Budapest Corvinus Egyetem

A budapesti kertészeti felsõoktatás oktatás jogelõd intézményeinek alapkövét Entz Ferenc orvos rakta le 1853-ban, amikor létrehozta a Haszonkertészképzõ Gyakorlati Tanintézetet. Az iskola 1860-tól 1880-ig Vincellér- és Kertészképzõ Gyakorlati Tanintézet, majd 1894-ig Budai Vincellér Iskola néven mûködött. Ekkor alakult át Kertészeti Tanintézetté, amely egy évi elõgyakorlat és hároméves tanterv alapján oktatott. Az oktatást 1908-ban ismét átszervezték. A felvétel feltétele egyéves elõgyakorlat és a középiskola elvégzése lett. A végzett hallgatók mûkertészi oklevelet kaptak.

Az intézmény fõiskolává szervezése - bár a termesztés megkívánta volna - sokáig késett. Jelentõs változás csak 1939-ben következett be, amikor a Kertészeti Tanintézetet fõiskolai jelleggel átszervezték Magyar Királyi Kertészeti Akadémiává. Ettõl kezdve a felvételhez kötelezõ lett az érettségi vizsga, az oktatott tantárgyak pedig tanszéket kaptak. Az Akadémiából fejlesztették ki az 1943-ban életre hívott Magyar Királyi Kertészeti és Szõlészeti Fõiskolát.

1946-tól 1953-ig a kertészeti diszciplínát oktató intézményrész az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szõlõgazdaságtudományi Karaként mûködött.

1953/54-tõl újból szervezeti változás történt: megalakult az önálló Kertészeti és Szõlészeti Fõiskola. 1963-ban a Fõiskola áttért a kétszakos képzésre, létrejött a Termesztési Szak és a Kertépítészeti Szak.

Az 1967/68. tanévtõl a nappali tagozaton négy és fél évrõl öt évre, a levelezõ tagozaton öt évrõl hat évre emelkedett a képzési idõ. 1968. szeptember 1-tõl a Kertészeti és Szõlészeti Fõiskolát Kertészeti Egyetemmé szervezték át. A Kertészeti Egyetem keretében 1969. õszén létrejött a Tartósítóipari Szak, 1971-ben a Kecskeméti Kertészeti Fõiskolai Kar, majd 1972-ben a Tartósítóipari Kar.

Az Intézmény neve 1986. szeptember 1-jétõl Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem lett, Kertészeti, valamint Élelmiszeripari Karral, Kertészeti Fõiskolai (Kecskemét), valamint Élelmiszeripari Fõiskolai Karral (Szeged). Az Egyetem és jogelõdjeinek tanárai között bel- és külföldön egyaránt nagyra becsült szakemberek voltak, többek között Angyal Dezsõ, dr. Ballenegger Róbert, dr. Gyõry István, dr. Husz Béla, dr. Kadocsa Gyula, dr. Mohácsy Mátyás, Molnár István, dr. Rerrich Béla, dr. Silberszky Károly, dr. Fekete Zoltán, dr. Ormos Imre és sokan mások. Hagyományaikat ápolja és továbbfejleszti a jelenlegi oktatói kar.

1992. szeptember 1-tõl megalakult az Egyetem harmadik budapesti kara, a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar, az eddigi Táj- és Kertépítészeti Szak különválásával.

A felsõoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsõoktatásról szóló 1993. Évi LXXX. Törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. Törvény szerint karunk 2000. január 1-tõl 2003 szeptember 1-ig a Szent István Egyetem (székhelye: Gödöllõ) egyik karaként mûködött.

A Kormány 108/2003. (VII. 22.) Korm. rendelete a Szent István Egyetem Budai Karait 2003. szeptember 1-tõl a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez csatolta. A hétkarúvá vált egyetem elnevezése 2004. szeptemberétõl kezdve Budapesti Corvinus Egyetem.