Tizennyolc évvel ezelőtti szintre, 2,1-2,2 millió tonnára csökkent a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés tavaly. Az idén már örülni fognak a kertészek, ha ezt az „eredményt” sikerül megismételni. Az ágazatot szinte megfojtja a rengeteg adminisztrációs teher, adóügyi, egészség- biztosítási, környezetvédelmi előírás.
A Magyar Agrárkamara például a közeljövőben levélben kéri fel a VPOP-t, hogy azon termelőkkel szemben méltányosan járjon el, akik eddig nem fizettek környezetvédelmi termékdíjat, de azt önrevízió során most pótolják – többek között ezekről a témákról esett szó a Magyar Agrárkamara Kertészeti Osztályának legutóbbi ülésén.
Tavaly a 18 évvel ezelőtti szintre esett vissza a magyar kertészeti ágazat zöldség- és gyümölcstermesztése. Ez 2,1-2,2 millió tonna terményt jelent, holott néhány évvel korábban még 3 millió tonna volt a megszokott mennyiség. A kertészek ma már csak 105 ezer hektárt használnak, tavaly például 10 ezer hektárnyival kevesebb volt a zöldséggel, ezer hektárral a gyümölcsössel hasznosított terület – számolt be a mai, koránt sem rózsás helyzetről Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója a Magyar Agrárkamara Kertészeti osztályának legutóbbi ülésén.
A szakember szerint az okok összetettek, s ezeken mindenképpen változtatni kell! Az egyik a szürke- és feketegazdaság hatása – ennek mérséklésére a szervezet kezdeményezi az őstermelői státusz felülvizsgálatát, ugyanis több tízezerre tehető azok száma, akiknek nincs köze az őstermelőkhöz, az őstermeléshez, csak annak kedvező adózási és elszámolási lehetőségeit kihasználva ügyeskednek a piacon. A csökkenés másik oka a pénzhiány: a kertészek főként forgóeszköz-hiány miatt nem tudnak fejlődni. Ehhez jó megoldás lehet egy – spanyol példa alapján – agrárbank létrehozása, mely képes az ágazat speciális igényei szerint kialakított hitelkonstrukciókkal finanszírozni a mezőgazdaságot.
Jövedelem alapon ugyanis beruházásokra a mostaninál több pénzt igen nehéz lesz biztosítani. És ez már nem csak magyar probléma: a világban a gyümölcspiacon keletkezett jövedelmek egyre kisebb része kerül vissza a termelőkhöz. Korábban ez az arány 45 százalék volt, mostanra 25 százalékra esett vissza – tájékoztatott Soltész Miklós, a Kecskeméti Főiskola egyetemi tanára, a MTA kertészeti bizottságának elnöke. A szakember szerint átalakult a világ gyümölcspiaca más téren is. Korábban a nagybirtok és a családi alapú termesztés-értékesítés volt a meghatározó, ma már egyre nagyobb teret nyer a szervezett termesztés és értékesítés. Ez a jövőben csak fokozódik, ugyanis a gyümölcsöt egyre inkább a nagy üzletláncoknál vásároljuk. Vannak országok, ahol ez az arány csaknem eléri a 100 százalékot – Hollandia, Belgium -, de már nálunk is 60-70 százalékra tehető ez a szám. A nagyláncok viszont nagy tételben igényelnek, állandó minőséget folyamatos szállítással. Erre csak az integrálódott termesztést biztosító szervezetek, például a TÉSz-ek képesek. Ma a piaci arányuk Magyarországon alig éri el a 20 százalékot. Fejlődésüket és térnyerésüket ma a tőkehiány és bizonyos szemléletváltás hátráltatja.
A kamara Kertészeti Osztálya meghallgatta Horváth Csabát, a Hegyközségi Nemzeti Tanácsának főtitkárát is, aki szőlész-borász társadalom legégetőbb problémájának a túlzó hazai adminisztrációt említette. A borászoknak, szőlőtermesztőknek ma olyan mélységű és olyan sokrétű papírmunkát ad a hazai és uniós szabályozás, hogy hordóval, tőkével alig van ideje foglalkozni. Ráadásul egy sor előírás túl bonyolult, a szankciók fenyegetőek. Szó szerint több tucatnyi adóügyi, egészségbiztosítási, környezetvédelmi, munkaügyi, hulladékgazdálkodási előírást kell betartani. Horváth szerint az unió borpiaci reformja és a hazai szabályozás túlzó mértéke tömegtermékké fogja silányítani a bort, melynek éppen az a legfőbb értéke, hogy megismételhetetlen, egyedi termék. A HNT éppen ezért elsőnek a pincekönyvvel kapcsolatos rendelkezéseket szeretné ésszerűsíteni, igaz, eddig a pénzügyi tárca ellenállt az ilyen kezdeményezéseknek.
A Magyar Agrárkamara Kertészeti osztályt felügyelő alelnöke, Szukics József ezzel kapcsolatban bejelentette, levélben kérik fel a VPOP vezetőit, hogy azokkal a mezőgazdasági termelőkkel méltányosan járjanak el, akik most önrevízió keretében pótolják az elmúlt évek termékdíj bevallási és fizetési kötelezettségeiket. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban ugyanis csak tavaly sikerült egyeztetnie a kamarának a VPOP-val és a társhatóságokkal, mely során egyértelművé vált, hogy kinek is kell fizetnie 2004 óta ezt a díjat, visszamenőleges hatállyal is.
A Kertészeti Osztály felhívja a figyelmet arra is, hogy április 15-ig ki kell vágni - és azt igazolni is kell - azokat a szőlőket, melyre 3300 termelő kapott összesen 3, 5 milliárd forintnyi támogatást. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) február eleje óta folyósítja a kivágási támogatásokat. Másik fontos dátum ez év július vége. Ekkor jár le a szőlőtelepítési határidő, melyet azok végezhetnek el, akik 1996. május 1. és 2004. április 30. között vágták ki ültetvényüket és így újratelepítési joguk keletkezett.
A szakosztály ülésén felmerült, hogy a kertészeti ágazatban résztvevő szervezetek a tudomány segítségével készítsenek a válságból való kilábalást bemutató rövidtávú cselekvési programot, ahol az ennek megvalósítását szolgáló legfontosabb eszköztár és teendők összegzésre kerülnek.
Mi és a partnereink információkat – például sütiket – tárolunk egy eszközön vagy hozzáférünk az eszközön tárolt információkhoz, és személyes adatokat – például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat – kezelünk személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez, nézettségi adatok gyűjtéséhez, valamint termékek kifejlesztéséhez és a termékek javításához. Az Ön engedélyével mi és a partnereink eszközleolvasásos módszerrel szerzett pontos geolokációs adatokat és azonosítási információkat is felhasználhatunk. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink a fent leírtak szerint adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait.
Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
A cookie-kat és hasonló technológiákat a következők elősegítésére használjuk:
Tartalmak szolgáltatása és fejlesztése a jobb felhasználói élmény elérése érdekében
Biztonságosabb használat lehetővé tétele a sütikből az általunk kapott adatok felhasználásával.
A Weblap termékeinek szolgáltatása és jobbá tétele a profillal rendelkezők számára
Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat.
Jobban személyre tudjuk majd szabni a weboldal funkcióit.
Ez nem érinti a termékeink funkcióit.
Cookie-k használatával más vállalatok adatokhoz jutnak majd rólad.
A böngésződ vagy az eszközöd is kínálhat olyan beállításokat, amelyek segítségével eldöntheted, hogy be legyenek-e állítva a böngészőhöz cookie-k, illetve törölheted őket. Ezek a lehetőségek böngészőnként eltérnek, és fejlesztőik mind a rendelkezésre álló beállításokat, mind azok működését bármikor megváltoztathatják. 2020. október 5-i állapot szerint az alábbi hivatkozásokon találhatsz további információt a népszerű böngészőkben kínált beállítási lehetőségekről. A Facebook-termékek egy bizonyos része esetleg nem működik megfelelően, ha letiltottad a böngészőkben a cookie-kat. Fontos tudni, hogy ezek a beállítási lehetőségek eltérnek a Facebook által kínált beállítási lehetőségektől.
