A birsalmasajt története
Cukorral és szegfűszeggel ízesítve, kompótnak megfőzve már korábban is nagy kedvenc volt, a kisnemesi és a polgári étkezésben a XVII. században terjedt el, leginkább sült húsok mellé kínálták. Akkoriban (és utána is sokáig) az asszonyok feladata közé tartozott az is, hogy ősszel birsalmasajtot készítsenek, amit eltettek télire. A gyümölcsöket összegyűjtötték, majd feldarabolták és péppé főzték, ezután pedig mustban tovább főzték, egészen sűrűsödésig.
Ekkor érkezett a tepsi, beleöltötték, megkeverték cukorral, szegfűszeggel és kenyérsütés utáni meleg kemencében megszárították. Ügyesebbek nemcsak tepsit, hanem kuglóf-, őzgerinc-, koszorú-, és egyéb formájú edényeket is használtak, így még változatosabbá tették a birsalmasajtot. Később rájöttek, hogy a megfőzött birs cukorral könnyen kocsonyásodik lehűlés után, ezért nem szárították már kemencében, hanem hagyták, hogy meghűljön.
Birsalmasajt érdekességek
Hihetetlen, de igaz. Magyarországon több évszázados múltra tekint vissza a birs, először 1395-ben említették. Kicsivel később, 1578-ban Melius Péter tesz róla említést, leginkább gyógyító hatásai miatt. A birsalmasajt készítése valószínűleg török és délszláv hatásra terjedt el a Dél-Alföldön keresztül az egész Kárpát-medencében. A birsalmasajt optimális cukortartalma 40-60 százalék. Színe nagyban függ attól, hogy az elkészítés és a tárolás során az enzimes barnulás milyen mértékű. Gyors hőkezeléssel, citrom levének hozzáadásával világos sárgás-rózsaszínes terméket kapunk, nélküle viszont a sajt színe aranybarnás lesz.
A birs jótékony hatásai
A birsalma pektinben gazdag, nyákoldó hatású, szokták természetes pektinforrásnak is használni. Nagyjából a körtével megegyező a szénhidráttartalma, viszont C-vitaminban sokkal gazdagabb. Használatos emésztési problémák esetén, gyomorrontást is gyógyít. Fogyasszátok minél többször minden formában, megéri!
Forrás: Fotók: Pixabay
