Soha nem fogjuk elfelejteni, amikor a kilencvenes évek elején a világ legborzalmasabb pörköltjében találkoztunk a szójával. Azóta kitalálták a génmódosított szóját is, és anyukánknál sokkal erőszakosabb módon próbálja velünk feletetni az élelmiszeripar.
A világ szójatermelése 1970-ről 2010-re 44 millióról 261 millió tonnára növekedett. A listát közel 100 millió tonnával az USA vezeti, és a szójabab száz évvel ezelőtti kizárólagos termelője, a szóját akkor még gasztronómiai szempontokat is figyelembe véve felhasználó Kína 15 milliós termésével mára a negyedik helyre szorult Brazília és Argentína után. A szójatofuból, a szójaszószból és a miszopasztából állati takarmány, élelmiszer-ipari fehérje és adalékanyag lett, amellyel a legváratlanabb helyeken találkozhat, és a legváratlanabb helyeken eszi meg.
Szóját hazánkban is termesztenek, keveset (35-40 000 hektáron, 1,5–2,5 t termés/ha), és egyelőre nem GMO-t. Attól még nem vagyunk GMO-mentes övezet, mert import génmódosított szója kerülhet az állatok takarmányába és emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekbe is.
A genetikailag módosított szóját 1996 óta termesztik, a világtermelést vezető USA-ban és Argentínában szinte kizárólag genetikailag módosított (GMO) fajtákat találunk, amelyek gyomirtószer-toleránsak és kártevő-rezisztensek. Magyarországra elsősorban Brazíliából – 2003 óta termelnek GMO-szóját – importálunk szóját, tudtuk meg a VM-től. Az unióban a felhasználás 15-30 százaléka GMO-mentes.
A szója allergén, ezért ha jelenlétére nem utal a termék neve vagy az összetevői, akkor a csomagoláson fel kell tüntetni (például szójalecitin).
Helyek, ahol nem számít feltétlenül szójára vagy belőle készült adalékanyagra, pedig előfordul fehérje vagy szójalecitin (E322) formájában, ami egy rendkívül széles körben használt emulgeálószer:
párizsi
májas
májpástétom
margarin
kész salátaöntetek
csokoládé
feldolgozott élelmiszerek
olaj
pékáruk
fagylalt
kutyaeledel
bébiétel
A szójatartalmat minden esetben fel kell tüntetni az emberi fogyasztásra szánt élelmiszereken, így ha egy kicsit figyel, könnyen tájékozódhat.
Ha a szójatartalom több mint 0,9 százaléka génmódosított szójából származik, ezt külön fel kell tüntetni a csomagoláson. Abban az esetben, ha ez a génmódosított tartalom nem szennyeződésből ered, hanem direkt így tervezett, az alacsonyabb értéket is jelezni kell.
Hazánkban takarmányokban (az EU-ban 2004-ben oldották fel a tilalmat) engedélyezett a GMO-szóját tartalmazó tápkeverékek etetése, de az ezekből a jószágokból készült termékeken, az általuk termelt tejen, tojáson nem kell feltüntetni ezt a tényt. Egy megkérdezett szarvasmarha-tenyésztő elmondása szerint ez praktikusan – a szója mint takarmánykomponens elterjedtsége miatt – azt jelenti, hogy a GMO-szójás tápon hizlalt húst, tejet, tojást szinte csak vad, egyes ökológiai gazdálkodásból, szabadtartásból, esetleg saját nevelésből származó termékek vásárlásával lehet elkerülni.
emberekre gyakorolt hatásokról nincsenek megbízható klinikai tesztek. Az esetleges kísérleteket, amelyek a genetikailag módosított élelmiszer negatív hatásait igazolják, rendre kritika éri. A genetikailag módosított szójára szórt gyomirtó hatásával – ezek az élőlények gyomirtó-rezisztensek, ez a genetikai módosítás egyik lényege – kapcsolatban is rendszeresen felmerülnek aggodalmak.
A szója (minden szója, nem csak a GMO) rendszeres fogyasztása – fitoösztrogén-tartalma miatt – állatoknál meddőséghez vezet, gyengíti az immunrendszert, embereknél pedig a Harvard Egyetem 2008-as tanulmánya szerint bizonyítottan csökkenti a spermaszámot.
Forrás: origo
