A csattanó maszlag (Datura stramonium) egy egynyári gyom a burgonyafélék (Solanaceae) családjából, amellyel kertekben, közutak szélén, illetve művelt és műveletlen földeken is találkozhatunk a világ melegebb éghajlatain. Habár ránézésre igen csinos megjelenésű, vigyázni kell vele, ugyanis a csattanó maszlag minden része (levelei, szárai, termései, virágai és főleg magvai) erősen mérgező, hasonlóképpen a burgonyafélék családjának más tagjaihoz. Nézzük, miről lehet felismerni a csattanó maszlagot és mit tehetünk ellen!
A csattanó maszlag megjelenése
A csattanó maszlag nagyjából 1 méter magasra nő meg, és júliustól októberig virágzik. Virágai szélesek, szirmai pedig csavart formájúak. A virágok általában fehérek, de léteznek teljesen lila, és lila szárú fajtái is. Ez a gyom méretes, tüskés magtokokat növeszt, amik ránézésre leginkább egy gesztenyemag tokjához hasonlítanak (csak éppen több tüskével). Egyes fajták magtokjain nincsenek tüskék. Levelei szélesek és karéjosak.
Miért veszélyes a csattanó maszlag?
A csattanó maszlag mérgező, hallucinogén tulajdonságokkal rendelkezik, amire levelei és magtokjai különös megjelenése is egyértelműen utalnak. Persze ha az ember nem fogyaszt el mindenféle ismeretlen növényt, amit az út szélén talál, akkor nem igazán kell tartani tőle. A csattanó maszlagot az angolban jimsonweed néven is szokás emlegetni.
A „weed” gyomot jelent, míg a „jimson” az amerikai Jamestown város nevéből származik, ahol néhány katona salátaként használta fel a növény leveleit. Amerika ekkor szembesült először e növény hatásaival és veszélyével. A csattanó maszlag többek között komoly hallucinációkat, emlékezetkiesést és akár halált is okozhat.
Indiában és Dél-Amerikában már évszázadok óta alkalmazzák spirituális utazások elősegítéséhez, és egyesek gyógynövényként áradoznak róla. A legnagyobb probléma ezzel az, hogy lehetetlen megállapítani, hogy a növény különböző részei egész pontosan mennyire erősek is valójában.
A csattanó maszlag kiirtása
A csattanó maszlag kiirtása komoly kihívást jelenthet, ugyanis ezek a növények már fiatal korukban (8-12cm magasságnál) is képesek magokat hozni, ha stressz éri őket. A magok akár évtizedekig is a talajban maradhatnak, és habár a fiatal palántákat könnyű kihúzogatni a talajból, nem mindegyik csírázik majd egyszerre, így nem lehet majd tudni, hogy maradtak-e még magok a földben. A következő oldalon további részletek várnak, érdemes lapozni egyet!
WikimediaImages képe a Pixabay -en.
