A ma már elhagyatott balatonedericsi Fekete-kastély nevét egyesek szerint a feketére festett ajtóról és ablakairól, valamit a tető fekete színéről kapta, azonban a Nedeczky család egykori rezidenciája sokkal feketébb történetekkel színezi be a kastély eredetét. Tegyünk egy látogatást a ma már nyugodt balatoni városba és fedezzük fel az elhagyatott Fekete-kastély történetét!
A Balatonedericsi Fekete-kastély története
A Veszprém vármegyében található Balatonederics, talán nem a legfelkapottabb város a balatoni desztinációk között, azonban egy sötét történet mégis fűződik a város, de inkább egy épületéhez, a Fekete-kastélyhoz. A város külterületén egy már rég elhagyatott fekete épülettel találkozhatunk, amelynek kastélyparkja felett már rég visszavette a természet az irányítást, feketére festett ablakai pedig merően eltérnek a város hagyományos építészeti stílusától. Ez a különleges építmény a balatonedericsi Fekete-kastély, amelyet közel két évszázaddal ezelőtt a nedeczei Nedeczky-család épített.
A Fekete-kastély nevét sokan a csak a feketére festett ablakainak és ajtóinak tulajdonítja, mások az egykori tető fekete színe miatt nevezték fekete kastélynak, azonban a név eredetének sokkal feketébb magyarázata is van, hogyha megismerkedünk a tulajdonos család történetével.
A Fekete-kastély sötét története
A kestély első tulajdonosa Nedeczky István volt, akitől pénzügyi nehézségek miatt, öccse, Nedeczky Jenő felvásárolta a kastélyt, majd a feketeség a sztoriban itt veszi kezdetét, ugyanis 1864-ben Istvánt fegyveres felkelés előkészítésének vádjával letartóztattak, majd halálra is ítéltek. Ezt az ítéletek azonban 20 évnyi várfogságra mérsékelték, mert István, Deák Ferenc unokaöccse volt, így közben tudott járni az ügynek. Végül három évvel később, 1867-ben amnesztiával kiszabadult a fogságból.
Ami pedig ezután történt, azt nehéz elhinni. A kastélyt nevezhetnénk inkább a gyilkosságok miatt feketének, ugyanis az első gyilkosság 1912 nyarán történt, amikoris a kastély szakácsnőjét meggyilkolta egy erdericsi gulyás féltékenységre hivatkozva, de történt egy második haláleset is a kastélyban.
A második haláleset egy öngyilkosság volt, amelyet maga a tulajdonos, Nedeczky Jenő követett el 1914 tavaszán, amikor a saját születésnapján vetett véget önkezűleg az életének.
A kastélynak ezután több tulajdonosa is volt, 1928-ban egy pesti ügyvéd, Vág Jenő és felesége költöztek be a történetével is feketére színezett kastélyba, amin valószínűleg egy átok ülhet, hiszen nem sokkal beköltözésük után megtörtént a következő haláleset is. Amikor a férfi rájött felesége hűtlenségére, öngyilkos lett ő is a kastélyban. De az ő történetük sem ér itt véget, ugyanis a megözvegyült feleség új vőlegénye szintén öngyilkos lett a kastély falai között, amikor rájött, hogy a nő mást szeret. Új szeretője azonban a nagy vagyonával kerekett oldott, így nincstelenül csak a vidám helynek nem mondható kastély maradt számára, ahol két eddigi szerelme is öngyilkos lett miatta.
Ezt követően az özvegy a kastélyt eladni kényszerült egy miniszteri főtanácsosnak, aki a következő években, a II. világháború idején román feleségével élt a kastélyban. A férfi kettős hírszerző volt, ugyanis látszólag a németeknek dolgozott, azonban valójában a szovjetek és az angolok hírszerzője volt.
A kastélyban történt öngyilkosságok sora pedig nem zárult le a féltékeny szeretőkkel, ugyanis a főtanácsos is öngyilkosságot követett el a Fekete-kastélyban, több mint valószínűleg azért, mert a németek tudomást szerezhettek kettős játékáról a front átvonulása előtti napokban 1945-ben.
Forrás: kép forrása: welovebalaton facebook