Az alapos meg- fogyatkozáshoz hozzájárult a húsmarhapiac beszűkülése, a tej minőségi követelményeinek szigorodása, illetve felvásárlási árának alakulása.
Egyre kevesebb a haszonállat Baranyában, a legnagyobb viszszaesés a szarvasmarha-állományban következett be, a megyében jelenleg tartott állatok száma alig éri el az 1980-as egyedszám egyharmadát. Az alapos megfogyatkozáshoz ugyanúgy hozzájárult a húsmarhapiac beszűkülése, a tej minőségi követelményeinek szigorodása, illetve felvásárlási árának alakulása mint az emlékezetes MiZo-felszámolás, amikor nem csak a háztáji gazdálkodók vitték tömegesen a vágóhidakra az állatokat.
Ingadozás mutatkozik a sertésállományban, ahol az állattartók roppant érzékenyen, több tízezres csökkentéssel vagy növeléssel reagálnak a piac rezdüléseire. Napjainkban éppen a negatív kilengés érzékelhető, ugyanis a sertésállomány több mint százezer egyeddel marad el az elmúlt évek átlagától.
Az állattartási kedv csökkenése mögött egyértelműen gazdasági okok húzódnak meg. A gazdák nem, vagy csak mérsékelt ütemben tudják érvényesíteni növekvő költségeiket a felvásárlási árakban. Hiába a részükről megnyilvánulós folyamatos emelési igény, amikor a kereskedelem csak lassú lépésekben veszi be a feldolgozók által kezdeményezett áremeléseket. A tartósan nyomott felvásárlási árak miatt a gazdák már a nevelés önköltségét sem tudják biztosítani az értékesítésnél, ezért döntenek nagy számban az állomány csökkentéséről.
A következő negatív lökést a takarmányárak emelkedése adhatja. A Budapesti Árutőzsde üzletkötései további drágulást sejtetnek, ami oda vezethet, hogy gazdaságosan csak azok az állattartók tudnak tovább működni, akik maguk termelik meg az etetnivalót. Még így sem biztos azonban, hogy a jószágnevelés lesz a takarmánygabona legjobb hasznosítási formája.
Terjed a lovasturizmus
Az állatállomány csökkenése azt eredményezte a megyében, hogy juh tartásával szinte már csak elvétve foglalkozik valaki, a kecske vagy a néhány évtizede meghatározó munkavégző ló pedig az esetek túlnyomó részében gyakorlatilag hobbiállattá minősült át. A munkalovak elmaradását a lovasturizmust kiszolgáló hátasok kompenzálják némileg, a megyében tartott lovak száma azonban így sem éri el az ezret.
A létfenntartásért
A mezőgazdaságban működő gazdasági szervezetek alig egynegyede foglalkozik állattartással, míg az egyéni gazdaságok mintegy feléről mondható el ugyanez. Míg az elmúlt években mindkét kategóriát csökkenés jellemezte, az egyéni gazdaságok esetében az elmúlt év megfordította a folyamatot. A jelenség mögött nem feltétlenül a mezőgazdasági vállalkozói kedv élénkülése húzódik, sokkal inkább a létfenntartás biztosítása.
