anyaggazdálkodás

olyan tevékenység, amely a folyamatos termelés lebonyolítása végett arról gondoskodik, hogy a szükséges anyagok kellő mennyiségben, minőségben és időpontban rendelkezésre álljanak, és azok felhasználása a korszerű követelményeknek megfelelően, gazdaságosan történjen. Mivel a jövedelmező gazdálkodást a költségek jelentős részét kitevő anyagok döntően befolyásolják, nagyon fontos az a. tervezése. Az anyagszükségleti tervek ágazati, tevékenységi bontásban, a technológiai előírások és az anyagszükségleti normák és normatívák alapján készülnek. Ehhez kapcsolódik az anyagbeszerzési, ill. anyagellátási terv, amely a szükségletet állítja szembe a készletekkel, és a beszerzést — a saját termelésből származó anyagok figyelembevételével — anyagféleségenként és az igényelt időpontban tünteti fel. Az önköltségi tervek készítésénél az anyagfelhasználást közvetlenül ágazatra kell bontani. Az a. fogalma a mg.-ban nagyrészt a műtrágyák, a növényvédő és gyomirtó szerek, az ip. eredetű takarmányok, az üzem-, kenő-, és fűtőanyagok, az alkatrészek és egyéb ip. anyagok, az étkezési és egyéb anyagok forgalmát jelenti. Az a. főbb területei: az anyagbeszerzés, a raktározás v. tárolás, a készletgazdálkodás, a minőségellenőrzés, az anyagokkal kapcsolatos nyilvántartás és az anyagfelhasználás irányítása és értékelése. Az a. feladata az átlagosan tárolt és raktározott anyagkészlet helyes mértékű kialakítása. A készletgazdálkodás követelménye, hogy az ún. min. v. biztonsági készlet egész évben v. a szükséges időpontban rendelkezésre álljon. Normális beszerzési feltételek esetén a készletnek két szállítási időpont között biztosítani kell az anyagellátást. Ugyanakkor törekedni kell az immobil és az inkurrens anyagok raktározásának elkerülésére. Immobilnak minősül az a készleten levő anyag, melyet a mg. üzem nem hasznosít, de más üzem teljes értékűként tudná felhasználni. Az inkurrens anyagokat csak csökkent értékben lehet, ha lehet, értékesíteni, mivel hosszabb idejű tárolással elvesztették időszerűségüket, sok inkurrens anyag nem is szabványos. A jó a. szorosan összefüggg a mg. üzem költségtakarékos vállalati gazdálkodásával. Ilyen összefüggés — többek között — az anyagköltség és a szállítási költségek, a készletek és a forgóalap-fedezet, az ezzel járó bankkamatterhek kapcsolata.