Az agrárszakképzés jövője, Nemzeti Fejlesztési Terv, HEFOP 3.2. intézkedés, program, munkakörelemzés, foglalkozás, Szakképesítés

Az agrárszakképzés jövője

A program a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló – megújítását foglalja magában. A fejlesztés a korábbi gyakorlattal szakítva most a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (továbbiakban FEOR) jegyzékben szereplő foglalkozások munkakörelemzéseinek eredményét, kompetenciaprofiljait tekintette kiindulópontnak. Ez került összevetésre az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), a Szakiskolai Fejlesztési Programban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeivel (továbbiakban SZVK), a szakmacsoportos alapozás követelményeivel, továbbá a szakmai alapozás követelményeivel. Az összevetések eredményei alapján következhetett az egyes SZVK-k tartalmi átdolgozása, kiegészítése az egyes kompetenciaprofilok tartalmának megfelelően valamint az esetlegesen keletkező új képesítések SZVK-inak elkészítése.

A foglalkozások munkakörelemzése útján keletkező képzési modulok összehasonlító elemzése és egymás közötti kapcsolatainak rögzítése réven jönnek létre az OKJ új struktúrájának alapját jelentő modultérképek, amelyek az egyes modulok tartalmi összefüggéseit, viszonyait, szakképesítésekbe való beépülésüket tükrözik. Az egyes szakképesítéseket modulok (képzési modulok) meghatározott csoportjának teljesítésével lehet megszerezni. A (képzési) modul lineáris összetevőkként a programmodult, a szakmai követelménymodult és a vizsgakövetelmény modult foglalja magában. Folyamatszabályozásként a programmodul (Képzési Program/Központi Program) rögzíti a dolgozó/tanuló számára a munkakör egy adott szakmai feladatcsoportjának sikeres végrehajtásához szükséges kompetenciák összességének elsajátítását lehetővé tevő tanulási-oktatási-képzési folyamatot; a modulhoz tartozó Szakmai Követelmények (szakmai követelmény-modul) kimeneti szabályozásként egy munkakör valamely feladatcsoportjára vonatkozó munkakörelemzés során megállapított kompetenciáknak (kompetenciaprofil) a munkába-lépéshez szükséges és elégséges szintjét, tartalmát, minőségét határozzák meg, a Szakmai Vizsgakövetelmények (szakmai vizsgakövetelmény-modul) pedig a vizsga ismérveit rögzítik. E dokumentumok alapvetően a tanuló/dolgozó tulajdonságaira, cselekvéseinek jellemzőire vonatkoznak.

A program magában foglalja a szakképesítések ISCED szintek szerinti különválasztását, az alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések és a rész-szakképesítések meghatározását.

A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének kifejlesztésével az OKJ-ben szereplő szakképesítések száma csökkent, ugyanakkor a „képesítések száma” fogalomként új, differenciált értelmezést kap. Az így fejlesztett OKJ az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel került kiadásra.

A szakképesítések számának csökkenése egy bizonyos korlátig előnyös, mert lehetővé teszi a szélesebb alapozást, és későbbre tolja a speciális, munkahelyhez kötött kompetenciák elsajátítását. A csökkentést eredményező alapelvek meghatározása és eljárások kidolgozása a fejlesztőmunka része.

A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnye, hogy

− kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere,

− elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság,

− lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése,

− megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése,

− az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik,

− kialakulhat egy egységesebb taneszköz-rendszer,

− a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető.

A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása az intézkedésen keresztül mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben lehetőséget teremt a szakképzésből történő többszöri ki- és belépésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az elvégezni szükséges modulokat. A kialakítandó rendszer létrehozásával megszületik az alapja a korábban formális vagy nem formális úton elsajátított ismeretanyag beszámításának is, a fejlesztés során kidolgozandó beszámítás eljárás által az egész életen át tartó tanulás tervezhetőbbé válik.

Néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevő rész-szakképesítést is kaphat, az újbóli belépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jut. A rész-szakképesítés rövidebb idő alatt megszerezhető, a munkaerőpiac által elismert olyan kompetenciákat igazol, amely lehetővé teszi egy adott, többnyire kevéssé összetett munkakör ellátását. A már teljesített modulok, megszerzett és bizonyíthatóan elsajátított kompetenciák elismerése segíti az egész életen át tartó tanulás keretében a tanulmányok folytatását mind az iskolai rendszerű, mind iskolarendszeren kívüli képzésben. 

Míg az agrár ágazatba tartozó szakképesítések száma korábban meghaladta a 160-at, az új OKJ-ben összesen 44 alapszakképesítés került ágazatunkból. Az új alapokon nyugvó OKJ szerkezeti felépítését az alábbi példával illusztráljuk:

Szakképesítés: Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus

 Rész-szakképesítések:  Növénytermesztő

                                          Növényvédő és méregraktár-kezelő

                                          Vetőmagtermesztés

Elágazások (szakképesítések): Kertész és növényvédelmi technikus

                                                          Növénytermesztő és növényvédelmi technikus

Másik példa:

Szakképesítés:  Erdészeti szakmunkás

Rész-szakképesítések: Erdei melléktermékgyűjtő és -hasznosító

                                           Erdészeti növényvédő

                                           Erdőművelő

                                           Erdőőr

                                           Fakitermelő

                                           Motorfűrész-kezelő

Ráépülő szakképesítés: Lakott-területi fakitermelő

A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei folyamatosan készülnek, és várhatóan 2007. I. negyedévében kerülhetnek kiadásra. A fejlesztés eredményeként az OKJ kisebb pontosítására még ebben az évben sor kerül. Az agrár ágazatba tartozó képesítések esetén a követelmények meghatározása változatlanul a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatásköre. Az iskolarendszerben oktatható szakképesítések központi (moduláris felépítésű) programjai is várhatóan jövő és első felében kiadásra kerülnek.

Mivel rendelkezésre állnak a szakmai előkészítés elmúlt években kifejlesztett oktatási tantervei és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyak követelményei, párhuzamosan folyhat az új szakmaszerkezet kialakítása és a szakmacsoportos alapozó oktatás alapmoduljai meglévő taneszközeinek digitális alapú továbbfejlesztése, új eszközeinek kidolgozása.

A program teljessé válásához elengedhetetlen a megújult szakmaszerkezet és az új taneszközrendszer megismertetése, a módszerkultúra elterjesztése a tanárképzésben és a tanár-továbbképzésben. A fejlesztés eredményeit felhasználva mind tanárképzési, mind tanár-továbbképzési tematikák kidolgozására sor kerül és megtörténik azok beépítése a továbbképzésekbe, képzésekbe. (Forrás: Nemzeti Szakképzési Intézet fejlesztési terv Programiroda)

Az agrár ágazatba tartozó felsőfokú szakképesítések az új OKJ-ben az Agrármenedzser-asszisztens és az Agrártechnológus szakképesítésekbe csoportosítva szerepelnek. A két szakképesítés összesen 12 elágazást (oktatható szakképesítést) tartalmaz, gyakorlatilag a korábbi OKJ-ben önállóan nevesített szakképesítéseket. Az elágazások száma – a moduláris rendszerből eredő előnyök alapján, a felsőoktatási intézmények kezdeményezései alapján – már a közeljövőben növekedni fog. A felsőfokú szakképesítések programjai figyelembe veszik a felsőoktatás alapképzési szakaszának megváltozott követelményeit is.

Az agrárfelsőoktatásra is a tartalmi és szerkezeti megújulás jellemző. Befejezéshez közeledik az agrárképzés területén a Bolognai Folyamatnak megfelelően a lineáris képzési szerkezetre való fokozatos átállás. A BSc alapszakokon a hallgatók 3,5 év alatt alapdiplomát szereznek. A 7. szemeszter az összefüggő szakmai gyakorlatra fordítandó. A végzett hallgatók a diploma birtokában munkát vállalhatnak, vagy továbbtanulhatnak a kétéves mesterszakokon (MSc szakok).

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet melléklete az agrár területen az alábbi alapképzési szakokat sorolja fel:

1. földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szak

2. mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki alapképzési szak

3. tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak

4. erdőmérnöki alapképzési szak

5. gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak

6. informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapképzési szak

7. élelmiszermérnöki alapképzési szak

8. kertészmérnöki alapképzési szak

9. környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szak

10. természetvédelmi mérnöki alapképzési szak

11. vadgazda mérnöki alapképzési szak

12. állattenyésztő mérnöki alapképzési szak

13. mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak

14. mezőgazdasági szakoktató alapképzési szak

15. növénytermesztő mérnöki alapképzési szak

 Az agrár felsőoktatás szempontjából igen kedvezőtlen fejlemény, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma az utóbbi évben jelentősen, 30%-ot meghaladóan csökkent. A kormányzat az államilag támogatott felvételi keretszámokat a jelentkezési aránytól is függővé teszi a jövőben. Az államilag támogatott helyre felvehetők számának csökkentése nehéz helyzetbe hozza az agrárképző intézményeket.