Az éves magyar bárányexport huszonöt–harminc százaléka realizálódik kora tavasszal, a húsvétot megelőző felvásárlások húzzák fel a szezonális kivitelt. Legfontosabb felvevőpiacunk Olaszország, ahova az állatok hatvanöt százalékát szállítják. Jó hír, hogy kezd csökkenni az olasz export egyeduralma, miután Törökország is belépett a felvásárlásba, és az éves magyar bárányexport harminc százaléka áramlik már a Boszporuszon túlra. Az árak egyenletesek, s komoly ágazati segítség a nemrég meghirdetett kérődző-szerkezetátalakítási program is.
Kétirányúvá vált a magyar bárányexport az előző évben, miután a korábban a hazai állatok több mint kilencven százalékát felvásárló Olaszország már csak hatvanöt százalékban uralja a magyar kivitelt, s Törökország is belépett a kereskedelembe. „Tavaly a magyar bárányexport harminc százaléka áramlott már Törökországba. A török felvásárlói jelenlét azért is fontos hazánknak és az ágazatnak, mert így az olasz kereskedők már nem tudják irányítani és mozgatni a felvásárlási árakat. Korábban fenyegetett, hogy ha az olasz nagykereskedők összezárnak, és lejjebb viszik az árakat, akkor egy perc alatt hazavágnak bennünket” – mondta lapunknak Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségének (MJKSZ) ügyvezető igazgatója. A szakember hangsúlyozta, immáron egyenletesek a felvásárlási árak Magyarországon. „Tavaly húsvétkor 850–950 forint között alakult az élő bárány kilogrammonkénti felvásárlási ára, az árszint mintegy ötven-hatvan forinttal emelkedett az idén. Most 900–1000 forintra rúg a felvásárlási ár, de a növekedés elsősorban a kedvező euró-forint árfolyamnak köszönhető” – jelentette ki Hajduk Péter. A Magyar Hírlap kérdésére az ügyvezető igazgató elmondta, Magyarország éves szinten 700–750 ezer bárányt exportál húsz és fél kilogrammos átlagsúllyal. Ez azt jelenti, hogy több mint tizenötmilliárd forintra rúg az ágazat éves bárányexport-bevétele. A kivitel huszonöt–harminc százaléka realizálódik kora tavasszal, a húsvéti szezonalitásnak köszönhetően. „Magyarországon nincs nagy hagyománya a húsvéti báránylakomának, de az utóbbi években egyre többen fordultak a különleges prémiumtermékek irányába, így a hazai báránykereslet is valamelyest megugrott.
Összességében tehát folyamatos a kereslet, ami előnyt jelent az ágazatnak. Magyarország európai uniós csatlakozásakor ugyanis még 1,2–1,25 milliót tett ki a magyar juhállomány, amely mára már egymillió alá zuhant. Jelenleg mintegy 960 ezerre tehető a juhállományunk, de a számuk csökkenése megállt” – emelte ki Hajduk Péter. Hozzátette, ugyancsak fellendíti az ágazatot, hogy a szaktárca a napokban indította el a kérődző-szerkezetátalakítási és -fejlesztési programot. A juh- és húsmarhatartókat támogató programban évente több mint 44,5 millió eurót, mintegy 13 milliárd forintot igényelhetnek a gazdálkodók. A várakozások szerint tizenkétezer állattartót érinthet az új támogatási rendszer.
Az egészséges, természetes forrásból származó élelmiszerek iránti igény egyre nagyobb, és ezzel együtt nő az érdeklődés a bio gazdálkodás iránt is. A bio sertéstartás nemcsak az állatok jóllétét helyezi előtérbe, hanem azt is garantálja, hogy a fogyasztók...
A takarmányozás közismerten az állati eredetű termékek előállításának legkényesebb területe. Az állatok szervezete egyetlen más környezeti hatásra sem válaszol oly hirtelen és olyan átható erővel, mint a takarmányozásban beálló minőségi változásokra. Ráad...
Márton-nap, lúd, újbor, mi köti össze ezeket a látszólag teljesen különböző fogalmakat? Szent Márton, Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria városában született 316-ban, vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virág...