Hihetetlen, bár nem túl ritka látvány az, hogy egy kutya és egy macska egymáshoz bújik, hisz ősellenségek. Azonban a golden retriver és az újonnan örökbe fogadott macska között olyan különleges kapcsolat alakult ki, ami leginkább a szülő-gyermek kapcsolathoz hasonlítható.
Egy kicsit szokatlan, bár csöppet se ritkaságszámba menő barátságnak lehetünk tanúi ezeken a képeken. Ugyanis ennek a golden retrivernek esze ágában se volt megkergetni, vagy felfalni ezt a macskát, aki elvileg az ősellensége. Ehelyett viszont amikor a kutyus, Ponzu és gazdája, Jessiepon magukhoz vették ezt az elárvult kiscicát, Ponzu egyből a szárnyai alá vette és azóta is úgy gondoskodik róla, akár a kölykéről. Egy olyan különleges kapcsolat alakult ki közöttük, amit leginkább a szülő és gyermek között lévő, gondoskodó kapcsolatokhoz lehet hasonlítani. A cica egyébként úgy került hozzájuk, hogy elutasította az anyja. Ilyen legtöbbször az első szülésnél fordul elő, amikor még az anyamacska nem gyakorlott a kölykei gondozásában, vagy pedig akkor, ha az újszülött cicának nincs teljesen rendben az egészségi állapota. Ilyenkor ezt az anyacica ösztönösen megérzi és úgyis reagálhat, hogy magára hagyja a kölykét.
A kutya viszont nemcsak hogy engedi magához bújni az újonnan érkező házi kedvencet, Ichimit hanem még meg is mosdatja és együtt is alszanak. A cica így napról napra egyre erősebb lesz. Egyébként nemcsak kutya és macska között alakulthat ki ilyen különleges kapcsolat - bár tény, hogy náluk a legmeglepőbb, hisz ha a kutya nincs kellőképpen hozzászokva egy nyávogó kis szőrmók társaságához és éppen meglát egy macskát a közelében, kifulladásig képes kergetni. Viszont más állatoknál is felfedezhetőek ehhez hasonló barátságokat, amikor hiába tartoznak más fajhoz, akkor is jól kijönnek egymással. Számtalanszor találkozhatunk ehhez hasonló történetekkel, amikor is egy erősebb állat a szárnyai alá veszi a gyengébbet. Leginkább ezek a gondoskodó kapcsolatok gyakoriak a más fajba tartozó állatok között.
Ennek a kutyának viszont már van egy kis tapasztalata a macskákat illetően, ugyanis nem ez az újonnan örökbefogadott cica az első, akit így gondozásba vett. Viszont az előző macska barátjához, Wasabihoz egy elég szomorú történik kapcsolódik. Wasabit úgy vesztették el, hogy megtámadták a varjak az udvaron és azt nem élte túl. Ez Ponzuban sokáig mély nyomot hagyott, viszont most úgy látszik, eljött az ideje a változásnak. Valószínű, ezért kapott egy új társat, akivel pótolhatja Wasabi hiányát. Így egy elárvult kiscicát is megmentettek és Ponzu is betöltheti az előző barátja elvesztése után érzett űrt. Ma már Ponzu és Ichimi elválaszthatatlan cimborák lettek és még az ünnepeket is együtt töltik.
A macskának nagy szerencséje volt, hogy ilyen gondoskodó légkörbe került, mert így gyorsabban felépülhet. Hiába beszélünk állatokról, akik az ösztöneik szerint élnek, nagyon sokat számít az, hogy milyen hangulat és milyen emberek veszik őket körül nap mint nap. Ha a környezet túl rideg, vagy éppen túlságosan nemtörődöm, akkor az az állatra is kihat és meg fog látszani rajta: lomhább lesz és nem lesz annyira élénk, mint egy olyan házi kedvenc, akin látszik, hogy életvidám és szerető emberek veszik körül.
