Az ember az év elején alig várja, hogy az időjárás kedvezőbbre forduljon, lehetővé téve ezzel a délutáni sétákat, a szabadtéri sportolást és más jellegű egészséges kikapcsolódásokat is. Az aktívabb életet élőket kevésbé veszélyeztetik az olyan súlyos egészségügyi problémák, mint a szívbetegség, a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség vagy az elhízás.
Az amerikai CDC (Centers for Disease Control and Prevention) szerint a kertészkedés nagyszerű lehetőséget nyújt a fizikai aktivitásra – remekül hangzik, ugye? Ez azonban még csak a történet egy apróbb része. Mint az a Journal of Health Psychology egyik cikkéből kiderült, a kertészkedés csökkenti a kortizolszintet és javítja a közérzetet, ez a két hatás pedig együttesen enyhíti az akut stressz tüneteit.
Hasonlóan biztató eredményekről számolt be a HortTechnology című lapban megjelent egyik tanulmány is, amely a kertészkedés egészséges korosodásra való kihatását vizsgálta. A tanulmány szerzői szerint a veteményeskertekben dolgozók lényegesen kevesebb stresszt véltek felfedezni magukban, mint a beltéri tevékenységeket végzők. És ez még mindig csak a jéghegy csúcsa – a kertek segítettek már összehozni közösségeket, megoldani a demenciában szenvedők viselkedési zavarait, vagy éppen iskolás gyermekeknek biztosítottak friss terményeket.
A Michigan State University és egy másik, szintén Michigani intézmény is dokumentált eredményekkel bizonyították, hogy a kertészkedés nem csupán a mentális tisztaságot javítja, hanem jutalomérzetet biztosít azok számára, akik rendszeresen végzik azt. Ha mindez még mindig nem lenne elég meggyőző, akkor menjünk tovább: a növénytermesztés szinte bármilyen korban és képességekkel végezhető. Egy apró palánta felnevelése megerősíti a felelősségtudatot a gyerekekben, akiknek ráadásul lehetőségük nyílik szert tenni néhány alapismeretre a növénytermesztéssel, biológiával és egyéb területekkel kapcsolatban.