Az élelmiszerek megőrzése, eltarthatósága az emberi kor kezdeteitől központi kérdése az emberi táplálkozásnak. Már az óhazában is sokféle ösztönös kísérletet végeztek eleink, hogy élelmi készleteket raktározzanak el későbbi fogyasztásra.
Ehhez a romlást okozó bonyolult folyamatok károsító hatását kell megakadályozni. Ezt hűtéssel tudjuk elérni. A legjobb tartósító eljárás a hűtés és fagyasztás, mert ez őrzi meg a legjobban az élelmi anyagok eredeti tápértékét és élvezeti állapotát. A hűtés mindig is a modernizáció legfontosabb eszköze volt, de a mai felgyorsult életben még inkább az.
A mezőgazdaság modernizációja az ország túlélési eszköze. Az Európai Unióba való belépés modernizáció nélkül életveszélyes akció. A mezőgazdaság modernizációja pedig hűtés és gyorsfagyasztás nélkül elképzelhetetlen.
A legjellemzőbb eljárások az alábbiak:
-hűtés és hűtve tárolás atmoszférikus összetételű légtérben,
-hűtés és hűtve tárolás szabályozott és ellenőrzött összetételű légtérben,
-élelmiszerek gyorsfagyasztása,
-élelmiszerek fagyos tárolása.
A mezőgazdaságban hagyományosan az első két hűtési mód terjedt el, de a modernizáció fontos követelménye, hogy a termelő az áruját a lehető legmagasabb feldolgozottsági fokon adja el. Azonos piaci érték mellett így halmozódik rá a legkisebb költség, és így őrizzük meg a legjobban a beltartalmi értékeket. Ezért a mezőgazdasági üzemekben is nő a fagyasztási technológia szerepe.
Az Európai Unióba való belépésünkkel elméletileg nő a magyar mezőgazdaság piaca, ezzel azonban csak akkor tudunk élni, ha az áruinkat a piac kívánságainak megfelelő időben és minőségben tudjuk piacra juttatni. Ezért a biztonságos, értékőrző és tartós tárolás nélkül az európai piac számunkra végleg elméleti lehetőség marad.
Néhány szóban bemutatnánk az alkalmazható atmoszférikus légterű mezőgazdasági tárolók hűtéstechnikáját.
Atmoszférikus légterű hűtéstechnika
Ma már elképzelhetetlen bármilyen kis gazdaság is megfelelő hűtéstechnikai háttér nélkül. Legyen a termény zöldség vagy gyümölcs, megfelelő hűtés nélkül élettartama jelentősen lerövidül. Mind a hazai, mind az Európa Uniós követelmények rendeletekben szabályozzák a betakarítást követően, valamint a disztribúciós lánc teljes terjedelmében a tárolási körülményeket, egészen az áru polcra kerüléséig.
Ennek megfelelően alapvetően kétféle tárolást különböztetünk meg, a rövid távú tárolást, mikor az áru rövid időn belül továbbításra vagy feldolgozásra kerül, valamint hosszú távú akár több hónapos tárolást, mikor is a terméket szezonális időn kívüli felhasználásra szánjuk. Az eltérő célok eltérő technológiát igényelnek, ezért ezeket előre meg kell tervezni, és ennek megfelelően kell a beruházást előkészíteni, terveztetni, megvalósítani. Általános szabály, hogy a tervezett forgalomnál érdemes valamennyi többletkapacitást betervezni, mert a későbbi bővítés általában nehézkes és jelentősen költségesebb, mint amennyibe a többletkapacitás beépítési kerül.
Elsődleges szempont továbbá az áru épségének biztosítása és az üzemeltetési költségek csökkentése. Nyilvánvaló, hogy a legüzembiztosabb megoldás az egyedi aggregátos megoldás, mivel így minden hűtőkör egymástól független. 4-5 hűtőkör felett ez azonban már nem gazdaságos, ezért javasolt inkább csoportaggregát üzembe helyezése, minimum 3 kompresszorral. Bizonyos meghibásodások ellen ez a megoldás is biztonságos, gondoljunk csak egy kompresszor meghibásodásra, amikor a teljes hűtőteljesítmény 66%-a még mindig rendelkezésre áll. Nem védett azonban hűtőközeg szivárgástól, mikor is a teljes hűtés megbénul. Erre igazán az elsősorban nagy létesítményeknél alkalmazott több csoportaggregátos rendszer ad megoldást, különösképpen, ha minden hűtött tér legalább két egymástól független hűtőkörre csatlakozik. A választás nyilván kompromisszum útján történik, ahol a harmadik, nem elhanyagolható tényező az ár. A biztonság számítógépes távfelügyelettel tovább növelhető, azonban ennek bemutatása túlnyúlik e cikk terjedelmein.
Legyen szó rövid vagy hosszú távú tárolásról, az első lépés mindig a termék, zöldség, gyümölcs tárolási hőmérsékletre való hűtése legyen. Ezt célszerű egy elkülönített előhűtő térben, erre tervezett hűtéstechnikával végezni. Mint nagy nedvességtartalmú termék, a lehűtés folyamata kritikus és jelentősen befolyásolja a végtermék élettartamát, minőségét.
Ha az áru és a hűtőtest által kifújt levegő hőmérséklete között jelentős akár több 10 °C-os eltérés van, a lehűtés folyamata nagy mennyiségű nedvességet von ki a termékből. Ezért a hűtőlánc e fázisát javasoljuk elektronikus adagolószelepekkel és ehhez választott szabályzással végezni, így a hőmérséklet differencia kis értéken tartható, s a páraelvonás is lecsökken. Tovább csökkenthető az áru nedvesség vesztesége, ha a kivont vízmennyiséget visszapótoljuk. Erre a következőkben ismertetjük a megoldást.
Rövidtávú hűtve tárolás esetén néhány naptól 1-2 hónapig elsősorban a közvetlen elpárologtatású rendszerek nyújtanak optimális megoldást, tekintetbe véve a beruházási és üzemeltetési költségeket. Ennek a hűtési módnak a legjelentősebb hátránya a folyamatos pára elvonás, ami a termék folyamatos súly és élettartam csökkenésével, valamint a minőség romlásával jár. Ezt a veszteséget jelentősen le lehet csökkenteni megfelelő mennyiségű víz visszapótlásával, azaz megfelelően magas relatív páratartalom biztosításával. Ez a páratartalom érték minden terméknél más és más, ezért a pontos szabályzás elengedhetetlen. Fontos szempont, hogy a víz bejuttatása ne folyékony állapotban történjen, mert a víz összegyűlve teret enged a baktériumtelepek kialakulásának, valamint a vízkő lerakódás okozta szennyeződéseknek. A COOLTECH Hűtéstechnikai Kft. által forgalmazott MIATECH gyártmányú párásító rendszerek ezért nagyfokú RO (Reverse Osmosis) szűrőtechnológiával, illetve szabályozható levegő víz porlasztófejjel vannak ellátva, mely mikro finomságú, ködszerű párát állít elő, amit a hűtőtest ventilátora a teremben egyenletesen eloszlat. Az RO szűrési technológia az oldott ásványi sók, ionok 98 %-át, valamint a baktériumok nagy részét kiszűri, így a porlasztófej élettartama szinte korlátlan. A hűtött térben elhelyezett érzékelővel a szabályzás egészen 94%-os relatív páratartalomig valósítható meg.
Ezzel a technológiával a hűtés okozta súlyveszteség minimum 50%-a megelőzhető, míg a termék élettartama megduplázódik, mint párásítás nélküli tárolás esetén, ugyanakkor alkalmazása nem, vagy csak jelentéktelen mértékben növeli a hűtőtestek lejegesedését.
Szabályozott és ellenőrzött légterű hűtéstechnika
Nagyon sokszor nem elegendő a fenti, ún. normál hűtve tárolás. Néhány terméknél a tárolást el kell nyújtani szürettől szüretig. Erre találták ki a szabályozott légterű tárolást.
A szabályozott légterű tárolók alkalmazásának célja, a szezonális romlandó termékek tárolási idejének meghosszabbítása ott, ahol a hűtés önmagában nem elégséges. Ez a technológia sokféle gyümölcs és zöldségféléhez alkalmazható, és az évek során ez vált az almatárolás alapvető megoldásává szerte a világon.
A szabályozott légterű feltételek melletti tárolás legkiemelkedőbb terméke még mindig az alma, de az elmúlt években sok másféle terméknek is fontos tárolási technikájává vált.
A gyümölcs hosszú távú sikeres tárolásához annak természetes érési folyamatát késleltetni kell anélkül, hogy a gyümölcs étkezési minőségét befolyásolnák. Ennek érdekében először a gyümölcs hőmérsékletét a lehető legalacsonyabb szintre redukálják anélkül, hogy a hűtésből vagy a fagyasztásból adódóan sérülést szenvedne. Az érési folyamat további késleltetése érdekében a tároló helyiség atmoszféráját úgy változtatják meg, hogy csökkentik az oxigén szintet, míg a CO2 szintet hagyják emelkedni.
A tárolási idő maximalizálásához és a tárolási zavarok, rendellenességek minimalizálásához szükséges pontos hőmérséklet, oxigén és CO2 szint nagyon változó lehet. Ez függ a termék típusától, fajtájától, a termesztési feltételektől, az érettségi periódustól és a betakarítás utáni kezeléstől. A tárolási szokások évszaktól évszakig és még gazdaságtól gazdaságig is változhatnak. Különböző nemzetek kutatóitól, a témával foglalkozó szakértőktől rendszeresen napvilágot látnak javaslatok, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt a tárolási idő meghosszabbítása és a tárolásból adódó minőségromlás minimálisra csökkentése között.
Szabályozott légterű tároló tervezésénél az első szempont a méret. A legfontosabb tényező a méret meghatározásánál a betárolás és a kitárolás sebessége. Az optimális tároló feltételek eléréséhez a tárolót teljesen fel kell tölteni azonos vagy együtt tárolható termékfajtával 2 vagy 3 nap alatt. A tároló kiürítése során a gyümölcsöt 5-7 napon belül osztályozni, csomagolni és értékesíteni kell.
Ezért kívánatosabb a teljes tárolókapacitást felosztani kisebb egységekre, de ez természetesen drágább, így gazdaságosságát jól meg kell fontolni. Európában egy átlagos almatároló körülbelül 100 tonna teljesítményű, a skála 50 és 200 tonna között mozog. További fontos szempont a tároló tervezésnél a ládák elhelyezése és a ládák közötti térköz. A ládaméret a tárolt árutól és a tároló helytől függően változik, de a tároló tervezésénél nagy figyelmet kell fordítani a láda elhelyezésére és a rakatok elrendezésére. Így elkerülhető a ládák közötti túlzott vagy nem kielégítő térköz, ami könnyen rossz légáramláshoz és gyenge tároló teljesítményhez vezethet.
A szabályozott légterű tárolók a hagyományos hűtő tárolókéhoz hasonló módszerrel épülnek. Egy CA tárolónak azonban teljesen légzártnak kell lennie, és ennek érdekében nagy körültekintéssel kell eljárni a tervezés és a kivitelezés során.Majdnem az összes, ma Európában épülő szabályozott légterű tároló fémborítású szigetelt panelból készül. A légzárást az illesztéseknél általában elasztikus festék felhordásával növelik tovább. Az ajtó egy közismert áteresztő zóna, így nagyon merev konstrukciójúnak kell lennie, hogy lehetővé tegye egy gumi tömítés felszerelését az ajtó köré, így biztosítva a megfelelő szigetelést. Különös figyelmet kell fordítani a légzárásra minden belső rögzítésnél és a kábelek, csövek átvezetésénél. A kondenzvíz elvezetésére szolgáló csővezetéket megfelelően, U csapdával kell tervezni annak érdekében, hogy a víz távozni tudjon anélkül, hogy megszakítaná a szigetelést.
Ajánlatos minden tárolót kémlelő nyílással ellátni, hogy a tároló periódus alatt rutinszerűen ellenőrizni lehessen a gyümölcsöt. Általános gyakorlat Európában, hogy a tároló falába magas szintre, dupla vagy tripla üvegű kémlelő ablakot tesznek, lehetővé téve a felső ládákban lévő gyümölcs vizuális vizsgálatát valamint a léghűtő hűtőbordáin a jégképződés megfigyelését.
A szabályozott légterű tárolás néhány fontosabb definicióját felsoroljuk:
-Contolled Atmosphere: CA, az MSZ 7075 szerint Szabályozott légtér: SZL
-Ultra Low Oxigén: ULO, az MSZ 7075 szerint Oxigén szegény légtér: OSZL
Talán ki lehet jelenteni, hogy almatárolásra ma már nem szabad légtérszabályozás nélküli, normál hűtőtárolót építeni.
A Bábolnai Napokra a szabályozott légterű tárolókról részletesebb cikket írunk, amelyben bemutatjuk az I.C.A. HUNGÁRIA Kft. angol és holland technikával épült referenciáit.
Végül néhány szót ejtenénk a fagyasztásról. Ennek két jól elkülönülő technikai megoldása van. Az egyik az, amikor fagyasztó kocsikon, tálcákon vagy folyamatosan haladó sík vagy spirális szalagon dobozos árut fagyasztunk meg. A másik, amikor folyamatosan haladó szalag felett fluidizált, apró szemű vagy darabolt zöldséget és gyümölcsöt fagyasztunk meg szemenként (I.Q.F. minőség) úgynevezett gurulósan. Mindkét fagyasztási módra van kidolgozott gépsora az INNO-KOMPLEX Kft-nek.
Végül engedjenek meg egy záró gondolatot: nagy hűtőházaknál, gyorshűtésnél, gyorsfagyasztásnál ne sajnálják igénybe venni a hűtéstechnológiai tervezőt, illetve a tervezéssel is foglalkozó hűtéstechnikai vállalkozást.
Forrás: Agrárágazat
