A csarab magvai aprók, és ezeket a szél is terjesztheti. Viszonylag igénytelen, de a talajára oda kell figyelni, kizárólag a mészmentes, savanyú, legalábbis nem lúgos talaj a megfelelő számára. Árnyékmentes, nyílt fekvésben érdemes tartani, mivel fényigényes, a beárnyékolást csak átmenetileg, rövid ideig képes elviselni. Vízigénye szegény, elviseli a kiszáradást is, de csak akkor, ha eléggé kigyökeresedett. Öntözését esővízzel, vagy olvadt hóval végezzük, ezért nagyon hálás lesz. Metszésére a tél elmúltával kerítsünk sort, az új hajtások megjelenése előtt. Ekkor tövig is vissza lehet metszeni, de arra ügyeljünk, hogy némi zöld lomb maradjon rajta.
Szaporítását ősszel kell elvégeznünk fólia alatt. Gyűjtsük össze a magjait, és szórjuk el nyirkos, kemény tőzegrétegre. Párás, huzatmentes, de nagyon világos helyet válasszunk a számára. A csarabról mást nem is igazán érdemes tudni, gondozása egyszerű, maga a növény pedig mutatós és hálás, most viszont ismerkedjünk meg az erikával, a következő oldalon folytatom!
