Az elmúlt években lett divat a korai, március végi szántóföldi palántázás, melynek eredménye az import miatt gyakran kétséges volt. Mivel a piac kiszámíthatatlan, évről évre egyre kevesebben foglalkoznak dinnyével. Idén is drágult a termelés költsége, a gázolaj, a vetőmag, a növényvédő szer ára felfelé ment és sajnos garancia sincs arra, hogy a termés átlagára eléri a tavalyi ötven forintot, ami egy elfogadható bevételt biztosított – tette hozzá Bognár János.
Ráfizethetnek a dinnyetermesztők
A Tolna megyei dinnyetermesztők már sok mindent megéltek az elmúlt évtizedek alatt: értékesítési válságot, jégverést, szárazságot, a görög, az olasz és a spanyol import árletörő hatását. Valaha több száz hektáron termelték a legkorábban érő fajtákat, amely több tucat családnak nyújtott megélhetést. Azonban néhány egymást követő évben rossz szériába kerültek, a ráfizetéses gazdálkodás más útra terelte nagy részüket. Aki kitartott, az a napokban már fólia alá ülteti a palántákat.
A vetőmag kiválasztásának nagy szerepe van, állítják a szakemberek. Ha korait mellett dönt a termelő, akkor számolnia kell azzal, hogy az érés közvetlenül a görög és a spanyol dinnye megjelenése idejére esik. Az árakat ez nagyban befolyásolná. A kései fajtáknak az a kockázata, beérnek-e időre, mennyire lesz csapadékos az időjárás augusztusban.
Termés és értékesítés 2009-ben
Tavaly a Tolna megyei termelők szerencsések voltak, emiatt jó évet is zártak. Az ország nagyobb dinnyés vidékein, főleg Békés megyében, idő előtt leérett a gyümölcs, míg Szedres környékén éppen addigra lett megfelelő a zöme. A szép, hosszú, meleg ősz pedig lehetővé tette a kései fajták beérését és értékesítését is.
A hazai piac mellett Németországba, Szlovákiába, Lengyelországba és Ausztriába is szállítják Tolna megyéből, ahol szeptember közepéig van érdeklődés a vásárlók részéről. Ebben az időszakban már csak a Magyarországról származó dinnye kapható, ezért biztosított az értékesítés. Horvátországban alapvetően a hazai ellátásra törekszenek, és a tengerparton talál gazdára a megtermelt édes csemege, nem is jut belőle exportra. Romániában szintén nem gondolkodnak a külföldi piacokban, mert egyelőre alig győznek megbirkózni a hazai igények kielégítésével. Ukrajnában viszont már látszanak az exporttörekvés jelei.
Ellenállóbb, hidegtűrőbb fajtákat ültetnek
Forrás: Eu-info