Sokan vannak úgy a Balatonnal, hogy vagy unalmasnak tartják, vagy szerintük kevés a látnivaló, rossz a víz stb. A most következő cikkben elmondjuk, hogy miért érdemes mégis ellátogatni a Balatonra, mivel mi nagyon imádjuk, ha tehetnénk, az egész életünket ott töltenénk, és persze mindig nyár lenne.
A Balaton (becenevén „a magyar tenger”, de széles körben elterjedt a „Balcsi” becéző forma is; latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóval és a Velencei-tóval ellentétben nem szikes tó, hanem tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km².
Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik.
A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A tavon minden évben megrendezik a Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt.
Szentkirályszabadja és Sármellék mellett betonos kifutópályával rendelkező repülőterek vannak. Füves repterek találhatók Siófok mellett, Tapolcán, Balatonakalin és Papkutapusztán is.
Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. Szlovén, szerb, horvát nyelven Blatno jezero,szlovákul Blatenské jazero.
Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen „lapos”, azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek (blatno – platten).
És akkor következzenek az érveink, érdemes a következő oldalra lapoznod, ott folytatom!
Egész évben, de természetesen nyáron számos program vár kicsiket és nagyokat egyaránt a Balaton és környéke. Júliusban a Balaton Sound kezdődik, ide inkább a fiatalok látogatnak el, ezután augusztusban a B My Lake és a Strand Festival veszi kezdetét. Ha kicsit nyugodtabb szórakozásra vágyunk, akkor megtekinthetjük a Kékszalag versenyt. A kedvencem az Alsóörsi Sörfesztivál, itt mindig nagyon jó hangulat szokott lenni. A nyárbúcsúztató rendezvények is nagyon jó szoktak sikerülni, Balatonfüreden és környékén pedig rengeteg program vár titeket, nem tudnám leírni egy cikkbe, hogy mennyi.
Sokak szerint kevés a látnivaló a Balaton környékén. Nézzük csak, miket lehet megnézni, ha arra járunk!
A Balaton-felvidéken, Szigliget falu mellett, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik. Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak - ezeket a pannonhalmi bencések építették 1260-1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Bélakirályunknak, hogy 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt, és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.
A magas löszfal Balatonfűzfőtől Balatonvilágosig szegélyezi a tavat. Kenese fölött emelkedik viszont a Kelet-Balaton legmagasabb pontja, a Partfő. A Partfőről más néven Soós-hegyről gyönyörű kilátás nyílik a tóra. A Partfő érdekessége még az országútról jól látható kilenc nyílás a löszfalban, melyet itt Tatárliknak vagy Törökliknak neveznek. A néphagyomány szerint a tatár és a török támadások idején ide, a megközelíthetetlen helyre menekült a nép.
A Dunántúlon egyedül itt tenyészik a 3 hektáros természetvédelmi területen található, ritka védett növénynek számító tátorján, nem csoda ha mindjárt tanösvény is ki lett alakítva itt. A tátorján magasra növő, évelő növény, tatárgyökérnek is nevezik. Május végén nyílik, virága hófehér. A hagyomány szerint ínséges időkben gyökerét pörkölve, kenyér gyanánt fogyasztották. Ennyit a természeti szépségekről… Illetve megemlítendő még a Máma-tetőn lévő csuszamlás, mint természeti jelenség is érdekes, de szintén szép kép terül el onnan a Balatonról. (Aki bírja a bozótost, és nincs tériszonya, nekivághat, az onnan feltáruló panoráma és a természet “csendjének” becserkészésének!)
Rabindranáth Tagore 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére fát ültetett. E fa előtt 1956-ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a korábban Deák Ferencről elnevezett sétány is az ő nevét viseli. A fa mellé emléktáblát tettek, amelyen a költő ez alkalomra írt verse olvasható. Tagore példáját először indiai politikusok követték, s ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Marx Györgyfizikus kezdeményezésére a Nobel-díjasokkal folytatták a sort, őket különféle hírességek követték, napjainkban pedig magyar politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. Fát ültetett itt többek között: Farkas Bertalan és űrhajóstársa, Valerij Kubaszov, Leonov, a Gandhik, Göncz Árpád, Benoit Mandelbrot, Wigner Jenő és több magyar Nobel-díjas.
Emellett szobra vagy mellszobra van itt Széchenyinek, Kisfaludy Károlynak, Deák Ferencnek, valamint Salvatore Quasimodo olasz költőnek, akinek a tiszteletére évente rendeznek költői versenyeket.
A sétány közepét augusztusban a Borhetek sátrai és padjai foglalják el, a sétányon pedig tűznyelők, utcai zenészek, köztük egy perui banda, élő szobrok, artisták és mozgó árusok hada található.
A balatonfüredi hajókikötő előtt látható Pásztor János 1937-ben készített, és 1941-ben felállított szobra, a Halász és a Révész. A legenda szerint, aki megsimogatja a halász és a révész csizmáját, egész biztos, hogy újra visszatér ebbe a szép kis városba. Nos, a csizmák szép fényesek….
A település 2009-ben a Virágos Magyarországért mozgalom (verseny) győztese lett.
A tihanyi dombon vár, illetve erőd is állott, amelyet a török háborúk idején az ellenség nem tudott elfoglalni. Nyomai illetve maradványai ma is láthatók a félsziget számos turistaútvonala, tanösvénye, azaz jelzett sétaterv térképei segítségével. Ilyen útvonal a Lóczy-Tanösvény (Nyereg-hegy, Csúcs-hegy, Gejzírmező, Aranyház, Kiserdő-tető, Óvár, Barátlakások érintésével). De van „Történelmi emlékhelyek” túra is a Barátlakások, Apáti templomrom, Újlaki templomrom köré szervezhetően.
A Pisky sétányon haladva megtekinthető a berendezett Parasztgazda házát és itt található a Halászcéh és a Fazekasház épülete is. Tihany látnivalói közé tartozik a Babamúzeum is, melyben népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók. A látogatható tihanyi obszervatóriumban a Föld mágneses terének változásait figyelik. Ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Loránd emlékkiállítása is.
Nem látogatható a parton található MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, amely többek közt a halak életével és a Balaton vízminőségének vizsgálatával foglalkozik.
A tihanyi levendulás, a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, mind Tihanynak mind a félszigetnek.
A balatoni kerékpárkörút részben kimondottan bicikliseknek épített utakon, máshol kisforgalmú közutakon, vagy települések vegyes használatú utcáin halad. A tervezett nyomvonalból az északi parton még hiányzik Balatonrendes előtt néhány száz méternyi rész. Helyette a 71-es főúton vagy Pálköve csendes utcáin lehet közlekedni. A déli parton Szántód és Zamárdi között kell várni egy néhány kilométer hosszú út megépítésére. Addig itt is marad a kicsit forgalmasabb közút.
Arra mindenképpen készüljünk fel, hogy a burkolat sem az önálló bicikliutakon, sem a biciklizésre kijelölt közutakon nem tökéletes. A bicikliutaknál sok helyen szinte közvetlenül a hatalmas nyárfák gyökereire öntötték a vékony aszfaltot, így néhány év után össze-vissza repedezett, felpúposodott. Ha nagy fákat látunk az út mellett, akkor különösen figyeljünk arra, nem lesz-e nagyobb zökkenő. Ha feltűnik egy töredezett, puposodó rész, lassitsunk egy kicsit és markoljuk meg a kormányt. A biciklizésre kijelölt közutak sem tökéletesek, a közművek kiépítése, javítása okozott maradandó nyomokat a burkolatukban.
Az út egyenetlenségei miatt keményre fújt kerékkel sok helyen kicsit rázós lehet a bicikli. A puhábbra állított kerekek megnehezítenék a tekerést, ezért inkább kényelmes, lehetőség szerint megfelelően rugózó nyereggel, teleszkóppal próbáljuk csökkenteni a rázkódást. A legfontosabb persze, hogy a nagyobb zökkenők előtt lassítsunk.
A teljes körtúra a legrövidebb verzióban kb. 206 kilométer. Ha bejárjuk Tihanyt és Szigligetet is, akkor 220 kilométerre is felmehet a hossza.
A Hegyestű vagy Hegyes-tű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén.Tengerszint feletti magassága 337 m vagy 338 m. A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhető, hogy feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt.
A Hegyestű egy vulkán kürtőjének maradványa, melyet az erózió preparált ki a környezetéből. Az egykori kürtőben a földfelszín felé törő, bazaltos összetételű magmamegrekedt, s hűlése során öt- és hatszögletű, 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult meg, melyek orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak. Egyes helyeken a kürtő peremén peperites jellegű kőzet is megfigyelhető, mely a magma és az áttört kőzet keveredését jelzi. Az alsóbb szinteken megfigyelhető hólyagos, úgynevezett „kukoricaköves” bazaltban az egykori vulkáni gőzök, gázok helyét őrző hólyagüregek néhol irányítottan helyezkednek el. Habár a geológiai bemutatóhely ismertetőtáblái beszámolnak arról, hogy a legelső kitörés tufaszórással zajlott le, s ennek eredményeképp egy tufagyűrű jött létre a kitörési pont környezetében, a jelenlegi feltárásokban ennek a tufagyűrűnek nincs nyoma.
Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Keszthelyi járásban. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó, melynek köszönhetően kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után.
Az agráriumban dolgozók élete kemény munkával és állandó jelenléttel jár leginkább a nyári időszakban, így nem egyszerű feladat a kikapcsolódás megszervezése akkor sem ha a nyaralás Balatonfüredre tervezik. Az időjárás, a termények és az állatok gondozása...
Az MTI-n olvastuk a felhívást, mely szerint meghosszabbított határidővel, május 20-ig nyújthatják be pályázataikat a 31. Virágos Magyarország versenyre jelentkező helyi közösségek. Érdemes élni a lehetőséggel, és nevezni erre a nagyszerű versenyre. ...
Az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében megkezdődött az az önkéntességen alapuló felújítási program, amelynek célja a MATE budai kampuszának otthont adó arborétum megtisztítása, részbeni megújítása - közölte a Magyar Kertörökség Alapítvány az...