berakáskor valamint a villástargoncával történő rakodási szállításkor.
b./ Nyomóerő általi károsodás
A nyomás az egymásra helyezett gyümölcsök önsúlyából származó erőhatás. A nyomás okozta károsodás általában abból adódik, hogy a dobozt túltöltik rendszerint, mert a doboz mérete kisebb, mint a megkívánt töltőtömeg. A túltöltés miatt a doboz/rekesz oldalfala kihasasodik. Jelentős termék-sérülés egyrészt akkor következik be, amikor a túltöltött rekeszeket oszlopban egymásra helyezik, mivel a nyomóerő jelentős részét a dobozban lévő termék viseli, másrészt, ha a rekesz teherviselő képessége kisebb, mint a felette lévő termékkel töltött dobozoktól származó nyomóerő. Nem gazdaságos, ha a hpl rekeszeket 3-4 paletta egymásra tevéséből adódó nyomóellenállásra tervezzük. A paletta-állványok kisebb költséget jelentenek, mint az extra erős dobozok/rekeszek, ezért a paletta-állványok használata ajánlott.
c./ Ütőerő hatása
Az ütődés dinamikus igénybevétel eredménye, amely egyaránt keletkezhet rakodás során közvetlenül pl. ejtés útján, vagy a szállításkor a rakomány megdőlése esetén, illetőleg a szállító eszköz helyváltoztatása következtében (rázás, tolatási ütközés). A dobozokban a dinnyék egymáshoz ütődését a közéjük helyezett hpl válaszlapokkal gátolhatjuk. Célszerű a dinnyés doboz megrendelésekor a válaszlapok leszállítását is kérni.
Klimatikus hatások
A csomagolás klimatikus igénybevétele a földrajzi és az időszaki adottságokból származó meteorológiai körülményektől függ. Két fontos klíma tényezőt említünk: a hőmérsékletet és a relatív légnedvességet.
Valamely zöldség-gyümölcs termék számára az optimális hőmérsékletnél nagyobb hőmérséklet gyorsítja a klimakterikus termékek továbbérését. A 4 0C alatti hőmérsékleten a fiziológiai folyamatok viszont lelassulnak és ezáltal a termék eltarthatósági ideje megnő. A túl alacsony hőmérséklet azonban károsodást okoz a termékben.
A legtöbb zöldség, gyümölcsféle 80-90% vizet tartalmaz. A növényi szövet sejtközi terében a relatív légnedvesség 100%. Az ehhez képest alacsony, hazánkban uralkodó átlagos 50-65% relatív páratartalom a gyümölcs gyors vízvesztését, fonnyadását eredményezi. Nagy páratartalom mellett viszont felgyorsulnak a káros biológiai folyamatok, amelyek a termékek romlását elősegítik. A kertészeti termékek tárolhatósági idejét 20-25 0C-on és a hazai normál, átlagosan 50-65% légnedvességen az 1. táblázat foglalja össze.
A z/gy termékek károsodás nélküli, hosszabb tárolási, szállítási idejét hűtőtárolással biztosíthatjuk.
a./ Hűtőtárolás
Mint említettük, a z/gy termékek biológiai aktivitása alacsony hőmérsékleten lelassul, ezért a minősége megőrzésének egyik módszere, hogy a szüretelés után a terméket lehűtik a légzés és a vízvesztés csökkentésére, az élettani folyamatok lassítására. A csomagolás, a tárolás és az elosztás tehát célszerűen alacsony hőmérsékleti feltételek mellett végzendő. A hűtőházak rakodó terének a hőmérsékletét közvetlen hűtéssel vagy légáram segítségével csökkentik a kívánt értékre. A leggyakoribb a légárammal való hűtés.
Ez esetben a hűtőberendezés a tárolótéren kívül van felállítva és a lehűtött levegőt ventilátor juttatja be a tároló térbe. Nagyon fontos, hogy a z/gy rekeszek oldalain kialakított szellőző nyílások alakja, száma és elhelyezése megfelelő legyen. A hűtött levegő ezeken a rekesz-nyílásokon keresztül áramlik át a terméken. Vizsgálataink szerint az eltarthatósági idő akkor a leghosszabb, ha a rekeszek felületének 5%-a a szellőzést biztosító nyílások területe. Ha egy átlagos méretű z/gy doboznak a mérete 400x300x200 mm, akkor az oldallapok felülete 1600+1200 = 2800 cm2 és a doboz fenéklapja 1200 cm2 , így a teljes felület 4000 cm2 . Ennek az 5%-a a szellőző nyílások összes felülete, vagyis 200 cm2. Ez azt jelenti, hogy a doboz/rekesz két hosszabbik oldalán 3-3, egyenként 6,5 cm átmérőjű kör alakú nyílás elhelyezésére van mód. A nyílások helyét és alakját a doboz konstruktőr tervezi. A külföldi kísérletek eredménye szerint a szellőző nyílások alakja olyan téglalap, amelynek két rövidebb oldala az oldal méretével azonos átmérőjű körben végződik. Biztosítani kell, hogy az egymás mellé helyezett rekeszek, dobozok nyílásai egymással fedésben legyenek, hogy a lehűtött levegő a rekeszeken keresztüli akadálytalanul áramolhasson.
b./ Hűtőlánc
A z/gy termékeket általában 50C hőmérsékleten és 85-90% relatív légnedvességen tárolják. A hpl rekeszeket rendszerint felületileg kezelt alappapírok felhasználásával készítik a z/gy termékek felületi víztartalma és a hűtőház nagy páratartalma miatt. A felületi kezelés a papírt hidrofóbbá vagyis a nedvességgel szemben részlegesen vagy teljes mértékben ellenállóvá teszi. Fontos felhívni a hpl csomagolóeszköz felhasználók figyelmét arra, hogy a nedvességgel szembeni legnagyobb igénybevételt a rekeszekre a hűtőlánc szakadása jelenti. Ha az 50C hőmérsékletre lehűlt z/gy termék normál hőmérsékletű és nedvességtartalmú légtérbe kerül és átmeneti tárolás, átrakás, szállításra várakozás miatt több órán át ilyen körülmények között tárol, majd újra az előbbi klíma feltételek közé kerül, úgy a papíralapú csomagolóeszköz vízzel szembeni ellenállása gyengül és a rekesz kismértékben nedvességet köt meg. Ez a folyamat meggyengítheti a rekesz szilárdságát és emiatt kisebb teherbírásúvá válik. A hűtőlánc megszakítás nélküli folyamatos biztosítása a szállítandó termék védelme szempontjából tehát kiemelten fontos feladat. A hpl csomagolóeszközök minőségi tulajdonságaira a -14…-35 0C-on történő mélyhűtés nincsen különösebben káros hatással. A papír által megkötött nedvesség ugyanis ezen a hőmérsékleten szilárd halmazállapotú lesz és ebben a fázis formában nincs hatással sem a rostok kötésszilárdságára, sem a hpl réteg ill. a doboz ragasztására. Probléma esetleg abból adódhat, ha a jég, mint kristályok formájában kötött víz a hűtőlánc szakadása miatt a szilárd halmazállapotból folyadékká lesz. A doboz/rekesz gyártásakor használt nedves szilárdságot adó ragasztó, vagy a felületi víztaszító kezelés csak bizonyos feltételek mellett, korlátozott ideig tartó védelmet biztosít a nedvességgel szemben. A z/gy dobozok/rekeszek tartós terheléssel szembeni ellenállását általában 7-10 napra tervezik, amennyiben a vevőnek az ennél hosszabb idejű tárolásra külön igénye nincsen.
Biológiai igénybevétel
A szüretelés és a felhasználás közötti időszakban a z/gy termékeket minőségi és mennyiségi veszteség éri. Ennek egyik fő oka az, hogy a szüret utáni tárolás és szállítás ideje alatt a termékek tovább érnek. Ezalatt víztartalmuk csökken, fonnyadnak, súlyveszteség lép fel, ami a termék minősége és a gazdaságosság szempontjából is előnytelen (1., 2. ábra). A hosszabb tárolási idő alatt csökken a z/gy termékek energia szolgáltató értéke, nevezetesen cukor-, vitamin-, savtartalma, romlik az élvezeti értékük (íz, aroma), megváltozik a színük és keménységük A továbbérés későbbi szakaszában a káros mikroorganizmusok elszaporodnak, majd megindul a termék erjedése. A szüretelés és a felhasználás közötti időszakban az érés szabályozása, általában a gátlása ezért fontos gazdasági érdek. A fejlett országokban a szüretelés utáni veszteség 5-25%.
A fejlődő országokban - ezek közé tartozik hazánk is - 20-50% a veszteség a terméktől függően. Cél a veszteségek csökkentése. Ehhez azonban ismernünk kell a tárolás alatti biológiai és környezeti tényezőket.
A friss gyümölcsök élő szövetek, amelyek a szüretelés után folyamatosan változnak. Ezen változások egy része kívánatos a fogyasztó számára a legtöbbjük azonban nem. A szüretelés utáni változásokat nem lehet megállítani, csak lassíthatjuk bizonyos határok között. Az öregedés (senescence) a növényi szervezet fejlődésének utolsó állomása, amikor irreverzibilis folyamatok mennek végbe és a sejtek lebomlásához és pusztulásához vezetnek.
Valamennyi gyümölcs nagy víztartalmú, ezért beszáradásnak vannak kitéve. Emellett, mint említettük, mechanikai sérülés érheti a terméket. A sérült termékek különösen érzékenyek a baktériumos, gombás fertőzésre, amely fertőzés patológiás lebomlást eredményez. A z/gy termékek szüretelés utáni tovább érésük gátlása fontos feladat. Ennek megértéséhez a következő cikkben áttekintjük a kertészeti termékek legfontosabb biológiai tulajdonságait
Z/gy termékek minőségvédelmét biztosító csomagolás
Hullámpapírlemezből készülnek olyan víztaszító, nedvességtűrő zöldség-gyümölcs rekeszek, amelyek alkalmasak a fa- és műanyagrekeszek helyettesítésére. Ha csak szállítói csomagolásról van szó, akkor nem lényeges az esztétikus kivitel. Mint ismeretes azonban, a kertészeti termékek jelentős hányada - a nyugati országokban több mint 70%-a - szupermarketekben, szaküzletekben kerül értékesítésre. A kívánalom ez esetben a figyelmet és reklámhatást is keltő, a vevők tájékoztatását is szolgáló, esztétikus gyümölcscsomagolás, mivel a szállítást követően a rekeszek a kínáló pultokra kerülnek. Termékféleségenként az alábbiakban ismertetett hpl dobozok, rekeszek többszínű nyomtatásuknál, figyelemfelkeltő grafikai kivitelüknél fogva nemcsak reklámhordozók, de természetesen maradéktalanul teljesítik alapvető funkciójukat, a zöldség-gyümölcs termékek minőségének védelmét a szállítás, raktározás alatt.
o Csonthéjas gyümölcsök doboza: mérete 390x290x130 mm, töltőtömege 6 kg, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, körte paradicsom, spárga fogyasztói és szállítói csomagolására alkalmas, az egymásra tehető dobozok száma 12 db.
o Almás doboz: mérete 600x400x180 mm, töltőtömege 15 kg, alma, körte, paprika, uborka szállítói csomagolására alkalmas, az egymásra tehető dobozok száma 8-10 db.
o Kétrészes almásláda: mérete: 600x400x 400 mm, töltőtömege 20 kg, alma szállítására, raktározására használatos doboz, egymásra tehető dobozok száma 8 db.
o Dinnyés doboz: mérete 580x360x220 mm, töltőtömeg 20 kg, kézi felállítású doboz három rétegű hpl-ből készítve fehér márvány fedőréteggel, görögdinnye raktározására, szállítására alkalmas. A termék méretétől függően a doboz rekeszelemekkel 2, 4, 6 részre osztható.
o Paprikás doboz: mérete 400x300x150 mm, töltőtömege 3 kg. Kézi felállítású doboz, Paprika, paradicsom, csonthéjas gyümölcsök raktározására, szállítására alkalmas. Egymásra tehető dobozok száma 12 db
o Uborkás rekesz: mérete 595x395x130 mm, töltőtömege 13 kg, rekesztékkel két részre elválasztható, uborka, paprika, csonthéjas gyümölcsök, szőlő raktározására és szállítására alkalmas csomagolóeszköz. Egymásra tehető dobozok száma 8-10 db.
o Gombás rekesz: mérete: 398x298x120 mm, töltőtömege 3 kg, gomba, paradicsom, csonthéjas gyümölcsök fogyasztói és szállítói csomagolására alkalmas, egymásra tehető dobozok száma: 14 db.
o Őszibarack rekesz: mérete 360x290x100 mm, töltőtömege 3 kg, őszibarack raktározására, szállítására és fogyasztói csomagolására alkalmas. A termék ebből a rekeszből árusítható, de rekesszel együtt is értékesíthető. Az egymásra tehető rekeszek száma 15 db.
Összefoglalás
A hazai gyártású hullámpapírlemez dobozok, rekeszek megfelelő áruvédelmet nyújtanak, környezetbarát és újra hasznosítható alapanyagból készülnek, esztétikusan nyomtathatók, biztosítva a reklámhatást is. Víztaszító, nedvességtűrő kivitelben gyártják és alkalmasak a fa- illetve a műanyagrekeszek kiváltására. A már említett előnyükön túl további kedvező tulajdonságuk a következők:
o Kis súlyuk és összehajthatóságuk, valamint kis helyigényük miatt alacsony a szállítási és tárolási költségük. További gazdasági előnyt jelent, hogy használatukkal megtakarítható a mosás miatti víz és munkaerő költség.
o Legalacsonyabb a termékdíjuk a kis súlyuk miatt.
o Több színnel való nyomtatásuk nemcsak esztétikai megjelenést kölcsönöz számukra, de kiváló reklámhatást is biztosít a termelő ill. a forgalmazó részére.
Forrás: Agrárágazat
