Az egyik legkedveltebb gyümölcsfát mutatom most be nektek, ami nem más, mint a cseresznyefa. Cikkemben szó lesz a gondozásáról, neveléséről, tartsatok velem, nem fogjátok megbánni!
Cseresznye néven leggyakrabban a vadcseresznyefát, illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értjük. Az alnemzetséget az különbözteti meg a Prunus nemzetség többi képviselőjétől, hogy virágai nem magányosan állnak, hanem 2-5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen. A cseresznyék képviselői az északi félgömb mérsékelt égövi területein őshonosak, két fajuk Amerikában, három Európában, a többi pedig Ázsiában.
Az elterjedt nézet szerint időszámításunk előtt 72-ben vitték be a cseresznyét a Római Birodalom Pontus régiójába, Anatólia északkeleti részéről. Az ókori görögök Choerades vagy Pharnacia, később Kerasus vagy Cerasus néven ismerték. Az angol cherry, a francia cerise, a spanyol cereza, a dél-olasz cerasa mind az ókori görög κέρασος (cseresznye) szóból ered. Európába először a római időkben exportálták a fenséges gyümölcsöt.
Az alapfaj a Prunus avium (vadcseresznye) volt, ebből nemesítették ki a legtöbb termesztett cseresznyefajtát, ma már több mint ezer nemesített fajtáját ismerjük világszerte. Éves szinten 2007-ben az egész világon 2 millió tonnát termesztettek nemesített cseresznyéből, ennek 40 százalékát az Amerikai Egyesült Államok, 13 százalékát Európa állítja elő (Törökország a világ legnagyobb cseresznyetermelője, az USA a második).
A cseresznyefa Olaszországtól Norvégiáig egyaránt jól termeszthető, ennek ellenére az ökológiai adottságok apróbb eltérései döntően befolyásolhatják a termesztés sikerét. Kiemelkedő a gyökérzet levegőigénye, amelyet azok a mélyrétegű, közép kötött vályogtalajok elégítenek ki, ahol a vízzáró réteg legalább 2 méteres mélységben helyezkedik el. Van néhány dolog, amire oda kell figyelnünk, ha cseresznyefát szeretnénk nevelni a kertünkben, a következő oldalon ezeket mondom el nektek részletesen!
Amikor a citromfát beltérre helyezzük, hirtelen megváltoznak a körülmények: kevesebb a természetes fény, a páratartalom csökken, és a levegő gyakran szárazabb. Ezek az új körülmények stresszt okozhatnak a növény számára, ami fogékonyabbá teheti a betegség...
A szabadgyökerű gyümölcsfák ültetése kiváló lehetőség, ha szeretnénk gyümölcsökkel teli kertet kialakítani, ráadásul ezek a fák gazdaságosabbak és gyorsabban beindulhatnak, mint konténeres társaik. Azonban a sikeres ültetés érdekében el kell kerülni néhán...
Az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, korai tavasz, kései ősz és a gyümölcsfa korai érésének jelenségei jelentős hatással voltak a gyümölcsfák gondozására Magyarországon. A hagyományos metszési időszakok és technikák módosításra szorulnak annak ...