Az agrár-környezet- gazdálkodási programban forráshiány miatti elutasítás csak az integrált szántóföldi célprogramnál történt. A kérelmeket tanulmányozva megállapítható milyen jellemzőkkel bírnak a nyertes pályázatok. A nagy érdeklődésre számon tartott integrált szántóföldi célprogramba a korábbinál jóval nagyobb terület került bevonásra.
Míg a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv AKG intézkedésének integrált szántóföldi gazdálkodás célprogramjában a közel 253 000 hektárnyi támogatott területre mintegy 33 700 000 forint került évente kifizetésre, addig az ÚMVP AKG ugyanezen intézkedése keretében közel 570 000 hektár támogatott területre évenként több mint 88 350 000 forint kötelezettségvállalás történik. A támogatott terület több mint kétszeresére, a támogatási összeg pedig közel háromszorosára emelkedett.
A birtokméret függvényében vizsgálva a célprogramban nyertes kérelmek arányát megállapítható, hogy nincs lényegi eltérés az egyes méretcsoportok között. A nyertes 200 hektár feletti területre kérelmezők aránya nem éri el az összes nyertes pályázó számának húsz százalékát.
A kérelmek jóváhagyása a területmérettől tehát független, azonban kimutathatóak más meghatározó szempontok, amelyek a pontozáson keresztül valóban nagyban befolyásolták a kérelmek eredményét.
A statisztikai eredmények alapján leginkább megfigyelhető a szoros összefüggés az állattartók magasabb pontszáma és a jóváhagyott célprogramok száma között. Míg a forráshiány miatt elutasított gazdálkodók között az állattartók csupán 11%-ot képviselnek, a programba belépő gazdáknak mintegy a fele értékelhető tenyészetet tart.
Szintén megállapítható a nyertes gazdák közötti szoros együttműködés, hiszen csaknem háromnegyedük tagja valamely termelői csoportnak vagy termelői értékesítő szervezetnek. A támogatást nem nyert gazdáknál ez az arány nem éri el a 30%-ot.
A programba bejelentett területek elhelyezkedése is sokat számított. A Natura 2000 hálózat területét is érintő kérelmek a célprogramba bevitt területek közel felét lefedik, a nitrátérzékeny területek a háromnegyedét. Ezek az arányok az elutasított kérelmeknél jóval alacsonyabbak.
Meghatározó volt még a hátrányos települések gazdálkodóinak járó pontszám, hiszen a nyertesek 81%-a ilyen községekből került ki. A korábbi környezetgazdálkodási programban a támogatást elnyert gazdák 79%-a vett részt, és mint elkötelezett gazdálkodókat, őket is plusz pont segítette az újabb támogatási időszakhoz.
Képzettség tekintetében az adatok szerint a nyertesek közel fele rendelkezik felsőfokú végzettséggel, az elutasítottak között ez az arány alig húsz százalék.
A birtokméret függvényében vizsgálva a célprogramban nyertes kérelmek arányát megállapítható, hogy nincs lényegi eltérés az egyes méretcsoportok között. A nyertes 200 hektár feletti területre kérelmezők aránya nem éri el az összes nyertes pályázó számának húsz százalékát.
A kérelmek jóváhagyása a területmérettől tehát független, azonban kimutathatóak más meghatározó szempontok, amelyek a pontozáson keresztül valóban nagyban befolyásolták a kérelmek eredményét.
A statisztikai eredmények alapján leginkább megfigyelhető a szoros összefüggés az állattartók magasabb pontszáma és a jóváhagyott célprogramok száma között. Míg a forráshiány miatt elutasított gazdálkodók között az állattartók csupán 11%-ot képviselnek, a programba belépő gazdáknak mintegy a fele értékelhető tenyészetet tart.
Szintén megállapítható a nyertes gazdák közötti szoros együttműködés, hiszen csaknem háromnegyedük tagja valamely termelői csoportnak vagy termelői értékesítő szervezetnek. A támogatást nem nyert gazdáknál ez az arány nem éri el a 30%-ot.
A programba bejelentett területek elhelyezkedése is sokat számított. A Natura 2000 hálózat területét is érintő kérelmek a célprogramba bevitt területek közel felét lefedik, a nitrátérzékeny területek a háromnegyedét. Ezek az arányok az elutasított kérelmeknél jóval alacsonyabbak.
Meghatározó volt még a hátrányos települések gazdálkodóinak járó pontszám, hiszen a nyertesek 81%-a ilyen községekből került ki. A korábbi környezetgazdálkodási programban a támogatást elnyert gazdák 79%-a vett részt, és mint elkötelezett gazdálkodókat, őket is plusz pont segítette az újabb támogatási időszakhoz.
Képzettség tekintetében az adatok szerint a nyertesek közel fele rendelkezik felsőfokú végzettséggel, az elutasítottak között ez az arány alig húsz százalék.
Forrás: EU-info
