Az ilyen esetek okai közül az egyik legfontosabb tényező a csirkék megfelelő immunválaszának hiánya lehet.
A madarak immunrendszerének azon képességét, hogy a különböző mikroorganizmusok támadásaira megfelelő választ adjon, az előbb már említett tényezők befolyásolják a leginkább, mégis a fertőző tényezők szerepe megkülönböztetett jelentőségű. A Marek-féle betegség, a csirke anaemia vírusának és a reovírusoknak az immunszuppresszív hatása jól ismert. Ennek ellenére az immunszuppressziót okozó fertőző kórokozók elleni védekezés többnyire a fertőző bursitis (IBD) elleni védekezésre korlátozódik. Több országban az a meggyőződés alakult ki, hogy a tömeges elhullásokat okozó nagyon virulens Gumborói betegség (vvIBD) ellen kizárólag erősen virulens IBD vírus törzseket, vagyis úgynevezett hot vagy intermedier plus vakcina vírus törzseket lehet eredményesen használni. A "hot" vakcinák ugyan hatékony gátolják a vvIBD vírusok terjedését, de károsítják az immunrendszert, főleg az immunválasz kulcsszervét a Fabricius-féle bursát. A "hot" IBD vakcinák tartós használata a húscsirke telepeken immunszuppresszióhoz vezethet, ezáltal egyenetlen növekedés, magasabb elhullás alakul ki, gyakrabban fordulhatnak elő feltételesen kórokozó mikroorganizmusok miatti szövődmények (CRD, SHS/TRT) és gyenge termelési eredmények. Pedig van lehetőség a vvIBD elleni hatékony védekezésre úgy, hogy elkerüljük a "hot" vakcinák ismételt használatával járó "mellékhatásokat".
A Merial ajánlotta Bursal Shield Program védelmet biztosít egy napos kortól a vágásig olyan, az immunrendszert károsító kórokozók ellen, mint a Marek-féle betegség vírusa és az IBDV.
A program üzemi kisérletéhez olyan nagyüzemi telepet választottunk ki, ahol a vvIBD következtében súlyos veszteségek voltak. A telepen 15 ól termelt, de a kísérletnél csak hármat vettünk figyelembe, hogy a kísérletbe vont csirkék azonos szülőpárállományból származhassanak. Két ól állománya (4 ól, 12 ól) a Bursal Shield Program® szerint kapta a vakcinázást (kísérleti csoport). A harmadik ól szolgált kontrollként, de ezt az istállót úgy vakcinázták, ahogy ezen a területen a vvIBD járvány vagy annak súlyos kockázata esetén szokásos. A tartási körülmények megfeleltek a Magyarországon szokásos átlagnak, a telepet egy vagy két keltető látta el több szülőpár állományból, a teljes telep naposcsibe feltöltése általában egy hetet vesz igénybe.
Három egymást követő állományban végeztük el az I. táblázatban bemutatott vakcinázási programot. A program alapját a napos kori keltetői Gumborói és Marek elleni oltás adta. A kísérletben külön figyelmet fordítottunk a Fabricius-féle bursa elváltozásaira, tömegére és a bursa tömeg : testsúly arányra és a termelési eredményekre. A véletlenszerűen vett mintákból a szövettani vizsgálatokat az Országos Állategészségügyi Intézet végezte.
Megbeszélés
A Bursal Shield Program® ugyanolyan hatékonysággal képes megvédeni az állományt a vvIBD ellen, mint a "hot" vakcinákra épülő program.
A Fabricius-féle bursában a "hot" vakcina használata kórbonctani és kórszövettani elváltozások kialakulásához vezet (1. ábra). A harmadik hét után a Fabricius-féle bursa alacsony tömege és a szintén alacsony bursa tömeg : testsúly arány (2. ábra) jelzi a működési zavarokat, és mindezt a kórszövettani leletek is alátámasztják. Ezzel szemben az intermedier S706 törzs napos kori oltása (Bur-706 vakcina) - még ha magas titerben is használják - jól tolerálható a Fabricius-féle bursa számára. A Marek elleni napos kori oltás szintén segíti az immunszupresszió elkerülését, és támogatja a Fabricius-féle bursa egészséges működését.
A kísérlet során a Bursal Shield Program® következő előnyeit tapasztaltuk:
· A program használata képes megelőzni a Gumborói betegség (IBD) nagyon virulens formáját.
· A Fabricius-féle bursa morfológiai és működési károsodásainak kockázata szignifikánsan csökkent.
· Az állományok teljesítménye javult, lásd az 1. táblázatban szereplő összesített eredményeket.
1. ÁBRA
Forrás: Agrárágazat