Ha Húsvétról beszélünk, behunyt szemünk előtt látjuk a festett tojások, a friss fonott kalács, a sonka és torma mellett a húsvéti asztal díszét a barkát. A barka a fűzfa fürtös virágzata, amik leginkább szürkés szőrcsomókhoz hasonlítanak, amik ellepik a vesszőt. Tudj meg többet cikkünkből a barka eredetéről és hogy miért is fontos szimbóluma a Húsvétnak!
Mi is a barka?
A füzfélék barkának nevezett szerve, botanikailag a füzérvirágzatot jelenti, de legtöbben barka faként ismerik. Vannak akik az egész növényt ennek nevezik, de vannak akik csak a szürke, bolyhos és gömbölyded virágzatú vesszőt tekintik barkának. Az angolok, németek és franciák magyarra fordítva a macska, illetve cica szavakat használják rá, amik igen találóak, ha a kis virágzat kinézetére gondolunk. Hazánk egyes területein cicamicának hívják a fűzvirágzatát. A barka leginkább akkor mutatós, amikor még az igazi virágzását nem kezdte meg, de a rügypikkely már megpattant rajta. A fűz életében tehát csak rövid ideig van jelen a barka, hiszen ha kivirágzik, azt már nem tekintjük barkának.
A barka eredete
Keresztény népszokás szerint Virágvasárnap ünnepeljük, amikor Jézus földre terített pálmaágak között bevonult Jeruzsálembe. Egy teória szerint a pálmaágak a Makkabeus testvérekhez köthetőek, és politikai lázadásukat jelképezi és azért terítették Jézus elé bevonulásakor, mert egyfajta szabadságharcosként tekintettek rá. Mások viszont úgy tartják, hogy a népek pálmaágakat lengetve fogadták Jézust, a Megváltójukat. Magyar népiszokásokban ezeket a pálmákat a tavaszi lombfakadás előtt virágzó fűz vesszőivel helyettesítik, ugyanis Húsvét vasárnap előtti Virágvasárnap még nem borulnak virágba a fák lombjai. Így lett hát, hogy a barka szimbolizálja ezt a nemesnapot, és ugyan sokan elfeledték ennek a népihagyománynak az eredetét, de a barka a mai napig megjelenik a családi asztalon húsvétkor.
Számtalan népiszokás köthető még Virágvasárnaphoz, ilyen például a barkaszentelés, amely a népihiedelmek szerint megvédi a házat a vihartól és a tűztől, valamint elhárítja a rontásokat. Sokan a veteményesbe tűzik, mert a babona szerint növeli a termény mennyiséget. A barkaszentelés a római katolikusok szokása, ami úgy zajlik, hogy a virágvasárnapi szentmise előtt a pap megáldja a fűzvesszőket és a szentmise végeztével a hívek hazavihetik. Az új böjti időszakra készülve a következő év hamvazószerdáján pedig el kell égetniük, a megtisztulás nevében.
A következő oldalon bemutatom a barkák különböző fajtáit, amiket érdemes megismerned!
