A dohányzás ma Magyarországon a cigarettázást jelenti. A pipázás, a szivarozás olyan alacsony gyakorisággal fordul elő, hogy ezeket a szokásokat kuriózumként értékelhetjük.
A dohányzás tényei
A dohányzás ma Magyarországon a cigarettázást jelenti. A pipázás, a szivarozás olyan alacsony gyakorisággal fordul elő, hogy ezeket a szokásokat kuriózumként értékelhetjük.
A népesség körében - beleértve a dohányosokat is - gyakorlatilag ismertek a dohányzás egészségre gyakorolt káros következményei (keringési, légzőszervi megbetegedések, a fizikai teljesítőképesség romlása, stb.), mégis a dohányzásra való rászokás egyre fiatalabb életkorban válik jellemzővé. A cigarettát a népesség mintegy 70%-a kipróbálta. Ennek oka elsősorban valószínűleg a kíváncsiság. A felnőtt népesség 36-39%-a, a felső tagozatos általános iskolai, illetve középiskolai tanulók 18-22 %-a rendszeresen dohányzik. A dohányzás elterjedtsége az ország egyes régióiban nem azonos. Ebből az következik, hogy a szokáshoz való viszonyulás - részben - kulturálisan meghatározott. Ezek a hatások elsősorban a férfiakat érintik. A felnőtt férfiak néhány korcsoportjában a dohányosok aránya meghaladja az 50%-ot.
A felnőttek átlagosan naponta 4 órát töltenek olyan környezetben, ahol a mások által kifújt füstöt kell beszívniuk. A passzív dohányzás kényszere a népesség 12-20%-át sújtja. A diákok közel több mint egyharmada még az iskolában is kénytelen a mások által kifújt cigaretta-füstöt beszívni.
A dohányzás olyan probléma, amelyről őszintén kell beszélni, a kommunikáció egyik lehetséges eszköze a csomagolásokon lévő reklám. A jogi szabályozás régebbi hibái miatt a cigaretta-reklámok elárasztották a médiák egy részét. A megkérdezett felnőttek és gyermekek többsége emlékszik a jellegzetes cigaretta-reklámokra, míg a dohányzás káros hatásairól szóló üzenetek a népesség legfeljebb felét érik el.
A magyar dohányipar átalakulása
Másik oldalról szemlélve a kérdést a hazai dohányipar a privatizáció éveiben súlyos döntések meghozatala előtt állt, a szakterület gazdasági problémáinak megoldására és az egészséget leginkább védő fejlesztések bevezetésére égető szükség lett.
A magyar dohányipar egészének eladását a kilencvenes évek elején sok vita övezte. Mára egyértelműen kiderült, hogy a gyárak eladása miatti félelmek egy része indokolatlan volt. A nemzetközi cigaretta márkák térhódítása alig szorította háttérbe a hagyományos hazaiakat. Csak a legnépszerűbbeket említve: a Szimfónia megtartotta 20%-os, a Sopianae a 37%-os, a Helikon a 7%-os, a Kossuth az 1%-os részesedését. Eközben a Multifilter 14, a Pall Mall 1, a Marlboro 7%-os részesedést szerzett. Megszűnt ugyanakkor a sátoraljaújhelyi, pécsi, egri, debreceni Szimfónia közötti (de más márkáknál is tapasztalható), akár egzotikusnak is tekinthető, végső soron azonban a minőség kiegyensúlyozatlanságából fakadó különbség. Tetszetősebb, jobb lett a hazai cigaretták csomagolása is, s új hazai márkák is megjelentek, mutatva, hogy a betelepült multinacionális cégek a helyben népszerű termékek fejlesztését sem hanyagolják el.
A csomagolásfejlesztés feladatai
A fogyasztók egyre inkább előnybe részesítik a megszokott márkák korszerű csomagolású változatait. A praktikusan kezelhető, tetszetős külsejű cigaretta-csomagolások fő funkciója természetesen a mechanikai és klimatikus hatások elleni védelem biztosítása. Emellett a dohány termékek aromavédelmére különös hangsúllyal kell figyelni, illetve arra is, hogy a csomagok tartalma kedvezőtlenül ne száradhasson ki. A cigaretta csomagolás elsődleges célja tehát a fent említett áruvédelem és a hosszúidejű minőségvédelem biztosítása, de a termékek megbízható piacra juttatását elősegítő korszerű egységcsomagok igényes kialakítása is elengedhetetlen.
Ennek megfelelően a korszerű flexibilis csomagolóanyag kiválasztása, a dobozforma ergonómikus megtervezése, a csomagok felületén alkalmazott színek és grafikák összhangja, mind-mind a csomagolásfejlesztés fontos részterületeit képezik.
A kereskedelmi szokások megváltozásával egyre inkább általánossá válik, hogy a vásárlók hosszabb időre előre kívánják beszerezni cigaretta szükségletüket, így a kiskereskedelmi forgalom megkönnyítését is szolgáló új funkciójú köteg-csomagolások (10-10 zsebcsomag) is népszerűek lettek. Egy-egy zsebcsomag rendszerint 20 db cigarettát tartalmaz. Kivételes esetekben előfordulnak ettől eltérő egységek is, melyek 10, 14, 17, 19, 25 darabosak. Az ovális keresztmetszetű, általában filter nélküli cigarettákat hazánkban is 25 db-os csomagolásban hozzák forgalomba. A zsebcsomag készülhet puha (olcsóbb) vagy karton (box) kivitelben. A csomagolás ezen része felelős a mechanikai védelemért.
Címjelzéknek nevezzük a dohánygyártmányok zsebcsomagjának azt a rétegét, amelyen az adott termék nevét, színes ábráját, a szükséges feliratokat, kötelező jelöléseket tüntetik fel. (cigaretta típusa, kátrány-és nikotintartalma, gyártás helye stb.)
Magyarországon jelenleg puhapapír (80 g/m2 felülettömegű famentes offszet) és karton címjelzékeket alkalmaznak (leggyakoribb a csuklófejes megoldás). A puha zsebcsomag kialakítása lehet serleges vagy fejzáras. A serleges csomagolásnál a címjelzék a csomag felső részét nem takarja, így minden esetben bélést is kell használni. A fejzáras csomagolást az olcsóbb árfekvésű termékeknél alkalmazzák, mert itt el is hagyható a bélelés. Maga a címjelzék a klimatikus hatások ellen igen kevés védelmet nyújt, ezért csak a füstszűrő nélküli, olcsó cigarettáknál használják önmagában, további burkoló rétegek nélkül (egyrétegű csomagolás). Néhány terméknél a címjelzék lakkozása már bizonyos minőségvédelmet is biztosít.
A serleges puhapapír és karton címjelzékbe csomagolt cigaretták legbelső burkolatánál 40 g/m2 felülettömegű flórpostapapírra kasírozott 0,09 mm vastag alumínium fóliát alkalmaznak. Ez a réteg egyrészt tartást ad a zsebcsomagnak, másrészt a klimatikus hatások ellen is jól véd, azonban a tökéletes záróképesség elérése (nehéz ragaszthatósága miatt) nem mindig biztosítható. A béléspapír belső oldalát impregnálhatják illatanyagokkal (mentol), ebben az esetben átmeneti tárolás után lehet a terméket értékesíteni az egyensúly beállta után, amikorra is a dohány átveszi az illatanyagokat. Végezetül a zsebcsomagok tökéletesebb nedvesség- és aromazárása céljából burkoló fóliázást is alkalmaznak, mely egyben fokozza a termék esztétikai hatását is. A fóliázás készülhet mindkét oldalon lakkozott celofánnal vagy biaxiálisan orientált polipropilén (BOPP) fóliával, amely szintén lakkozott. A lakkozás célja a fólia jó hegeszthetőségének elősegítése. Az így elkészített külső burkolat légmentesen, feszesen burkolja körül a csomagot, s így a késztermék felbontása sokszor nehézkes, így a zsebcsomagokra feltépőszalagot helyeznek (2 mm széles, 600 g/m2 felülettömegű celofánból).
A gyűjtőcsomagolások, mint említettem általában 10 zsebcsomagot tartalmaznak, ezek készülhetnek puha csomagolással, különböző minőségű és nyomtatású papírburkolattal ellátva vagy kemény karton csomagolással. A kötegek lezárása általában a hosszanti oldalon az áthajtás leragasztásával, a köteg két véglapján zárpecséttel történik. A kereskedelmi forgalomban ma már általánosan vissza nem térő (egy-utas) szállítói gyűjtőládákat használnak, és kialakulóban van a nagy tömegben gyártott cigaretták egységes méretű szállítási csomagolása is. A dohányiparban különösen fontos az alapanyagok és késztermékek szakszerű raktározása: mivel értékes termékek, nagy az eltulajdonítás veszély is, valamint a minőségbiztosításában komoly szerep van a tárolótér relatív páratartalmának (55% körüli értéken) jól szellőztethető helyen kell a késztermékeket raktározni.
Tény tehát, hogy az egyre korszerűbb csomagolóanyagok és a megbízható minőségű csomagolási rendszerek alkalmazásával garantálható a tartósan jó minőségű cigaretta, csak az is igaz, hogy a cikk elején megfontolásra szánt gondolatok alapján senkinek nem merném jó szívvel javasolni a dohányipari termékek rendszeres fogyasztását.
A dohányzás ma Magyarországon a cigarettázást jelenti. A pipázás, a szivarozás olyan alacsony gyakorisággal fordul elő, hogy ezeket a szokásokat kuriózumként értékelhetjük.
A népesség körében - beleértve a dohányosokat is - gyakorlatilag ismertek a dohányzás egészségre gyakorolt káros következményei (keringési, légzőszervi megbetegedések, a fizikai teljesítőképesség romlása, stb.), mégis a dohányzásra való rászokás egyre fiatalabb életkorban válik jellemzővé. A cigarettát a népesség mintegy 70%-a kipróbálta. Ennek oka elsősorban valószínűleg a kíváncsiság. A felnőtt népesség 36-39%-a, a felső tagozatos általános iskolai, illetve középiskolai tanulók 18-22 %-a rendszeresen dohányzik. A dohányzás elterjedtsége az ország egyes régióiban nem azonos. Ebből az következik, hogy a szokáshoz való viszonyulás - részben - kulturálisan meghatározott. Ezek a hatások elsősorban a férfiakat érintik. A felnőtt férfiak néhány korcsoportjában a dohányosok aránya meghaladja az 50%-ot.
A felnőttek átlagosan naponta 4 órát töltenek olyan környezetben, ahol a mások által kifújt füstöt kell beszívniuk. A passzív dohányzás kényszere a népesség 12-20%-át sújtja. A diákok közel több mint egyharmada még az iskolában is kénytelen a mások által kifújt cigaretta-füstöt beszívni.
A dohányzás olyan probléma, amelyről őszintén kell beszélni, a kommunikáció egyik lehetséges eszköze a csomagolásokon lévő reklám. A jogi szabályozás régebbi hibái miatt a cigaretta-reklámok elárasztották a médiák egy részét. A megkérdezett felnőttek és gyermekek többsége emlékszik a jellegzetes cigaretta-reklámokra, míg a dohányzás káros hatásairól szóló üzenetek a népesség legfeljebb felét érik el.
A magyar dohányipar átalakulása
Másik oldalról szemlélve a kérdést a hazai dohányipar a privatizáció éveiben súlyos döntések meghozatala előtt állt, a szakterület gazdasági problémáinak megoldására és az egészséget leginkább védő fejlesztések bevezetésére égető szükség lett.
A magyar dohányipar egészének eladását a kilencvenes évek elején sok vita övezte. Mára egyértelműen kiderült, hogy a gyárak eladása miatti félelmek egy része indokolatlan volt. A nemzetközi cigaretta márkák térhódítása alig szorította háttérbe a hagyományos hazaiakat. Csak a legnépszerűbbeket említve: a Szimfónia megtartotta 20%-os, a Sopianae a 37%-os, a Helikon a 7%-os, a Kossuth az 1%-os részesedését. Eközben a Multifilter 14, a Pall Mall 1, a Marlboro 7%-os részesedést szerzett. Megszűnt ugyanakkor a sátoraljaújhelyi, pécsi, egri, debreceni Szimfónia közötti (de más márkáknál is tapasztalható), akár egzotikusnak is tekinthető, végső soron azonban a minőség kiegyensúlyozatlanságából fakadó különbség. Tetszetősebb, jobb lett a hazai cigaretták csomagolása is, s új hazai márkák is megjelentek, mutatva, hogy a betelepült multinacionális cégek a helyben népszerű termékek fejlesztését sem hanyagolják el.
A csomagolásfejlesztés feladatai
A fogyasztók egyre inkább előnybe részesítik a megszokott márkák korszerű csomagolású változatait. A praktikusan kezelhető, tetszetős külsejű cigaretta-csomagolások fő funkciója természetesen a mechanikai és klimatikus hatások elleni védelem biztosítása. Emellett a dohány termékek aromavédelmére különös hangsúllyal kell figyelni, illetve arra is, hogy a csomagok tartalma kedvezőtlenül ne száradhasson ki. A cigaretta csomagolás elsődleges célja tehát a fent említett áruvédelem és a hosszúidejű minőségvédelem biztosítása, de a termékek megbízható piacra juttatását elősegítő korszerű egységcsomagok igényes kialakítása is elengedhetetlen.
Ennek megfelelően a korszerű flexibilis csomagolóanyag kiválasztása, a dobozforma ergonómikus megtervezése, a csomagok felületén alkalmazott színek és grafikák összhangja, mind-mind a csomagolásfejlesztés fontos részterületeit képezik.
A kereskedelmi szokások megváltozásával egyre inkább általánossá válik, hogy a vásárlók hosszabb időre előre kívánják beszerezni cigaretta szükségletüket, így a kiskereskedelmi forgalom megkönnyítését is szolgáló új funkciójú köteg-csomagolások (10-10 zsebcsomag) is népszerűek lettek. Egy-egy zsebcsomag rendszerint 20 db cigarettát tartalmaz. Kivételes esetekben előfordulnak ettől eltérő egységek is, melyek 10, 14, 17, 19, 25 darabosak. Az ovális keresztmetszetű, általában filter nélküli cigarettákat hazánkban is 25 db-os csomagolásban hozzák forgalomba. A zsebcsomag készülhet puha (olcsóbb) vagy karton (box) kivitelben. A csomagolás ezen része felelős a mechanikai védelemért.
Címjelzéknek nevezzük a dohánygyártmányok zsebcsomagjának azt a rétegét, amelyen az adott termék nevét, színes ábráját, a szükséges feliratokat, kötelező jelöléseket tüntetik fel. (cigaretta típusa, kátrány-és nikotintartalma, gyártás helye stb.)
Magyarországon jelenleg puhapapír (80 g/m2 felülettömegű famentes offszet) és karton címjelzékeket alkalmaznak (leggyakoribb a csuklófejes megoldás). A puha zsebcsomag kialakítása lehet serleges vagy fejzáras. A serleges csomagolásnál a címjelzék a csomag felső részét nem takarja, így minden esetben bélést is kell használni. A fejzáras csomagolást az olcsóbb árfekvésű termékeknél alkalmazzák, mert itt el is hagyható a bélelés. Maga a címjelzék a klimatikus hatások ellen igen kevés védelmet nyújt, ezért csak a füstszűrő nélküli, olcsó cigarettáknál használják önmagában, további burkoló rétegek nélkül (egyrétegű csomagolás). Néhány terméknél a címjelzék lakkozása már bizonyos minőségvédelmet is biztosít.
A serleges puhapapír és karton címjelzékbe csomagolt cigaretták legbelső burkolatánál 40 g/m2 felülettömegű flórpostapapírra kasírozott 0,09 mm vastag alumínium fóliát alkalmaznak. Ez a réteg egyrészt tartást ad a zsebcsomagnak, másrészt a klimatikus hatások ellen is jól véd, azonban a tökéletes záróképesség elérése (nehéz ragaszthatósága miatt) nem mindig biztosítható. A béléspapír belső oldalát impregnálhatják illatanyagokkal (mentol), ebben az esetben átmeneti tárolás után lehet a terméket értékesíteni az egyensúly beállta után, amikorra is a dohány átveszi az illatanyagokat. Végezetül a zsebcsomagok tökéletesebb nedvesség- és aromazárása céljából burkoló fóliázást is alkalmaznak, mely egyben fokozza a termék esztétikai hatását is. A fóliázás készülhet mindkét oldalon lakkozott celofánnal vagy biaxiálisan orientált polipropilén (BOPP) fóliával, amely szintén lakkozott. A lakkozás célja a fólia jó hegeszthetőségének elősegítése. Az így elkészített külső burkolat légmentesen, feszesen burkolja körül a csomagot, s így a késztermék felbontása sokszor nehézkes, így a zsebcsomagokra feltépőszalagot helyeznek (2 mm széles, 600 g/m2 felülettömegű celofánból).
A gyűjtőcsomagolások, mint említettem általában 10 zsebcsomagot tartalmaznak, ezek készülhetnek puha csomagolással, különböző minőségű és nyomtatású papírburkolattal ellátva vagy kemény karton csomagolással. A kötegek lezárása általában a hosszanti oldalon az áthajtás leragasztásával, a köteg két véglapján zárpecséttel történik. A kereskedelmi forgalomban ma már általánosan vissza nem térő (egy-utas) szállítói gyűjtőládákat használnak, és kialakulóban van a nagy tömegben gyártott cigaretták egységes méretű szállítási csomagolása is. A dohányiparban különösen fontos az alapanyagok és késztermékek szakszerű raktározása: mivel értékes termékek, nagy az eltulajdonítás veszély is, valamint a minőségbiztosításában komoly szerep van a tárolótér relatív páratartalmának (55% körüli értéken) jól szellőztethető helyen kell a késztermékeket raktározni.
Tény tehát, hogy az egyre korszerűbb csomagolóanyagok és a megbízható minőségű csomagolási rendszerek alkalmazásával garantálható a tartósan jó minőségű cigaretta, csak az is igaz, hogy a cikk elején megfontolásra szánt gondolatok alapján senkinek nem merném jó szívvel javasolni a dohányipari termékek rendszeres fogyasztását.
Forrás: Agrárágazat
