A nagyüzemi állattartásban már régóta ismert a probiotikumok használatának előnye a takarmányok és a vitaminok terén. Ezzel kellően gyorsítható fel a haszonállatok gyarapodása, a tartási időszak lerövidítése. De mi van, ha az istállókban és ez által magán a haszonállatokon jelenlévő kórokozó baktériumok, betegségek, befolyásolják a haszonállat közérzetét, étvágyát, így a gyarapodásuk, szaporodásuk volumenét, a tenyészidő hosszát?
Nagyüzemi állattartás
A nagyüzemi állattartási környezet (ólak, istállók, tenyésztőtelepek), a patogén baktériumok számára ideális életteret biztosítanak. Az élőhelyeken megfigyelhető jellegzetes szagok, a patogén baktériumok jelenlétére utalhatnak. A patogén baktériumok megtelepednek minden olyan felületen, ahol elegendő szerves tápanyagot, meleget és nedvességet találnak és ott gyorsan el is szaporodnak.
Ezek a problémák az állattenyésztés minden területén (a szarvasmarha-, a ló-, a sertés- és szárnyasok, stb.) egyaránt megtalálhatóak.
Bakteriális betegségek
Ilyen bakteriális betegség pl. a lábvég-betegség (dermatitis digitalis – DD), mely a szakirodalmi adatok szerint, a hazai nagyüzemi állományban átlagosan 40%-osra tehető.
Ebből kiindulva, az egészséges állattartáshoz vezető első lépés, a megfelelő HIGIÉNIA megléte, megteremtése, egy megfelelő környezetstabilizálás elérése.
Ennek három alapvető eleme van. A farm és az állatok folyamatos ellenőrzése, a farm és az állatok megfelelő tisztítása, és az esetleges fertőzésveszély kialakulásának folyamatos ellenőrzése, figyelése, az időben történő kezelés érdekében.
Korábban a fertőtlenítést, az antibiotikumok használatát tartották megoldásnak, a patogén baktériumokkal szemben, azonban rezisztencia problémák és ezen megoldások átmeneti jellege (a steril felületeken először a fertőző baktériumok kezdenek el újra szaporodni), korábban nem adtak megfelelő és hosszú távú megoldásokat ez egészséges élettér igényére.
A megszokott, hagyományosnak vett fertőtlenítés, az általános szemléletből, kényelemből, és az esetlegesen tévesen feltételezett gazdaságosságból kifolyólag, még mindig a legelfogadottabb módszer.
Sajnos az állattartásban felhasznált vegyi anyagok környezeti- és élettani hatása valamint a haszonállatok tartásából előállított élelmiszerek minősége csak az egyik figyelmeztető oka az EU-ban és a világban egyre sürgetőbb megoldandó problémáknak. Az egyre sűrűbben és egyre nagyobb mennyiségben használt fertőtlenítők használata az állatok immunstátusz-szintjét fenyegető fertőzésveszély kialakulásához vezethet.
Gazdasági oldala is jelentős, hiszen több okból is veszteség éri a tenyésztőket.
1. Tejtermelő tartás esetében a tejár bevétel csökkenése (a fájdalom miatt, az állatok levertebbek, az esetleges antibiotikumos kezelés miatt a tej egy része nem értékesíthető, ez a veszteségek 2/3-át teszik ki);
2. a beteg állatok elkülönített tartásának költségei;
3. a beteg állatok kezelésének költségei;
4. többlet munkadíj;
5. hosszabb növekedési tenyészidő;
6. az ellések közötti idő növekedése, illetve a tojó fajok inaktív időszakának növekedése.
A mikrobiológia felhasználása, egy új korszerűbb haszonállat-, környezet- és felhasználóbarát megoldást kínál az állattartóknak.
Lényege, hogy a megszokott fertőtlenítés helyett, a hasznos mikroorganizmusokat használjuk fel a tisztítás és tisztántartás érdekében.
Egy általános fertőtlenítés esetén, a kórokozó (patogen) baktériumok száma drasztikusan csökken, de ezzel egy időben elpusztítunk minden olyan hasznos baktériumot, mely az állat immunrendszerének támogatásában részt vesz. Egy ilyen fertőtlenítés után pár órával, a patogen baktériumok, a gyors szaporodási képességüknek köszönhetően, elérik előző kolónia méretüket, de mivel megöltük a hasznos baktérium állományt is, így azok helyét is elfoglalhatják, előidézve ezzel egy fertőzésre alkalmas közeget.
Ezzel szemben a mikrobiológiai környezetstabilizálás esetén, a kijuttatott hasznos baktériumok, elfogyasztják a szerves hulladékot a patogen baktériumok elől valamint jelenlétükkel csökkentik a relatív páratartalmat, így szüntetve meg a patogen baktériumok életterét, és a létükhöz szükséges feltételeket.
Probakteriális hatóanyagú termékek használatával és a környezet stabilizálásával, javíthatjuk állataink hangulatát, megelőzhetjük a bakteriális eredetű betegségek kialakulását, segíthetjük felépülésüket, ezáltal fokozva a tej/hústermelést, lerövidíthetjük a tenyésztési időt.
Nagy előnye a hasznos baktériumok használatának, a rezisztencia kiküszöbölése.
Míg a fertőtlenítő és antibiotikus szerek, magát a patogen baktériumokat támadják meg, ezzel késztetve őket a védekezésre, mutációra és ellenálló képesség kialakítására, addig az organikus készítmények, az élettér felszámolását végzik, így a patogen baktériumok, nem veszik támadásként, csak életterük szűküléseként. Ezáltal elkerülhető a rezisztencia, így a kezelésen nem kell változtatni, vagy a mennyiséget emelni.
Az állatok tisztasága és egészsége mellett az állatok közérzete is megfelelő lesz, nagyban befolyásolva ezzel gyarapodásukat, tejhozamukat, szaporodásukat.
Forrás: Agrárágazat
