Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára kérdésünkre elmondta, hogy a fejlesztési és a forgóeszköz-hitelezés lehetőségei is szűkültek. - Elveszítette a mezőgazdaság a biztosan hitelezhető pozícióját. Félő, hogy sok tízmilliárdos nagyságrendű uniós támogatás felhasználása és a mezőgazdaság működése kerülhet veszélybe - tette hozzá. A főtitkár szerint a bankok a fedezet hiánya, illetőleg szűkülése miatt hátrálnak ki az üzletből. A szinte nem létező fejlesztési hitelek elsősorban az állattenyésztőknek jelentenek gondot, ugyanis nekik mintegy 200 milliárd forint értékű, főként környezetvédelmi beruházást kell végrehajtaniuk. Ehhez 40-75 százalékos támogatást kapnak, a többit viszont saját erőből, illetve bankhitelből kellene előteremteniük. E fejlesztés sajátossága, hogy nem jövedelemnövelő, viszont a fennmaradás miatt elkerülhetetlen.
A mezőgazdaság forgóeszköz-finanszírozásának fő fedezete a gabona. A tavaszi aszály miatt a kalászosok betakarított termése várhatóan elmarad a várttól. Mivel ezt a mennyiséget sem lesz könnyű eladni, a raktározásra is fel kell készülni, ami megint csak bizonytalanná teszi a vételár megérkeztét. Ezért a bankok sem jeleskednek a gabonafedezetű hitelek nyújtásával. A termelők többsége a hitelhez szükséges megfelelő fedezetet képtelen előteremteni. Ezért a tavalyihoz hasonló, 15 milliárd forintos kedvezményes kamatozású forgóeszköz hitelezésre lenne szükség - mondta a főtitkár.
Hasonlóan vélekedik Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára is. Tévhitnek mondja azt az állítást, hogy az élelmiszer-termelőket ne érintené a gazdasági válság. Egy-egy ágazatnak súlyos értékesítési gondjai vannak és ezzel együtt jelentkeznek a likviditási bajok. A bankok a magyar mezőgazdaságot nem megfelelően garantált ügyfélnek tekintik. Ez 55 forintos literenkénti tejfelvásárlási árak mellett nem is csoda, hiszen ekkora bevételből nem lehet jövedelmet elérni. Nem működik az eddig alkalmazott segítség, a támogatás faktorálása sem, ugyanis az új szabályok szerint már nem csak nemzeti támogatási részből lehet a köztartozást levonni (ezt 30 milliárd forinttal megkurtította a kormány), hanem az uniós részből is. Ezért a bankok ezt a garanciát is kockázatosnak ítélik.
A MOSZ azt javasolja, hogy a forráshiány leküzdésére egy 30-40 milliárd forintos, állattenyésztési beruházásokra fordítható, állami garanciával bíró hitelcsomagot hozzanak létre, melyet az MFB kezelne. Ennél valamivel nagyobb csomag segítene a folyó finanszírozásban. A MOSZ szerint ezt a terméket a kereskedelmi bankok és az MFB 50-50 százalékos részvételével kellene létrehozni, hogy a kereskedelmi banki részre az MFB hitelt adna a bankoknak.
A bankok nem diszkriminálják az agráriumot, nem is lenne okuk rá, hiszen nincs rosszabb helyzetben, mint bármely más ágazat. A kockázatok, illetve a bedőlt hitelek aránya nem nőtt jobban, mint az egyéb szektorok esetében - mondták lapunknak banki szakemberek. A hitelezési lehetőségek szűkülése, a korábbinál szigorúbb elbírálás vagy a magasabb fedezettség megkövetelése a válság hatása. A pénzintézetek kisebb kockázatot tudnak vállalni, miközben a korábbinál kevesebb külső forráshoz drágábban jutnak hozzá. A forgóeszköz-finanszírozásban egyébként nem éreznek akkora visszaesést a bankok, probléma inkább a fejlesztési hitelekkel van. A bankok szűkös forrásai most jellemzően rövid távúak, amelyből nem tudnak többéves megtérüléssel számoló beruházásokat finanszírozni - tették hozzá.
A közraktározási hitelezés esete speciális. Az utóbbi időben több bank is csúnyán megégette magát ezzel a területtel: az ügyfelek a pénzintézetek tudta és beleegyezése nélkül elvonták a fedezetet (eladták a raktárban tárolt terményt), a felvett hitelt pedig nem fizették vissza. A bankok futhattak a pénzük után, a kár több milliárd forintra rúg. A történtek hatására néhány szereplő kivonult erről a piacról, a többiek pedig a korábbinál szigorúbb előírásokat vezettek be. A közraktárjegyeket fedezetként jellemzően értékük 75-80 százalékán számítják be, szemben a korábbi kilencvennel. Információnk szerint a bankszövetség - az érintett bankokkal közösen - nemrég létrehozott egy munkacsoportot, amely megvizsgálja a közraktározási hitelezés gyakorlatát, ajánlásokat dolgoz ki a piaci szereplők számára és ha kell, javaslatot tesz majd a vonatkozó jogszabály módosítására is.
Még pályázható az agrártámogatás
Megváltozott feltételek mellett július 27-ig igényelhető az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, amire a tárca napokban megjelent rendelete teremtette meg a lehetőséget. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) szóvivője, Soproni Horváth Lajos elmondta, hogy az igények beadásának június 30-án lejárt egy hónapos időszakát a földművelésügyi tárca július 25-éig meghosszabbította. Ám mivel ez a nap hét végére, azaz szombatra esik, ezért július 27-e, vagyis hétfő az utolsó határidő. A kérelmeket elektronikus úton várja a hivatal, s eddig több mint 12 ezer ügyfélét fogadták be. Az előzetes információk alapján azonban további 3-5 ezer ügyfélre számítanak. A tapasztalatok szerint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében és Bács-Kiskunban a legnagyobb az érdeklődés a támogatásra, amit többi között azzal a céllal igényelhetnek, hogy a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet mellett kialakulhasson a környezettudatos gazdálkodás.
