Hatékonyságon alapuló támogatási rendszert vezetnének be az európai parlamenti képviselők, és lebontanák a fejlesztések útját álló tagállami jogi és adminisztratív akadályokat. Ez derül ki abból a jelentésből, amelyet Tabajdi Csaba EP képviselő készített.
Ma az EU-ban összesen 4242 gazdasághoz kapcsolódó és 26 központosított biogázüzem működik. A biogáztermelés Németországban, Belgiumban, Ausztriában és Dániában a legelterjedtebb.
- ”A megújuló energiák terén a különböző országoknak különböző adottságaik vannak, amelyet a lehető legteljesebb mértékben ki kell használnunk. A biogázban, mint megújuló energiaforrásban óriási potenciál és nagy jövő rejlik” – hangoztatta Tabajdi Csaba EP képviselő. A mezőgazdasági bizottság tagjaként ő készített jelentést az Európai Parlament számára a témáról.
Az elsöprő többségel elfogadott jelentés elismeri, hogy a biogáz alapvető energiaforrás, amely hozzájárul a fenntartható gazdasági és mezőgazdasági fejlődéshez, a vidékfejlesztéshez és a környezetvédelemhez, valamint az Európai Unió energiagazdasági függőségének csökkentéséhez, továbbá annak a célkitűzésnek a megvalósításához, amely szerint 2020-ra az EU teljes energiafogyasztásának ötödét megújuló energiaforrásokból kell biztosítani.
- „A biogáz legfőbb alapanyaga az állati trágya, annak a környezetvédelmi célból való fedolgozása és az energiatermelés összeköthető. Ez a biogáztermelés egyik legfontosabb előnye – mondta felszólalásában Tabajdi Csaba. - „Bár a biogázt nemcsak az állati trágyából lehet előállítani, hanem kommunális iszapból is, vágóhidi hulladékból is, és energianövényekből is. A biogáz multifunkcionális energiaforrás, lehet belőle villamos áram, lehet hűteni, fűteni, szárítani. A sűrített biogáz alkalmas autók, tömegközlekedési járművek meghajtására, és a biogázt be lehet a födgázhálózatba is tenni megfelelő tisztítás nyomán. A biogáztermelés tehát ilyen értelemben egy komoly lehetőség az európai energiatermelés számára. 14-szer ennyit lehetne előállítani, mint jelen pillanatban, ez egy rendkívül komoly potenciál, mert környezetvédelmi szempontból tudjuk, hogy nem lehet az állati trágyát feldolgozás nélkül a földekre kitenni, hiszen ennek nagyon komoly környezeti kára lenne.”
A biogáz elterjedése útjában elsősorban az áll, hogy előállítása drága. Ezért a képviselők úgy vélik, hogy a további támogatásnak a kutatás-fejlesztést, az egyedi projektek eredményének a terjesztését, a gyártásban való alkalmazását, és a »zöld elektromos áram« és »zöld gáz« magasabb szintű támogatását kell céloznia.
- „A jelenlegi szabályozás mind nemzeti, mind uniós szinten rendkívül túlszabályozott, túl bonyolult, készül egy megújuló energiaforrásokról szóló irányelv, ennek keretében a biogáz problémája is megoldható. Ma az eljárás rendkívül bürokratikus, a legpéldamutatóbb országban, Dániában is öt évbe kerül az ötlettől az üzem átadásáig, de van olyan ország, ahol ez tíz évbe kerül” – fogalmazott zárszavában a politikus, majd hozzátette: sem a biogáz, sem a bioenergia, sem a megújuló energiaforrások nem csodaszerek önmagukban, de rendkívül fontosak az energia diverzifikálásában.
Megújuló energiák
- ”A megújuló energiák terén a különböző országoknak különböző adottságaik vannak, amelyet a lehető legteljesebb mértékben ki kell használnunk. A biogázban, mint megújuló energiaforrásban óriási potenciál és nagy jövő rejlik” – hangoztatta Tabajdi Csaba EP képviselő. A mezőgazdasági bizottság tagjaként ő készített jelentést az Európai Parlament számára a témáról.
A biogáz
Az elsöprő többségel elfogadott jelentés elismeri, hogy a biogáz alapvető energiaforrás, amely hozzájárul a fenntartható gazdasági és mezőgazdasági fejlődéshez, a vidékfejlesztéshez és a környezetvédelemhez, valamint az Európai Unió energiagazdasági függőségének csökkentéséhez, továbbá annak a célkitűzésnek a megvalósításához, amely szerint 2020-ra az EU teljes energiafogyasztásának ötödét megújuló energiaforrásokból kell biztosítani.
- „A biogáz legfőbb alapanyaga az állati trágya, annak a környezetvédelmi célból való fedolgozása és az energiatermelés összeköthető. Ez a biogáztermelés egyik legfontosabb előnye – mondta felszólalásában Tabajdi Csaba. - „Bár a biogázt nemcsak az állati trágyából lehet előállítani, hanem kommunális iszapból is, vágóhidi hulladékból is, és energianövényekből is. A biogáz multifunkcionális energiaforrás, lehet belőle villamos áram, lehet hűteni, fűteni, szárítani. A sűrített biogáz alkalmas autók, tömegközlekedési járművek meghajtására, és a biogázt be lehet a födgázhálózatba is tenni megfelelő tisztítás nyomán. A biogáztermelés tehát ilyen értelemben egy komoly lehetőség az európai energiatermelés számára. 14-szer ennyit lehetne előállítani, mint jelen pillanatban, ez egy rendkívül komoly potenciál, mert környezetvédelmi szempontból tudjuk, hogy nem lehet az állati trágyát feldolgozás nélkül a földekre kitenni, hiszen ennek nagyon komoly környezeti kára lenne.”
A biogáz elterjedése útjában elsősorban az áll, hogy előállítása drága. Ezért a képviselők úgy vélik, hogy a további támogatásnak a kutatás-fejlesztést, az egyedi projektek eredményének a terjesztését, a gyártásban való alkalmazását, és a »zöld elektromos áram« és »zöld gáz« magasabb szintű támogatását kell céloznia.
- „A jelenlegi szabályozás mind nemzeti, mind uniós szinten rendkívül túlszabályozott, túl bonyolult, készül egy megújuló energiaforrásokról szóló irányelv, ennek keretében a biogáz problémája is megoldható. Ma az eljárás rendkívül bürokratikus, a legpéldamutatóbb országban, Dániában is öt évbe kerül az ötlettől az üzem átadásáig, de van olyan ország, ahol ez tíz évbe kerül” – fogalmazott zárszavában a politikus, majd hozzátette: sem a biogáz, sem a bioenergia, sem a megújuló energiaforrások nem csodaszerek önmagukban, de rendkívül fontosak az energia diverzifikálásában.
