Egy a Napi Gazdaságnak név nélkül nyilatkozó nagykereskedő becslése szerint a Magyarországon megtermett gabona 30 százaléka legalább egyszer megfordul áfacsalók kezén, míg a repce esetében évi 100-200 ezer tonna forog így. Becslések szerint évi 30-100 milliárd forint közötti összeget csalnak el csak a gabonaágazatban.
Megoldást vagy a drasztikus áfacsökkentés, illetve a fordított áfafizetés jelenthetne, vagy az ellenőrzések szigorítása.
A csökkentésre a költségvetés bevételkényszere miatt kevés az esély, de az is számít, hogy az állam sem szívesen mond le a bevallott és befizetett áfa 45 napos kamatmentes használatáról. Az ellenőrzés szigorítása alatt pedig azt értik a lapunknak nyilatkozó szereplők, hogy az adóhivatalnak érdemes lenne a próbavásárlások és a vagyonosodási vizsgálatok rendszerét erre a szektorra is kiterjeszteni.
De hogyan?
Ma már ósdi eszköznek számít a gabonaágazatban az a korábban alkalmazott módszer, amikor a magyar termelőktől exportértékesítési (célországban adózó) céllal vásárolták fel a gabonát. Sok esetben azonban a tényleges kivitel helyett belföldön értékesítették tovább a terményeket. Közben a termelőket előbb-utóbb megtalálta az adóhatóság az áfabefizetési követelésekkel. A károsult és jóhiszemű termelők közül többen is pert indítottak az adóhivatal eljárása ellen, már született is nekik igazat adó elsőfokú ítélet.
A magas, 25 százalékos itthoni áfa továbbra is vonzerőt gyakorol a zavarosban halászókra. Az egyik legújabb módszer az, hogy legálisan megveszik a magyar termelőktől a gabonát - egy eleve bedöntésre alapított céggel -, majd valóban exportálják, de rövid időn belül egyúttal importálják is ugyanazt a mennyiséget. A határon megutaztatott terményt itthon értékesítik. Így egyrészt mentesülnek az első, külpiaci áfafizetés alól, de az importált tétel után sem fizetik meg a továbbértékesítéskor. Még a jelenlegi benzinár mellett is megéri az ügylet az elcsalt kétszer 25 százaléknyi áfa összege miatt.
Kedvelt módszerré vált az utóbbi időben az is, hogy a szomszédos országokból legálisan megvásárolt gabonát értékesítik fantomizálható, gyakorta ukrán, szerb vagy hajléktalanok tulajdonában lévő, 3-6 hónapig működő és az itteni adóbevallásokat is előszeretettel kihagyó cégeken keresztül Magyarországon - így szintén kétszer mulasztják el az áfa megfizetését.
Szakértők szerint az is egyre inkább elterjedt módszer - és megfogni is ezt a legnehezebb -, hogy a csalás és jövedelemeltitkolás már a termelőknél elkezdődik. A megtermett gabona egy részét eleve letagadják és később feketén, legtöbbször készpénzért értékesítik a jól bevált, pár hónapos kereskedőcégeken keresztül. Ezek természetesen már számlára adják tovább az árut, ám az áfa megfizetését vagy bevallását már elmulasztják. Az adóhatóság többnyire a kereskedői lánc végén álló legnagyobb szereplők ellenőrzésével kezdi, de mire eljut a lánc elején álló fantomcégekhez, addigra ezek a vállalkozások már rég befejezték tevékenységüket.
A csökkentésre a költségvetés bevételkényszere miatt kevés az esély, de az is számít, hogy az állam sem szívesen mond le a bevallott és befizetett áfa 45 napos kamatmentes használatáról. Az ellenőrzés szigorítása alatt pedig azt értik a lapunknak nyilatkozó szereplők, hogy az adóhivatalnak érdemes lenne a próbavásárlások és a vagyonosodási vizsgálatok rendszerét erre a szektorra is kiterjeszteni.
De hogyan?
Ma már ósdi eszköznek számít a gabonaágazatban az a korábban alkalmazott módszer, amikor a magyar termelőktől exportértékesítési (célországban adózó) céllal vásárolták fel a gabonát. Sok esetben azonban a tényleges kivitel helyett belföldön értékesítették tovább a terményeket. Közben a termelőket előbb-utóbb megtalálta az adóhatóság az áfabefizetési követelésekkel. A károsult és jóhiszemű termelők közül többen is pert indítottak az adóhivatal eljárása ellen, már született is nekik igazat adó elsőfokú ítélet.
A magas, 25 százalékos itthoni áfa továbbra is vonzerőt gyakorol a zavarosban halászókra. Az egyik legújabb módszer az, hogy legálisan megveszik a magyar termelőktől a gabonát - egy eleve bedöntésre alapított céggel -, majd valóban exportálják, de rövid időn belül egyúttal importálják is ugyanazt a mennyiséget. A határon megutaztatott terményt itthon értékesítik. Így egyrészt mentesülnek az első, külpiaci áfafizetés alól, de az importált tétel után sem fizetik meg a továbbértékesítéskor. Még a jelenlegi benzinár mellett is megéri az ügylet az elcsalt kétszer 25 százaléknyi áfa összege miatt.
Kedvelt módszerré vált az utóbbi időben az is, hogy a szomszédos országokból legálisan megvásárolt gabonát értékesítik fantomizálható, gyakorta ukrán, szerb vagy hajléktalanok tulajdonában lévő, 3-6 hónapig működő és az itteni adóbevallásokat is előszeretettel kihagyó cégeken keresztül Magyarországon - így szintén kétszer mulasztják el az áfa megfizetését.
Szakértők szerint az is egyre inkább elterjedt módszer - és megfogni is ezt a legnehezebb -, hogy a csalás és jövedelemeltitkolás már a termelőknél elkezdődik. A megtermett gabona egy részét eleve letagadják és később feketén, legtöbbször készpénzért értékesítik a jól bevált, pár hónapos kereskedőcégeken keresztül. Ezek természetesen már számlára adják tovább az árut, ám az áfa megfizetését vagy bevallását már elmulasztják. Az adóhatóság többnyire a kereskedői lánc végén álló legnagyobb szereplők ellenőrzésével kezdi, de mire eljut a lánc elején álló fantomcégekhez, addigra ezek a vállalkozások már rég befejezték tevékenységüket.
Forrás: www.eu-info.hu
