Állattenyésztés

Állattenyésztés

A Magyar Országos Állatorvos Egyesület Baromfi-egészségügyi Társasága Derzsy Napok rendezvényén csütörtökön Balatonfüreden az agrárminiszter kijelentette: "Nekünk termelési lemaradást kell behoznunk, s a főágazatok között (növénytermesztés, állattenyésztés) összhangot igyekszünk teremteni, ugyanis jelenleg 40-60 százalékos az arány az állattenyésztés hátrányára".
 
Hangsúlyozta, hogy hosszú távon tarthatatlan a fő ágazatok jelenlegi aránya, a cél 50-55 százalékos egyensúly elérése öt év alatt, illetve a jelenlegi arány megfordítása a 10 éves fejlesztési ciklus végére.
 
Gráf József rámutatott: mintegy 30 százalékos termelés-növekedést szeretnénk elérni az elkövetkező 10 évben, ezt szolgálja a hétéves agrár-fejlesztési program. A miniszter szavai szerint az unióval június 30-ig kell befejezni az egyeztetéseket a támogatásokról. A tárgyalások szerinte jól haladnak, már csak három-négy vitatémáról tanácskoznak majd a jövő héten Luxemburgban.
 
A miniszter utalt arra is, hogy 2003-ban az agrárium támogatási szintje 200 milliárd forint körül volt, 2007-ben azonban már eléri a 450 milliárd forintot. Ennek 60 százaléka már uniós pénzforrás. Megjegyezte: ezután az uniós támogatások már nem öt, hanem tíz százalékkal fognak emelkedni a 2011-es kiegyenlítődésig. Hozzátette: Magyarország még mindig csak 64 százalékon áll a régi uniós tagállamok támogatási szintjéhez képest.
 
A miniszter szerint a jövedelmi viszonyok javultak az elmúlt években az agráriumban, s a pályázatokhoz szükséges önerő már nem jelent akkora problémát, mint 3-4 évvel ezelőtt. Gráf József emlékeztetett arra, hogy 2003-ban hét milliárd forint veszteséget produkált az ágazat, 2005-ben már közel 50 milliárdos nyereséget, tavaly pedig már 66 milliárd forintot. A kormányzat célja az, hogy az ágazat éves nyeresége három éven belül elérje a 100 milliárd forintot.
 
A szaktárca vezetője a kétnapos konferencián résztvevő mintegy 200 állatorvos előtt kitért arra is, hogy másfél évvel ezelőtt rendkívüli "importnyomás nehezedett a magyar élelmiszerpiacra", körülbelül négy és félszer annyi importtermék érkezett az országba - s "eléggé katasztrofális minőségben" -, mint amennyit exportáltunk.
 
Talán kicsit túl keményen léptünk fel, de utólag azt mondom "nagyjából rendben volt a dolog, s ebben a legszorosabb munkatársaim, kollégáim az állatorvosok voltak" - hangsúlyozta Gráf József.
 
Nagyjából rendet csináltunk - jegyezte meg, hangsúlyozva: tavaly egyformán 12 százalékos volt az export- és az import-növekedés is az élelmiszereket illetően, azaz "másfél év alatt kiegyenlítődött a négy-ötszörös negatív folyamat". Hozzátette: "ha azonban fajlagosan nézzük a számadatot, a 12 százalékot, akkor a helyzet az, hogy 3,5 milliárd eurót tett ki tavaly az éves exportunk, míg 2,5 milliárd volt az importunk.
 
Az élelmiszerláncok polcain 60-65 százalékot tesz ki a hazai élelmiszer, noha ennek a feléről indultunk, de van olyan áruházlánc is, amelynek az üzleteiben a magyar árúk aránya már 80 százalék fölött van - vélekedett a miniszter.
 
Először kemények voltunk, most pedig együttműködünk az élelmiszer-biztonság területén - mondta a miniszter.
 
Gráf József kitért arra is, hogy Lengyelországból négymillió eladatlan sertés került az európai piacra - az önköltség feléért kapható a lengyel sertés -, s a "helyzet katasztrofális".
 
"Tárgyaltam a feldolgozókkal, s azt közöltem, hogy aki külföldi sertést hoz be és vág, az a következő hétéves fejlesztési programra beadhatja ugyan a pályázatát, de teljesen feleslegesen" - jelentette ki az agrártárca vezetője. Hozzátette: a nagy élelmiszerláncok vezetői pedig megkérte, hogy "ne éljenek vissza a helyzettel, s ne importáljanak nagy mennyiségű sertéshúst a jelen időszakban".
 
A miniszter az elkövetkező időszak kihívásai közt említette, hogy óriási a takarmányok iránti kereslet. Mint mondta: "180 fokos fordulat állt be, hiszen míg a korábbi években intervencióra termetünk, mert senkinek sem kellet a kukorica és a takarmánybúza, addig tavaly már azonnal el lehetett adni és jó áron, s ez a tendencia folytatódik idén is".
 
Óriási aszály van Ukrajnában, de Olaszország és Franciaország déli területein is súlyos a helyzet, s ebből következően viszonylag magas takarmányárakkal kell számolni, ami az állattenyésztésben "nagyon komoly költséggondokat jelent majd" - vélekedett a miniszter, hozzátéve, hogy gondolkodnak két-három megoldási lehetőségen is.
 
Gráf József végül azt hangsúlyozta, hogy az országos főállatorvos "kikerül a minisztériumi rendszerből és közvetlenül a miniszterhez tartozik, azaz miniszteri megbízatásként végzi majd a feladatát". Erre azért van szükség, hogy egyértelmű legyen: a magyar állatorvosi munka és feladat irányítója az országos főállatorvos és közvetlenül a minisztertől kapja az utasításokat, a feladatokat - mondta Gráf József, hangsúlyozva, hogy az állatorvosi szervezetnek "ez egy kicsit kiemelése a rendszerből".